Elképesztően nagyot mennek az Egyesült Államokban a kínai fejlesztésű alkalmazások, több millió amerikai használja őket. Mégis úgy tűnik, hogy az amerikai politika legfelsőbb szintjén kétpárti egyetértés van abban, hogy az egyikük nem működhet úgy tovább, mint eddig. Miért pont a TikTok került célkeresztbe?
Márciusban az öt legjobban futó alkalmazás közül négy olyan is volt az amerikai piacon, amelynek a kódja Kínában készül. Kína, amely évtizedek alatt a világ egyik gyártó központja lett, hasonló pozíciókra tör a technológiai iparban. A kínai alkalmazások sikere az USA-ban ezzel együtt is meglepő, de nem megalapozatlan.
Március első három hetében csak a Facebook alkalmazás került be az öt legnépszerűbb app közé az amerikai alkalmazásboltokban. A Sensor Tower piacelemző cég összesített adatait idézi a Wall Street Journal:
- a legtöbbször letöltött app, a mindössze hét hónappal korábban indult Temu volt,
- a második a CapCut, ami a TikTok videószerkesztő programja,
- a harmadik maga a TikTok,
- a negyedik a fastfashion e-kereskedő Shein volt.
A lap szerint kínai gyökerektől, legalább is papíron, igyekeznek távolodni ezek a szereplők, hogy elkerüljék a TikTok sorsát. A Temu amerikai üzletága mögött egy Delaware államban bejegyzett cég áll, központja Bostonban van. A Hongkongból indított Shein Szingapúrba vitte át az anyacégét még 2021-ben.
Kína komoly helyet követel magának az amerikai fiatalok okostelefonján
A kínai applikációk letöltésszámai robusztus növekedést mutatnak. Miközben az amerikai adminisztráció amiatt aggódik, hogy Peking a kínai cégeken keresztül jut hozzá 150 millió amerikai adataihoz,
kétségtelen tény, hogy a Kínában fejlesztett alkalmazások valamit jobban csinálnak, mint az amerikai versenytársaik.
Az egyik legfontosabb tényező, hogy Kínában a belső piac már önmagában hatalmas, a verseny öldöklő. Ezek a cégek képesek kihasználni az ország egymilliárd internetfelhasználóját, hogy teszteljék a felhasználói preferenciákat és optimalizálják a mesterséges intelligencia modelljeiket otthon, majd exportálják a technológiát a tengerentúlra. Ezzel párhuzamosan az amerikai cégek kemény korlátok mellett léphetnek csak be a kínai piacra, vagy még úgy sem.
A TikTok anyacége, a ByteDance szabályos versenyistállóként működik az ott dolgozó mérnökök szerint. Egy-egy funkció vagy termék lefejlesztésére több csapatot is ráállítanak, aki az adatok szerint jobban teljesít, mehet tovább, erőforrást is kap a projektje mellé.
Amilyen öldöklő a verseny odakint, annyira agresszív a vetélkedés a projektek között házon belül is. Az adatok pedig döntenek, melyik irány a helyes.
A ByteDance komoly belső protokollokat és mérési rendszereket használ, ezek alapján tudnak gyors döntéseket hozni, a frissítések pedig így viszonylag gyorsan ki is tudnak kerülni a fogyasztókhoz.
A Temu mögött álló PDD Holding nagyon komoly teljesítményt követel meg a mérnökeitől, de jelentős bónuszokkal jutalmazza a jó teljesítményt. A társaság közlése szerint kutatás-fejlesztésre 15 százalékkal többet költöttek éves alapon, ennek nagy része a tehetségek felszívására ment az IT-piacon.
A kínai piacon edződött algoritmusok tehát megállják a helyüket Amerikában is, de mindez nem lenne elég a sikerhez. Ha látják a növekedési potenciált, a kínai cégek nem sajnálják a hirdetésre, promócióra költött pénzt sem.
Ha kell forgalmat, láthatóságot vásárolnak maguknak.
A Temu új játékosként februárban már a Super Bowl alatt is hirdetett, pedig ez az amerikai tévés piac legdrágábbja.
Minőségi problémák a kínai szolgáltatásokkal és árukkal
Az amerikai fiatalok körében már a TikTok az első számú közösségimédia-alkalmazás, de Kína egyre nagyobb játékos az e-kereskedelemben is. A Shein és a friss kihívó Temu is ugyanazon a modellen alapszik: online platformján keresztül hatékonyan köti össze a nyugati vásárlókat a kínai gyártókkal, a kiskereskedőket kihagyva olcsóbb árazás mellett. A Temu tavaly a karácsonyi hajrára érkezett az amerikai piacra, és az utolsó negyedévében 13 millió letöltést ért el, kétszer annyit, mint a Shein, ami ma már az első számú shopping alkalmazás az USA-ban.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a Temu kapcsán sok a panasz az áruk minőségére vagy az elhúzódó szállításra. De ahogy azt a WJS is megjegyzi:
a 2 dollár alatti fülhallgatókra és kutyapórázokra van igény a magas inflációtól megfáradt amerikai társadalomban.
Nagy különbség, hogy míg 2008-ban a válság épp arra ösztönözte a kínai gyártókat, hogy belépjenek az Amazon platformjára, most eljött az ő idejük és közvetlenül vetik meg a lábukat az USA-ban.
A kínai techcégek épp akkor mennek hatalmasat az Egyesült Államokban, amikor az amerikai-kínai viszony egyre inkább elmérgesedik. Már az előző elnök, Donald Trump is igen keményen ment neki Pekingnek, az akkor kirobbanó kereskedelmi háború új szintre lépett az orosz-ukrán háború kitörésével. Peking ugyan közvetlenül nem segíti Moszkvát, de fontos szövetségese maradt Putyinnak.
Miért pont a TikTok?
Ha ennyire népszerűek a kínai alkalmazások, akkor miért éppen a TikToknak megy neki az amerikai kormányzat? Először is: a fenti számok azt mutatják, hogy milyen sebeséggel terjednek el a kínai alkalmazások az amerikaiak körében.
Az Axios árnyalja a képet azzal, hogy megnézte, melyen azok az alkalmazások, amelyek a leglátogatottabbak, vagyis melyeket használják a legtöbbet?
A Comscore adatai szerint a top 20-ban az előző hónapban csak a TikTok volt ott a kínai gyökerű cégek közül. A 20-as élmezőnyt a Meta, a Google, az Apple és az Amazon különböző alkalmazásai uralják.
Azaz az amerikaiak még mindig főleg Amerikában fejlesztett appokat használnak, egyedül a TikTok az, aki ebbe a klubba be tudott férkőzni.
A TikTok jelenleg a legnépszerűbb kínai alkalmazás az amerikai piacon, 5 év alatt 150 millió felhasználót szerzett az USA-ban. A rövid videók megosztására alkalmas platform anyacége miatt a Biden-adminisztráció attól tart, hogy Peking ki tudná kényszeríteni, hogy segítse a kínai hatóságokat hírszerzési és nemzetbiztonsági ügyekben.
A TikTok nemcsak adatokhoz fér hozzá, de befolyással lehet arra is, hogy milyen tartalmak kerüljenek a felhasználók elé.
A betiltása ugyanakkor nem feltétlen lenne népszerű lépés még Amerikán belül sem.
A platformra ugyanis komoly gazdasági ökoszisztéma épült fel. Számos influenszer köszönheti a népszerűségét a platformnak, közülük többen építettek komoly vállalkozást a hirtelen jött népszerűségükre. Az elöregedő és egyre kevésbé aktív felhasználóbázis miatt szenvedő Facebook mellett a TikTok egy új és jól célozható csatornát hozott a hirdetési piacra is (erről itt írtunk bővebben).
Évek óta megy a huzavona, de nem lenne példa nélküli a tiltás
A Biden-kabinet valójában már két éve folytat tárgyalásokat a kínai cégekkel az amerikai felhasználók adatainak védelméről. A TikTok vállalta, hogy az amerikai Oracle szervereire költözteti az amerikai felhasználók adatait, megígérve, hogy a cég szingapúri adatairól majd idővel törlik azokat.
Az elmúlt két évben azonban több adatvédelmi botránya is volt a cégnek:
- kiderült, hogy a TikTok/ByteDance kínai alkalmazottai rálátnak olyan amerikai júzeradatokra, amikre az amerikai munkavállalók nem;
- amerikai anyalapunk írta meg, hogy a platform újságírók után is kémkedett.
Mindez azt mutatja, hogy Pekingben is tudják, hogy a népszerű okotelefonos alkalmazások kiváló eszközei lehetnek a puha hatalomgyakorlásnak. Az emberek órákat töltenek a telefonjukkal, miközben – legalább is eddig – ez a terület kifejezetten alulszabályozott volt.
Kínai cégek kizárása az amerikai piacról nem lenne példa nélküli. Nem is olyan rég a Biden-adminisztráció ezt már meglépte a telekommunikációs infrastruktúrák építésével is foglalkozó Huawei és ZTE esetében.
A kritikus infrastruktúra közelébe nem engednek kínai cégeket. A TikTok azonban más: ez lehet az első fogyasztói márka, amit betiltanak. Ezért a politikai súlya is komolyabb.
A kínai cégek később jogilag hiába támadták meg a döntést, elbuktak a bíróságon. Közel sem biztos, hogy a TikTok nem jár majd sikerrel. „A Legfelsőbb Bíróság már korábban is kimondta – 50 évvel ezelőtt is –, hogy az amerikaiaknak joguk van külföldről származó információkat fogadni, beleértve a kommunista propagandát is” – nyilatkozta Jameel Jaffer, a Columbia Egyetem Knight First Amendment Institute ügyvezető igazgatója. Nem véletlen, hogy inkább üzleti vonalra terelnék az ügy megoldását.
Már Trump alatt felmerült, hogy ha a ByteDance amerikai kézbe adja a platformot, akkor megmaradhatna az amerikai piacon is (egészen pontosan a kínai befektetőknek, alapítóknak kellene kiszállnia). Ezt a Biden-adminisztráció is szorgalmazta most.
A TikTok vezérigazgatóját, Sou Zi Csev-et a múlt héten öt órán át faggatták az amerikai kongresszusban a képviselők, az adatvédelem mellett a kiskorúak védelmi is téma volt. A TikTok-vezér nem igazán győzte meg a döntéshozókat, a cég szempontjából kifejezetten rosszul sült el a meghallgatás. A kínai pártmédia persze hősként számolt be a „méltatlan és provokatív” kérdések sorát tűrő Csevről.
Csev azt mondta, hogy a TikTok kész végrehajtani egy 1,5 milliárd dolláros programot, aminek eredményeképp még inkább leválnának Kínáról. Bár szerinte az adatvédelmi szabályok most is rendben vannak. Tagadta, hogy Peking adatokat kért volna tőlük, vagy hogy adatokat tudna kizsarolni a cégtől (a kínai diplomáciai is tagadta, hogy ilyenre vetemednének). Csak az elmúlt bő félévben napvilágot látott oknyomozó cikkek azonban nem éppen erről tanúskodnak.
Ezzel együtt is még korai lenne ítéletet hirdetni, korántsem biztos, hogy a betiltás lesz a megoldás. „Erősen kétlem, hogy az alkalmazást lelövik” – mondta Raja Krishnamoorthi demokrata képviselő a CNN-nek Csev meghallgatása után. Szerinte az eladás a legvalószínűbb.
Utóbbi a TikTok szerint nem hozna megoldást az adatvédelemben – valójában kérdéses, hogy Peking beleegyezne egy ilyen üzletbe. Ugyanakkor
az amerikai politika legfelsőbb szintjén most kétpárti egyetértés van abban, hogy TikTok nem működhet úgy tovább, ahogy az elmúlt években.
Az nem kérdés, hogy az alapítók és a befektetők jól járnának még úgy is, hogy a politikai nyomás biztosan lefele tolná az árazást. A TikTok alapítóinak 20 százalékos tulajdoni részesedése van a vállalatban. További 20 százalékot a cég munkavállalói, 60 százalékot pedig nemzetközi befektetők birtokolnak a menedzsment elmondása alapján.
Más kérdés, hogy mit gondolnak egy esetleges exitről a Pártban odahaza. Ha Kína nem adja áldását egy ilyen üzletre, azzal gyakorlatilag beismeri, hogy a soft power elér az okostelefonunkig.
