Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

A hazai cégeket védené, de bújtatott vagyonadónak is beillik a külföldiek tulajdonszerzését nehezítő kormányrendelet

Év végéig a belgazdaságért felelős miniszter, tehát Palkovics László engedélye szükséges külföldi szereplő magyar stratégiai cégekben történő számos tevékenységéhez. 

A hétfői Magyar Közlönyben jelent meg az a gazdasági akcióterv részét képező jogrendelet, aminek értelmében Palkovics László beleegyezése szükséges az alábbi jogügyletekhez:

  • stratégiai társaságban bizonyos tulajdoni hányadának átruházása, 
  • tőkeemelés,
  • stratégiai társaság átalakulása, egyesülése, szétválása,
  • átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása,
  • stratégiai társaság részvényén, üzletrészén haszonélvezeti jog alapítása.

A rendelkezésről a Menedzsment Fórum számolt be.

A rendeletről korábban csak annyit lehetett tudni, hogy a kormány attól védené meg a magyar vállalkozásokat, hogy külföldi résztvevők felvásárolják vagy tulajdonrészt szerezzenek benne. A Magyar Közlöny május 25-én megjelent 120. számából kiderül, hogy

a rendelet az Európai Unión kívüli és belüli jogi személyek vagyonszerzésére is vonatkozik.

A Forbes kérdésére Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere tisztázta, hogy a rendelet vonatkozik az EU-n belüli cégekre is a 2. § (2) bekezdés a) pontja alá tartozó esetekben, azaz lényegében a többségi befolyás szerzésére. EU-n kívüli cégekre (1. § 1. pont) a többségi befolyásszerzésen túl akkor is vonatkozik a rendelet, ha 10 százalékos részesedést szerez és eléri a 350 millió forintot (2. § (2) bekezdés b) pont), illetve a (3) és (4) bekezdés szerinti eset is. Ezek az EU-n belüli cégekre nem vonatkoznak.

A rendelet szerint akkor van szükség bejelentésre, ha külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése vagy a haszonélvezeti jog megszerzése következtében a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetten legalább 10 százalékos részesedést szerez, és a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot.

A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha 15, 20 vagy 50 százalékos tulajdonjogot szerez a külföldi befektető, vagy ha a megjelenésével a külföldiek kezében lévő tulajdonrész aránya meghaladja a 25 százalékot.

A miniszterhez benyújtott bejelentésekben a személyes adatok mellett minden releváns dokumentumot és egy részletes leírást is csatolni kell a körülményekről. A miniszter ezek alapján a benyújtástól számított 45 napon vagy tudomásul veszi az ügyletet, vagy tiltó hatályú döntést hoz. Utóbbit meg kell indokolnia, ha a bejelentő ezzel nem ért egyet, akkor a Fővárosi Törvényszéken támadhatja meg a döntést.

A hazai cégek leértékelődéséhez vezethet

Szendrői Gábor vállalati tranzakciós tanácsadó, a Concorde MB Partners ügyvezető partnere szerint ez nagyon rossz hír a magyar vállalkozóknak. „Egy tranzakció felkészülési költsége vevő oldalról kb. százezer euró. Senki nem fog belevágni külföldiként egy folyamatba, ha nem tudja, hogy a végén megengedik-e. Tehát ezzel teljesen eltűnnek a külföldi vevők a magyar piacról, amiből eddig sem volt sok.

Ha csak hazaiak lehetnek a vevők, amiből még kevesebb van, leértékelődik a cég értéke.”

Szendrői Gábor szerint félő, hogy a fejlesztések is áldozatául esnek majd a határozatnak, hiszen a tulajdonos a cégértékelésének csökkenése miatt logikusan arra fog optimalizálni, hogy kivegyen a cégből mindent, amit tud és ne fejlesszen. 

A rendelkezés a legrosszabbkor jön: a külföldi érdeklődés a hazai eszközök iránt amúgy is gyér, ezzel egy újabb 25-30 százalékos vagyonadót tesznek a vállalkozókra; ráadásul olyan adót, ami csak elvész, nyerni senki nem fogja. 

A kormányrendelet a mellékletében összesen 21 olyan ágazatot sorol fel, melyek területén működő cégek stratégiai vállalatoknak tekinthetők ebből a szempontból. Így érintett többek között:

  • turizmus
  • építőipar
  • egészségügy
  • nukleáris szektor
  • kormányzati létesítmények
  • pénzügyi szektor
  • élelmiszerágazat és mezőgazdaság
  • védelmi ipar
  • energiaszektor
  • kommunikációs szektor
  • kereskedelmi létesítmények
  • vegyi szektor.

Nyitókép: Budapest, 2020. április 6. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök bejelentést tesz Budapesten 2020. április 6-án.

Oszd meg!