Társasjáték-fanok által alapított kis klubnak indult, ma az ország egyik vezető társasjáték-kiadója. Ez a Gémklub.
A Dixit a társasjáték-partik elengedhetetlen kelléke. A játék során festményszerű képekről kell szavakra, mondatokra asszociálni: nem jó, ha túl egyértelmű az asszociáció, de az se, ha nagyon elvont. A Dixit 2010-ben világszinten az Év játéka volt, ám Magyarországon a Gémklubnak köszönhetően már jóval ezelőtt kapható volt.
„Jó szimatunk van – mondja Aczél Zoltán, a Gém Klub Első Magyar Játékkiadó Kft. (Gémklub) alapítója és tulajdonosa mosolyogva. – Sok olyan külföldi játékot adtunk ki magyarul, amelyek csak később nyertek rangos nemzetközi díjat.”
Zoltán társasjátékok iránti szenvedélye a középiskolai évek alatt alakult ki. Valamikor a nyolcvanas évek közepén egy gimnáziumi haverja révén döbbent rá arra, hogy a felnőtteknek szóló játékok nem merülnek ki a kanasztában és a römiben, hanem léteznek modern, táblás, felnőttek szórakoztatására készült társasjátékok.
Akkoriban, több mint harminc éve a társasozás még kifejezetten a gyerekek kiváltsága volt, így nem csoda, hogy Zoltánék óriási lelkesedéssel vetették bele magukat a játékok világába.
Időről időre összegyűltek, hogy kipróbálják a legújabb társasjátékokat: így jött létre a Gémklub.
Zoltán érettségi után könyv- és papírrestaurátornak állt, majd Dunaújvárosba visszatérve a gyerekkori szobájában alakította ki a saját restaurátor-műhelyét. Közben szerdánként a gimis évek alatt összeverbuválódott társasjáték-fanok továbbra is összegyűltek: játszottak lakásban, kocsmában, kultúrházban, étteremben, kávéházakban.
Aczél Zoltán kamaszkora óta rajong a társasjátékokért. Fotók: Egyed Péter
Zoltán néhány évvel később feleségével együtt Svájcba költözött, ahol rájött, hogy Nyugat-Európában sokkal profibban működik a társasjáték-fejlesztés, és a társasjátékozásnak is komolyabb piaca van. Ekkor már ő is talált ki játékokat, első saját fejlesztése a könnyed, gyorsasági-taktikai Snap volt 1997-ben, ezt követte egy évvel később a Tokami, egy térbeli absztrakt stratégiai és ügyességi játék.
Szerzői társasjátékok
1998-ban költöztek haza, nagyjából akkor, amikor a több mint egy évtizedig nonprofitként működő klub elkezdte kinőni a kereteit. „Ekkor jöttünk rá, hogy kell egy céges forma ahhoz, hogy azt a mennyiségű társasjátékot, ami a klubnak kellett, át tudjuk hozni a határon.”
Nem tudták, hogy lesz-e egyáltalán kereslet a cég által megvásárolt társasjátékok iránt, de bizakodóak voltak.
„Láttuk, hogy a társasjátékozás iránt itthon nincs igazán kereslet, de a svájci minta alapján azt gondoltuk, hogy az egyszerűen nem létezik, hogy soha nem is lesz. Ha pedig erre Magyarországon egyszer igény támad, és mi hozzá tudunk tenni, akkor ebben nagyon nagy lehetőség van.” Így 2001-ben megalakult az első klasszikus értelemben vett társasjáték-kiadó Magyarországon. Ez annyit tesz, hogy a cég úgynevezett szerzői műveket ad ki, azaz nemcsak gyárt, de fejleszt is. Mint ilyen, hasonlít a könyvkiadókhoz.
Zoltán két másik barátja szállt még be az üzletbe: Ágó Zoltán fejlesztői tudásával a Gémklub webáruházáért felelt, a Gondolkodó játékbolt akkori tulajdonosa, Jakab Sándor pedig nagykereskedői tapasztalatát hozta. Őket Zoltán azóta kivásárolta, ma övé a többségi tulajdon, 10 százalék pedig egy pénzügyi tanácsadással foglalkozó svájci barátjáé, aki a kezdetekben kölcsönnel segítette a vállalkozást, cserébe tulajdonrészt kapott.
A kiadói tevékenység az akkor nemzetközi sikereket aratott Speed kártyajáték magyarításával kezdődött, 2002-ben pedig érkezett az első saját fejlesztésű játék, a Let’s go. Kissé lassan, de beindult a terjesztés is, a gémklubos játékok megjelentek néhány játékboltban. A bejövő pénzt folyamatosan visszaforgatták, hogy új játékokat szerezhessenek be, közben pedig egyre több saját fejlesztésű játékot dobtak piacra. A legnépszerűbbek ezek közül a Lélekpillangó, az Okos kertész, vagy az azóta nemzetközi vizekre is evező Piszkos Fred (avagy Captain Cool). Saját fejlesztésű játék a Focifogadás is, amit Zoltán középső fia 17 évesen fejlesztett édesapja segítségével. Azóta már felkérésre is alkotnak, ilyen például a Pozsonyi Pagony Kft. gyerekkönyve alapján készült Amíg utazunk, de kampánycélra készítettek kártyajátékot a Coca-Colának is. Zoltán gamifikationnal, azaz játékosítással is foglalkozik, és olyan projekteket tervez, amelyekben a társasjátékokból merített tapasztalatokat üzleti folyamatokban lehet felhasználni.
Jóízű verseny
Mindezek közben pedig megy a harc a konkurens cégekkel, a Piatnikkal, a Delta Visionnel, a Compayával, az újabban feltörekvő Reflexshoppal (róluk is írtunk már a Forbes nyomtatott kiadásában), vagy épp a gyerekjátékokra fókuszáló Keller & Mayerrel. Zoltán azonban hangsúlyozza, hogy itt elsősorban „jóízű” versenyzésről van szó, nem ritka, hogy a konkurens cégek között tartós együttműködés alakul ki. A GémKer-Gémklub például adott ki közösen társasjátékot a Regio Toys-zal (akinek beszállítója is), és forgalmazza a Delta Vision kiadó játékait is.
Úgy tűnik, tényleg elég jó a hangulat a társasjáték-piacon, Gyöngyösi Gábor, a Piatnik vezetője ugyanis szintén osztja Zoltán véleményét, szerinte is „mosolygós” versenyről van szó a konkurens cégek között. Gyöngyösi nagyjából 16 éve mozog a társasjátékok világában, körülbelül egy évtizede ismeri a Gémklub tulajdonosát. „Úgy szoktam fogalmazni, hogy bár a Piatnik-játékok nagyon jók, ez nem jelenti azt, hogy az összes jó játékot mi adjuk ki. Tiszteletben tartjuk és elismerjük a Gémklub portfólióját, és ők is ugyanezt teszik velünk szemben. Gyakran szervezünk együtt rendezvényeket vagy játékversenyeket.”
A cég, amit ma Gémklubként ismerünk, három részből tevődik össze: a Gondolkodó Játékbolt Kft. viszi a kiskereskedelmet (webáruház és boltok), a GémKer-Gémklub Kft. foglalkozik a forgalmazással és a kiadói tevékenységgel, a Gém Klub Első Magyar Játékkiadó Kft. régebben mindkettővel foglalkozott, ma egy új projektért, a fajáték-gyártásért felel. 2016-ban a három cég összesen 1,3 milliárd forint forgalmat termelt, 86 millió forintos adózott eredménnyel. A forgalom nagy része a kiadói és forgalmazói tevékenységből származik (838,7 millió), a többi a kiskereskedelemből (237,5 millió), aminek a 62 százaléka a három boltból jön, a webáruház 38 százalékot tesz ki.
Zoltán végig tárgyilagosan és szerényen beszél, de egy-egy történet mesélésekor kifejezetten érezhető a büszkeség a hangjában. Ilyen az, amikor a rangos nemzetközi díjakat nyert gémklubos játékokról van szó, de az egyelőre csak kisebb díjakat bezsebelő Pandemicről szintén atyai büszkeséggel beszél. Ebben a stratégiai játékban a játékosoknak egymással együttműködve kell a megakadályozni, hogy a Földet szép lassan elpusztítsa egy (vagy több) világméretű járvány. Annak ellenére, hogy sokkal összetettebb és hosszabb, mint a népszerű partijátékok, a Pandemic rohamtempóban zárkózik fel a Dixit-Dobble-Bang szentháromsághoz. Egy olyan megszállott gémert, mint Zoltánt ez nemcsak azért teszi mérhetetlenül boldoggá, mert az egyik kedvenc játéka pénzt hoz a konyhára, hanem mert a Pandemic népszerűsége azt jelzi, hogy a partijátékok mellett a stratégiai társasoknak is van létjogosultsága a piacon.
Az viszont, hogy magyar fejlesztésű gémklubos játék is díjazott legyen, egyelőre várat magára.
A külföldi játékok dominanciája a Gémklubnál is egyértelmű, a címek számában és a forgalom tekintetében több mint 90 százalékot tesznek ki.
Lehetnek a saját fejlesztésű magyar játékok bármilyen népszerűek, nehezen veszik fel a versenyt a Dobbléhoz, a Banghez vagy a Fedőnevekhez hasonló világsikerekkel, a 2010 óta folyamatosan szárnyaló népszerűségű Dixitről nem is beszélve. A Gémklub felhozatalára összességében viszont nem lehet panasz: 2016-ban a forgalom 63 százalékát adták a cég saját kiadású játékai, a magyarításokkal együtt.
Zoltán 7 éve él csak a Gémklubból, ahol ma már huszonkilencen dolgoznak. Tíz játékmester van, ebből öten foglalkoznak kifejezetten társasjáték-fejlesztéssel is, a fordítás-lektorálás és játékoktatás mellett. A holdudvar ennél persze sokkal nagyobb: a klubba a mai napig több tucatnyian járnak tesztelni, vagy csak a saját örömükre játszani. A karácsony előtti hatalmas forgalom kiszolgálására a három boltban (Ráday utca, Sugár üzletközpont, Fény utca) pedig Zoltánék extra képzéseket indítanak azoknak, akinek van kedve játékmesterként segíteni az eladást.
Közreműködött: Hermann Irén
