Négy ukrán megye elcsatolását jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök, miközben a területek felett nem gyakorolnak 100 százalékos ellenőrzést az oroszok. Az elmúlt hetek harctéri kudarcaira a helyzet eszkalálásával válaszolt a Kreml.
Luhanszk és Donyeck függetlenségét Moszkva már korábban elismerte, az illegitim népszavazáson arról kellett döntést hozni, hogy csatlakoznak-e az Orosz Föderációhoz. A két déli-délkeleti megye, Herszon és Zaporizzsja is Oroszország része, deklarálta mai beszédében Vlagyimir Putyin, amit a Kreml dísztermében tartott. Herszon a Krím megtartása miatt is fontos az oroszoknak, Zaporizzsjában pedig ott van Európa legnagyobb atomerőműve, ami körül folyamatosak a harci cselekmények.
Tényleg elfoglalták az oroszok ezeket a régiókat?
Az oroszok nagy, keleti manőverének egyetlen sikere, hogy teljesen az övék lett Luhanszk (a 2014-ben itt létrejövő orosz bábállam csak a megye harmadát ellenőrizte a háború előtt), Donyeckből azonban nem sikerült kiszorítani az ukránokat, sőt a harkivi előretörést követően még itt is tudtak előre nyomulni. Az északon aratott ukrán sikerekkel párhuzamosan arról is érkeztek hírek, hogy Herszont is nehezen tartják az oroszok, Moszkva itt várta a nagy ukrán ellentámadást (úgy néz ki, Kijev blöffölt, amikor elhintette, hogy itt indulnak majd meg, végül Harkivnál nyertek nagyot). Zaporizzsjának közel a fele most is ukrán kézen van.
Más irányt vehet a háború?
A mostani bejelentésről még a Duma két háza is szavaz majd, de az eredmény borítékolható. A területek annektálását a világ nagy része nem ismeri el. Putyin lépésre arra azonban alkalmas lehet, hogy tovább eszkalálja a háborús helyzetet. Ezentúl majd arra hivatkozhat, ha az ukránok vissza akarják szerezni ezeket a területeket, hogy Oroszországot ért támadás – ez pedig már ok lehet akár a nukleáris arzenál bevetésére is. A Nyugat eddig is csak azzal a feltétellel adott fegyvereket Ukrajnának, hogy azokat csak honvédelemre használhatja, orosz területek támadására nem.
