Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

A kínai nacionalista düh lecsapott az H&M-re. De miért?

Nyugati államok és a világ legismertebb ruhamárkái szakítják meg üzleti kapcsolataikat kínai alapanyagbeszállítóikkal, amire válaszul a keleti országban tombolnak a nacionalisták. A fast fashion egyre inkább diplomáciai csatatérré változik – elmondjuk, mi van ennek hátterében, és hogy került az élére a H&M.

Amikor múlt nyáron nyugati márkák közleményekben fejezték ki aggodalmukat az ellátási láncukat érintő emberi jogi aggályok miatt, és szeptemberben a svéd H&M megszakította kapcsolatát egy kínai beszállítójával, amelyet kényszermunkával vádoltak, sokan azt gondolták, hogy a textilipar végre változásnak indult. De jelenleg úgy tűnik, valami egészen más történik.

Múlt héten Pekingben a kommunista pár fiatal szárnya elítélte a H&M-et közösségi oldalán egy archív, mississippi rabszolgákat ábrázoló fotó kíséretében. Aztán az állami sajtó és a patrióta internetezők is rácsatlakoztak, saját mémeket gyártottak, és a kínai nacionalista düh órákon belül lecsapott a H&M mellett a Nike-ra, a Uniqlora és más nemzetközi ruhamárkára is. A H&M termékei mostanra eltűntek Kína legnagyobb e-kereskedelmi oldalairól.

A krízis, amivel a ruhamárkáknak most szembe kell nézniük, nagyon hasonlít sok más Kínában működő bizniszéhez. A Kínai Kommunista Párt évek óta arra használja az ország hatalmas fogyasztói piacát, hogy a nemzetközi vállalatokat rákényszerítse, hogy együtt masírozzanak politikai érzékenységével, vagy legalábbis ne támadják meg azt nyíltan – írja a New York Times. A lap hozzáteszi:

ez a legutóbbi epizód azonban azt is illusztrálja, hogy a kínai kormány egyre szívesebben korbácsolja fel a patrióta indulatokat, hogy ezzel büntesse a cégeket, amelyek megszegik ezt az íratlan paktumot.

Mi történik ott most valójában?

Ami a H&M elleni dühöt illeti, az időzítéshez nem a svéd márka fél évvel ezelőtti lépésének van köze, sokkal inkább azoknak a múlt heti szankcióknak, amiket a kínai szervekre mért az Egyesült Államok, Kanada, az Európai Unió és Nagy-Britannia az emberi jogok védelmében.

Az északnyugati Xinjiang tartomány a világ pamuttermelésének ötödét adja. Számos etnikum otthona, főleg muszlim ujguroké. A kínai kormány fokozottan kontroll alatt tartja a területet a helyi konfliktusokra hivatkozva, ennek eredményei pedig drákói korlátozások, megfigyelés, büntetőeljárások garmadája és kényszermunkatáborok. Ez ugyan 2016 óta így megy, de a New York Times és a Wall Street Journal által publikált cikkek nyomán – és a fair trade termékeket kereső fogyasztók egyre növekvő tábora miatt – olyan márkák is felfigyeltek a témára, mint az Adidas, a Lacoste, a Ralph Lauren, a Calvin Kleint és a Tommy Hilfigert birtokló PVH Corp., vagy például a H&M. Sőt, a Trump kormány is tett lépéseket: januárban minden pamutimportot leállítottak a régióból.

Az ellátási láncok ugyanakkor annyira nyakatekertek, hogy sokszor a márkák sem tudják, pontosan honnan érkezik hozzájuk a pamut, ami felhasználnak, nem hogy a vásárlóik.

Az ujgurok elnyomása miatt a régióra mért szankciókhoz Kanada, az Európai Unió és Nagy-Britannia idén március 22-én csatlakoztak. Nem sokkal később a H&M tavaly szeptemberi közleményben szereplő, kényszermunkát ábrázoló fotók kezdtek terjedni a kínai közösségi média felületeken.

A kínai külügyminisztérium szerint a nyugati kormányok és márkák szankciói pusztán hazugságokon alapulnak. A kormány korábban tagadta azt is, hogy köze lett volna a Kínában zajló bojkotthoz és dühcunamihoz, most azonban a BBC információi szerint nyíltan arra figyelmeztetett a divatáruláncot, hogy egyetlen jüant sem fognak keresni az országban, ha továbbra sem hajlandóak tőlük pamutot vásárolni.

Nyitókép: Fernand de Canne / Unsplash

Oszd meg!

Okosnak és bölcsnek lenni két különböző dolog.