FördősZé@Forbes

  Fördős Zé apukája az első sorban ült le az áprilisi Kilövésen, ahol bemutattuk a lapot. A család büszke Zére és a közös cégre, ő maga is azok közé a […]

Bővebben

A huszonévesek a saját fejük után mennek. Elmondjuk, miért

Idővel minden generáció kap egy becenevet, ami alapján aztán beleég a közös emberi emlékezetbe. Az Y generáció valószínűleg úgy vonul majd be a történelembe, mint a magabiztos lustaság szinonimája; mint azok, akik a maximumot várják el a környezetüktől, miközben a saját teljesítményük nulla – írja az amerikai Forbes a rögzült közvélemény alapján, megjegyezve, hogy ez nem feltétlenül igaz. A szerző, és mi is inkább azzal értünk egyet, hogy: a mai huszonévesek megváltoztatják a termékgyártást és a piaci értékesítést, és felhagynak az élethosszig tartó munkahely ideájával. Többet akarnak. És optimisták. 

Szerintük a hagyományos életpálya-modell elavult

Minden generációnak vannak ügyei, amit őseikhez képest radikálisan másként értelmeznek. Na, az Y-ok mindent másként értelmeznek. Amikor megszülettek, a betárcsázós net ment, meg a húszkilós CD-játszók, a walkmanek. Mire tinik lettek, már rég a discman volt a menő, de mire beszerezték, a menőbbeknek már MP3-lejátszójuk volt. Aztán meg jöttek a mobilok, ahol szintén nehéz volt tartani a lépést előbb a Snake-bajnokokkal, később az MMS-huszárokkal, majd a kijelzőméret-versenyzőkkel. Szóval ez a generáció megtanulta, hogy minden múlandó, méghozzá nagyon gyorsan – és most az álláspiacot is ez alapján kezelik.

Mindenkinél jobban tudják, hogy az első munkaszerződésük megszerzéséhez már több évnyi tapasztalattal kell rendelkezniük, tehát végtelen számú gyakornoki és ösztöndíjprogramra kell benevezniük. Soha nem érik be azzal, amijük van, 60 százalékuk még akkor is nyitott egy álláslehetőségre, amikor épp elégedett az aktuális munkahelyével.

Pénzügyekben egyedül önmagukban bíznak meg

Még egy mindent megváltoztató esemény, ami miatt az Y-ok már eleve másként tekintenek a világra: a 2008-as pénzügyi válság. Láttak korábban sikeres embereket tanácstalanul kullogni, láttak embereket hiteleikkel küszködni, képtelenül a megtakarításra, vagy olyan bukások után, amelyekből évekbe telt felállni. Éppen ezért megtanultak bánni a pénzzel, és azt, hogy a pénzügyeikben csakis önmagukra számíthatnak. Ez ahhoz is önbizalmat adott nekik, hogy a pénzügyeiken túl az üzleti életben is a saját maguk urai legyenek.

A legjobban kereső kétezer fős Y-tábor durván 75 százaléka állítja, eleve valószínű volt, hogy saját céget fog alapítani. Ismerik a saját képességeiket, és nem akarnak másra várni, amikor az álmaik megvalósításáról van szó.

Meg akarják váltani a világot

Láttak, látnak rossz és jó változásokat is a világban, és miközben a saját főnökeikké próbálnak válni, azon is dolgoznak, hogy kicsit jobb hellyé tegyék környezetüket. A WorkplaceTrends egyik legutóbbi kutatása szerint csaknem 50 százalékuk úgy tekint a vezetői beosztásra, mint „mások bátorítása a sikerre”. Hisznek a csapatmunkában, és amikor felemelkednek, másokat is magukkal húznak, ahelyett, hogy lenyomnák őket.

Könnyű önteltnek, beképzeltnek elkönyvelni a mai fiatalokat, amikor azt látjuk, hogy visszautasítanak idült normákat. De a valóság az – írja az amerikai cikk –, hogy nem azért akarnak újfajta rendszerekben dolgozni, mint az elődeik, mert nem akarnak ugyanolyan keményen dolgozni, hanem éppen ellenkezőleg: szüleiknél is sokkal keményebben, több felelősséggel a vállukon akarnak dolgozni, és hisznek önmagukban, a képességeikben.

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő