Mostanra minden valamirevaló cégvezető túl van már az elmúlt év és évtized áttekintésén – bejöttek az okostelefonok, a mesterséges intelligencia, az automatizáció, politikai események, például a brexit változtatott stratégiákon. Ezek közül sok mindenre lehet reflektálni jövőre is. És van itt még valami, ami a technológiai fejlődés mellett meghatározó lesz a 2020-as években: a fenntarthatóság, a világ állandó körforgásának szem előtt tartása. Nem, nem csak a szelektív hulladékgyűjtésre és a fair trade működésre kell gondolni, hanem egy, a szervezeti működés minden aspektusát átható, a vállalatok zsigereiben is jelenlévő filozófiára. Négy témakör szerint prognosztizálunk.
1. A fenntarthatóság áthatja az ellátási láncot
Az amerikai Forbes szakértő szerzője szerint a következő évben azt láthatjuk majd, ahogy a világ nagy márkái fenntarthatóvá alakítják az ellátási láncukat, csökkentik károsanyag-kibocsátásukat és visszavágják műanyagszennyezésüket, részben azért, hogy reagáljanak az etikusan gondolkodó fogyasztók igényeire. Nem lesz már elég legyártaniuk egy adag sampont és csinos flakonban a fogyasztókhoz juttatni, azt is látniuk kell, hol végzi az a menő csomagolás és mikor, hogyan.
A napi használatú csomagolt termékek (CPG) gyártói már most szerződéseket kötnek a kiskerekkel újratöltő állomások kialakításáról, ahol a fogyasztók kiszolgálhatják magukat, így csökkentve a háztartásihulladék-termelést. Közben ,ás cégek megvalósítják a csomagolóanyagok visszaváltását. A felelősen és saját gazdaságuk szempontjából is fenntartható módon gondolkodó vállalatok a nyersanyag-beszerzésüket is újragondolják.
2. Az újralkalmazás bevett gyakorlattá válik
Az állandó körforgás koncepciója a munkaerőre is vonatkozik. A hagyományos HR-stratégia lineáris: a munkáltató keres, interjúzik, szerződtet, alkalmaz, majd egy idő után az alkalmazott távozik. Manapság nem jellemző, hogy a vállalatok korábbi munkatársaik újbóli alkalmazásán gondolkodnának, de az új évtizedben sok előre néző céget láthatunk majd – különösen a nagy nyomás alatt lévő piacokon –, amelyek adnak egy újabb esélyt annak, ami egyszer már működött. Vagyis az eddigi „alkalmazz és vonultass vissza” (hire to retire) modell az „alkalmazz és vonultass vissza, majd alkalmazz újra” (hire to retire to re-hire) irányába halad. Ezzel máris megspórolható a betanítás-beszokás időszaka, illetve a korábbi tapasztalatok alapján személyre szabható az olajozottan működő, teljesítménymérésen alapuló HCM-rendszereknek köszönhetően.
3. A haknigazdaság újjászületik
A fenntartható üzlet kulcsszava a rugalmasság, és kulcsmotívuma, hogy ezt a munkavállalói esetében is érvényesíti. Rugalmas munkaidő és munkahelyszín, a külsős alkalmi munkatársak flexibilis kezelése. Ez hozhatja el a haknigazdaság (gig economy), vagyis az egyszeri munkákra szerződtetett, általában közvetítőkön keresztül toborzott munkaerő piacának megújulását.
Az elmélet szerint az eddig főleg digitális nomádok segítségével végrehajtott feladatokra később egy jobban szervezett és nagyobb merítésből könnyebben elérhetők lesznek az igazi tehetségek, a hátrányos helyzetűek, azok, akik eddig a látóhatár alatt voltak.
Ez különösen azért fontos, mert a munkaerőhiány ki fog tartani még egy darabig. A nagyobb vállalatok felelőssége lesz a munkaerőmodelljük fenntarthatóvá alakítása is, egy olyan újabb rendszer kialakítása, amelyben a dolgozók kedvük szerint jöhetnek és mehetnek, közben pedig megbízhatóan biztosíthatják a cég működésének alsó szintjeit.
4. A bizalom gazdasága megerősödik
A körforgást szem előtt tartó ellátási lánc kialakításához elkerülhetetlen a bizalom megléte: a bizalomé, amely a teljes ökoszisztémát áthatja a beszerzéstől a munkaerő alkalmazásáig, és etikusságon alapul. A Microsoft például már elindította a négynapos munkahét próbaverzióját Japánban, és ezzel növelte a termelékenységét. Az alapelv szerint a munkát a cél szerint kell meghatározni, majd megbízni a dolgozóban, hogy a lehető legjobban el is végzi azt, végül pedig teljesítmény alapján díjazni.
Akik még nem értik a fenntarthatóság lényegét, azok számára a körforgás elmélete kesze-kusza divatnak tűnhet. De a következő évben a világ nagy vállalatai már a gyakorlatban is körvonalazni fogják a jövőt, amelyet aztán később a ma még bizonytalanok is megérthetnek és magukévá tehetnek.
