A halasztott fizetés engedélyezése enyhülést hoz a forintnak, javítja az ország cash flow-helyzetét. Hosszabb távon viszont rendbe kell rakni a fizetési mérlegünket, amihez nem elég egy homályos ügylet, amiért ki tudja, mit kérnek cserébe az oroszok.
Elszakadhat egymástól a gázár és a forintárfolyam – vélte egy tegnapi háttérbeszélgetésen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A tárcavezető szerint a Gazprommal való halasztott fizetés eredménye, hogy a fizetési mérlegünk brutális hiánya csökkenni fog, és a gázár, valamint a forintárfolyam közti jelentős korreláció csökkenni fog. A megállapodás értelmében 2022 októberétől 2023 márciusáig, vagyis hat hónapig halasztva fizetünk a gázár egy bizonyos (üzleti titkot képező) küszöbérték feletti részére. Az e fölötti árat egy, két és három évvel később, vagyis 3 egyenlő részben fizetjük ki 2026 márciusáig.
A forint érezhetően megkönnyebbült a hír után, többszöri, újabb és újabb történelmi mélypontjáról visszapattant, az euróval szembeni 425-ös szintről 417-ig erősödött, a dollárral szembeni 435-ös szintekről 425-ig erősödött.
Volt honnan, súlyos mélységekből tért vissza a deviza, könnyen lehet, hogy bármilyen apró pozitív hírtől korrigált volna az árfolyam.
De valódi könnyebbség lesz?
Az elmúlt hónapokban a forintárfolyamot alapvetően két tényező mozgatta: a gázhelyzet és az uniós források körüli politikai hercehurca. Mindkettő a költségvetésünket terhelő tényező, az uniós források közvetlenül a bevételi oldalon jelentenek mínuszt, a magas gázárak pedig a fizetési mérlegünket rontják. A gázimportért felelős MVM Csoport brutális összeget, havonta nagyjából egymilliárd eurót vásárol, hogy fedezni tudja a földgázimportot. Erre utalt Nagy Márton: a halasztott fizetéssel elodázzuk a jelenlegi magas gázárak okozta fizetési kényszert, ami enyhülést hoz a forintnak.
Erősen kétséges viszont, hogy a forintárfolyam tényleg elszakad a gázártól. Ahogy Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője fogalmazott: hosszú távon ugyanúgy ki kell fizetni az orosz gázt, ráadásul nem tudni, kell-e kamatot fizetni a haladékért, és ha igen, mekkorát.
Az ugyanis világos, hogy engedményt kaptunk a Gazpromtól, csak még nem tudni, milyen áron, mivel a kormány nem közölt részleteket a paktumról.
Ugyanis minden egyes hónap küszöbérték feletti árát ki kell fizetnünk, csak később. Tehát ha a gázár tartósan magasan ragad, azt ugyanúgy, legfeljebb késleltetve kell kifizetnünk. Jelenleg 160-170 euró közt mozog a megawattóránkénti gázár az irányadó holland gáztőzsdén, ami még mindig fenntarthatatlan, de számottevően alacsonyabb, mint a 300 euró fölötti árfolyamok, amiket nyáron láttunk.
Az irányadó holland TTF gáztőzsde határidős árai (euróban)
„A devizapiaci óriási, nem biztos, hogy a halasztott fizetési lehetőségnek azonnal látszania kellene az árfolyamon. Alapvetően attól függ a halasztott fizetés hatása, hogy mennyire magasak lesznek a gázárak” – vélte Török. Hozzátette, minél jobban eltávolodik a gázár a határidős piacon a 120 eurós szinttől, annál kisebb a halasztott fizetési hatása.
Török hangsúlyozta: a lépéssel inkább időt vettünk magunknak, mintsem valódi könnyebbséget.
Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája ugyanezt emelte ki: a hosszú távú megtakarítás szempontjából nem jelentős könnyebbség a lépés, de cash flow, pénzforgalom szempontjából jelentős dolog, ad némi bizonyosságot a következő hónapok kapcsán.
Az MNB is most állt le
De a fizetési mérlegünk mindettől csak pillanatnyilag javul, hosszú távon nem. A mérlegre alapvetően rányomja a bélyegét a lassuló európai környezet és az emiatt romló exportmutatónk. Idénre mind a folyó fizetési, mind a külkereskedelmi mérlegünk súlyosan mínuszos lett, pedig korábban ezek óriási támaszt jelentettek a gazdaságnak. A romló külső környezet és az energiaválság viszont mindkettőt elolvasztotta. Móró szerint igazi megkönnyebbülést az fog hozni, ha megjönnek az uniós pénzek, túl leszünk az uniós dekonjunktúrán, és azzal párhuzamosan nő az exportvolumen.
Kék vonallal a magyar folyó fizetési mérleg, szaggatott feketével a külkereskedelmi mérleg alakulása – mindkettő súlyosan mínuszos lett
Ráadásul a forintárfolyam kapcsán elég szerencsétlen időzítésnek tűnik, hogy a Magyar Nemzeti Bank a múlt héten jelezte: befejezi a kamatemelési ciklust és a monetáris szigorítás egyéb eszközeire helyezi a hangsúlyt. A forint azonnal történelmi mélypontra süllyedt: a piac azonnal beárazta, hogy mit gondol a kamatemelésen kívüli eszközök hatékonyságáról.
Persze, azt a jegybank is látja, hogy az infláció és az összeomló forint ellen szükségünk van a monetáris szigorításra. A hazai alapkamat kifejezetten magas (kétszer olyan magas, mint a cseh, és magasabb, mint török, ahol 80 százalék felett van az infláció), szóval a jegybank megpróbálhat elevickélni az egyéb szigorító eszközökkel. De Török és Móró is hangsúlyozták: nagyon szerencsétlen volt a kommunikáció, biztos nem tesz jót a forintnak az erős üzenet, hogy ennyi volt a kamatemeléseknek.
Akkor most könnyebbség vagy nem?
Rövid távon enyhülés a haladék, az azonnali cash flow-problémákat megoldja. Hosszabb távon viszont az számít, hogy a forintnak továbbra sincs semmi védelme, ráadásul most még a jegybanki kamatemelések is kifaroltak mögüle. Hosszabb távon csak az hozhat valódi enyhülést és érdemi forinterősödést, ha lezárul az uniós források körüli vita, valamint ha számottevően javul a fizetési mérlegünk.
Ez utóbbihoz viszont az európai konjunktúra fellendülése szükséges, nem lesz elég egy homályos, halasztott fizetési paktum, amiért ki tudja, mit kér Moszkva cserébe.
