Találkoztam a világ leggazdagabb magyar emberével

Kint meleg van, nehéz és párás idő. Bent hűvös és csend. 25 óra utazás, egy éjszaka és egy papírtányéron felszolgált amerikai reggeli (bagel, nagy pohár gyenge kávéval) áll mögöttem. Az […]

cover_1_new_2017_nov_peterffy

Bővebben

nielsen-ramon-277806

A kevesebb papír már rég nem elég: így mentik a bolygót az igazán nagy vállalatok

Oszd meg!

A fenntartható fejlődésben érdekelt nagyvállalatok már a beszállítóktól is megkövetelnek bizonyos intézkedéseket.

A klímaváltozás senkinek sem, jó, hiszen nem csak komplett állatfajokat kell napról napra kiradírozni a nagy földi leltárkönyvből, de a hétköznapokat is egyre durvább mértékben befolyásolja – özönvízszerű esőzések, emelkedő tengerszint, tornádók és hurrikánok az eredményei.

A nagyvállalatok éppen ezért évről évre egyre több pénz költenek a fenntarthatóságra, ami nem csak a környezetvédelemben, de a társadalmi felelősségvállalásban is megmutatkozik.  Megnéztük, a Corporate Knights 2017-es rangsorának első 10 helyezettjét, mit tesz a bolygóért. Már ebből látszik, hogy rég nem CSR tevékenység a Föld megmentése, hanem hosszú távú üzleti stratégiai (is).

Megjelent az októberi Forbes. Lapozz bele! 

A nagyvállalati fenntarthatósági rangsor élen a Siemens végzett tavaly. A német multi letarolta a listát, és nem véletlenül: a németországi létesítményeik felében már 100%-ban megújuló energiaforrásokat használnak, és 400 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid keletkezik náluk, mióta bevezették az erre irányuló programot. Úgy saccolnak, hogy 2020-tól kezdve a környezetvédelmi befektetéseik évente nagyjából húszmillió eurót fognak megspórolni a cégnek. A fenntarthatóságra költeni ma már inkább úgy helyes: a fenntarthatóságba fektetni.

Ezek a vállalatok nem azért költenek a környezetvédelemre, mert hippik – hanem mert nagyon is megéri nekik. És ezzel nincs is semmi baj.

A Siemens annyira komolyan gondolja a dolgot, hogy az új müncheni irodaháza gyakorlatilag zéró kibocsátásos (mikor ottjártunk, még konnektort se nagyon találtunk a 40 ezer négyzetméteres komplexumban)

nielsen-ramon-277806

Apró lépés: amit lehet, beszéljünk meg videótelefonon 

Tenni a környezetért és a fenntarthatóságért, ez ma már szektorsemleges befektetés. Még a pénzügyi szektorban is van kiváló példa arra, milyen, amikor a cégvezetés komolyan gondolja, hogy a bolygót nem kellene kinyírni. A norvég Storebrand biztosítótársaság az ország egyik legnagyobb biztosítója, 1,9 millió norvég náluk vezeti a megtakarításait, bankalkalmazásuk van, sőt, orvosi appot is fejlesztettek. A cég 2008-ban (Norvégiában elsőként) „klímasemleges” címet kapott a környezetbarát megoldásaiért – például amit lehet, videokonferencián bonyolítanak le (ahelyett, hogy autóba ülnének vagy repülőre szállnának), megújuló enregiaforrásokat használnak. Sőt, olyan cégekbe fektetnek be, akik törődnek a fenntarthatósággal – azokban a vállalatokban pedig, amikben tulajdonrészük van, folyamatosan a környezettudatosság irányába terelnek. Egyre jellemzőbb, hogy a pénzügyi szektor beépíti a befektetési politikájába, hogy csak fenntartható – vagy legalább is súlyosan környezetszennyező vállalkozásokba nem – üzleti modellel rendelkező vállalkozásokba helyez ki pénzt. E tekintetben elég fontos, hogy minél többen ilyen direktívákat fogalmazzanak meg.

A kaliforniai Cisco a telekommunikációs ipar egyik óriása, az éves áramfogyasztásuk 77%-át már megújuló forrásból fedezik. De nemcsak a megújulókra figyelnek, hanem arra is, hogy minél kevesebb energiát használjanak: szenzorokkal pakolták tele az irodáikat, a kapott értékek alapján pedig átrendezték azokat, hogy  minél energiahatékonyabb legyen a kialakításuk – mindezt egy olyan vállalat teszi, ami tavaly 42,6 milliárd dolláros forgalmat bonyolított.

A fenntarthatósági mánia nem áll meg a gyárfalnál: a tönkrement eszközeit a cég beveszi és újrahasznosítja.  Sőt, tavaly jelentették be, hogy 2020-ra egymillió tonnával csökkentik a károsanyag-kibocsátást a beszállítási folyamat során.

A dán Danskebank a pénzügyi tudatosság területén dobbantott nagyot (persze nekik is van környezetvédelmi  stratégiájuk, de itt talán egy fokkal érdekesebb a pénzügyi vonal). A bank szerint a mostani fiatalok olyan pénzügyi környezetben élnek, amiket a korábbi generációk nem tapasztaltak meg – online bankolás, kriptovaluta –, ezért kiemelten fontosnak tartják az oktatást. Emellett többszáz startupot támogatnak, időseknek tartanak képzéseket, hogy ők is elboldoguljanak az internet világában.

A holland ING biztosító – mivel nem ipari szereplő – szintén az irodaházakat kezdte zöldíteni, napelemes tetők, megújuló energiaforrások hadrendbe állításával. Ők is csökkentették az utazásaikat, amit lehet, azt videón intézik el, ha pedig utazni kell, akkor

arra buzdítják az alkalmazottakat, hogy próbáljanak anélkül eljutni a találkozóra, hogy repülőre ülnének, városon belül pedig a tömegközlekedést, és az elektromos autókat népszerűsítik.

Bár a többi szereplőhöz képest a vízfogyasztásuk elenyésző, erre is van egy irányelvük, csakúgy mint a papírhasználat csökkentésére illetve az újrahasznosításra.

Csomagoljunk máshogy, kevesebb papír fogy 

Szintén bank, méghozzá Ausztráliából, a Bank of Australia egy nyolc irányvonalból álló komplex stratégiát rakott össze, mely három nagyobb területet ölel fel – ezt pedig házon belül alkalmazzák. Az elsőben az oktatás kap szerepet, itt megjelenik a pénzügyi tudatosság és a munka világára való felkészítés (vagyis a bank nem abban érdekelt, hogy rövid távon hasznot húzzon abból, hogy az ügyfelek nem értik meg a pénzügyi szakszavakat vagy a bonyolult termékeket). A második szelet az innovációs stratégia, a harmadik terület pedig az üzleti jógyakorlatról szól: egyenjogúságra történő odafigyeléstől kezdve az egy alkalmazottra jutó szén-dioxid kibocsátás csökkentésén át sok minden ide tartozik.

Az elektronikai eszközöket gyártó Phillips is kiveszi a részét a bolygó megmentéséből, náluk is több fókusz van, köztük az egészségügy vagy a környezetvédelem. Hat fontos irányelvük van, ezek a következők:

Energiatakarékosság (a termékeik ne fogyasszanak sokat);
Csomagolás (minél könnyebb legyen és minél kevesebb erőforrás  kelljen az előállításra és a szállításra);
Gyártása (a gyártáshoz használt anyagok közül a környezetre káros anyagok felhasználásának csökkentése);
Súly (a termékek súlyának csökkentése, hogy a mozgatásuk kevesebb erőforrást igényeljen);
Újrafelhasználhatóság (fontos, hogy a termékeiket könnyen újra tudják hasznosítani);
Élettartam (szervízelhetőségének megteremtése és a termékek élettartalmának növelése).

A Johnson and Johnsonnál alapvetően az egészségügy irányába mentek el, de az erőforrások optimalizációja itt is nagyon fontos. Ahogy a Phillipsnél, itt is a sok kicsi sokra megy elve érvényesül.

Történt, hogy az egyik terméket, mely a vérzés elállításában segít, az egyik csapat máshogy, méghozzá hajtogatva és nem feltekerve csomagolta el. Kiderült, hogy 60%-kal kevesebb csomagolóanyagra van így szükség.

A cégnek van egy Earthwards nevű programja, ahol folyamatosan kísérleteznek az ehhez hasonló, kevésbé környezetterhelő megoldások alkalmazásával, eddig több mint 100 terméknél sikerült valamilyen okosabb, kevésbé krönyezetterhelő megoldást kitalálni.

A holland vegyipari óriás, a Koninklijke DSM szintén több lábon álló modellt alkotott a fenntartható fejlődés érdekében. Ennek egy része kifejezetten környezetvédelmi, például a bioüzemanyag és a napenergia felhasználása. A spanyol gázszolgáltató, az Enagas 2016-ban 11 millió eurót költött környezetvédelmi célokra, a vállalat a Dow Jones felmérése szerint már tizedik éve működik a legfenntarthatóbban ebben az iparágban (itt is fontos hozzátenni, hogy a fenntarthatóság nem pusztán a környezetvédelemre vonatkozik, hanem a pénzügyi, társadalmi, etikai, stb célokra is).
A nagyvállalati szektor felelős hozzáállása azért is kiemelten fontos, mert hatással van a beszállítóira, a pénzügyi szektor pedig a finanszírozandó projekteket tudja a hosszú távú gondolkodás irányába terelni. Nehézkes és hosszú út ez, de rég nem igaz, hogy a skandináv vagy a nyugati országok kiváltsága, hogy ezekre figyeljen. Az erőforrások szűkössége miatt minden vállalat elemi érdeke a fenntarthatóság, a fenti példákból pedig számos egyszerűen nem pénz kérdés.

 

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő