Az átutalásokra korábban kirótt 0,3 százalékos, legfeljebb 10 ezer forintos adó 0,45 százalékra, legfeljebb 20 ezer forintra nőtt. A készpénzfelvétel esetén alkalmazott 0,6 százalékos tranzakciós illeték 0,9 százalékra emelkedett.
A terhet a lakosságra 2024. december 31-ig nem engedték áthárítani, így 2024-ben az ebből származó 61 milliárdos plusz bevétel a bankokat terhelte, ám ahogyan várható volt, a bankok elkezdték az év eleji díjemeléseket. Elsőként az OTP emelt árat, náluk a lakossági átutalások már január elsejétől a tranzakciós díj emelésének megfelelő mértékben drágultak. Így a Bázis csomagban bankon belül a korábbi 0,3 százalék helyett 0,45 százalék, bankon kívül pedig 0,35 százalék helyett 0,55 százalék a díj. A díj maximumát is megemelték, a korábbi 14 522 forintról 25 ezer forintra.
A K&H mától hárítja az ügyfeleire az adóemelést, CIB január 17-étől, az MBH a hónap végétől, az Unicredit, a MagNet és a Polgári Bank, valamint a Wise február 1-jétől, az Erste február 3-ától, a Gránit pedig február 14-étől drágít.
További díjemelések. A mostani díjemeléseken túl is drágulhatnak a banki szolgáltatások az inflációt követő árazás miatt. A CIB ezt már meglépte és emelte a hitelkártyák díjait. Az Optimum éves díja 3206 forintról 3770 forintra, a bevásárlókártyaé 5610 forintról 6597 forintra emelkedik. A havi zárlati díj 286 forint helyett 336 forint lett. A felsorolt emelések mindegyike közel 18 százalékos drágulást jelent.
