Bill Gates és Melinda Gates alapítványának befolyását kritizálták, azért, mert „nem megválasztott milliárdosok döntenek a globális fejlődés irányáról.” A kritika napokkal azelőtt érkezett, hogy az alapítvány bejelentette, 2023-ban minden eddiginél több pénzt, összesen 8,3 milliárd dollárt fordít filantróp célokra.
Az amerikai Forbes írt arról, hogy szokásos éves hírlevelében az alapítvány vezetője, Mark Suzman hosszan reagált a kritikákra, és részletezte, mire költik a 8,3 milliárd dollárt.
A hétfőn bejelentett összeg 15 százalékkal több, mint a 2022-es erre fordított büdzsé, amit 2026-ra 9 milliárd dollárra szeretnének növelni. Mark Suzman, az alapítvány ügyvezetője szerint ezzel minden eddigi filantrópnál több pénzt fognak jótékony célokra fordítani.
Matektanításra is költenek
Az idei, 8,3 milliárdos büdzséből a következő célterületekre fordítanak forrást:
- négyéves, 1,4 milliárd dolláros kötelezettségvállalás a gazdálkodók eszközökkel való ellátására és az ellenállóbb élelmiszerrendszerek kiépítésére,
- hároméves, 912 millió dolláros kötelezettségvállalás az AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni küzdelem globális alapjának,
- valamint négyéves, 1,1 milliárd dolláros kötelezettségvállalás a matematikaoktatás és a tanterv minőségének javítására.
Kritizálták az alapítvány befolyását
Bill és Melinda Gates filantróp erőfeszítéseit közegészségügyi szakértők, aktivisták és akadémikusok évek óta kritizálják, tekintettel a vagyonuk nagyságára és a globális egészségügyi kérdésekre gyakorolt befolyásukra. A kritikus hangok az elmúlt néhány évben felerősödtek, főleg az alapítvány covidoltás-fejlesztésében és finanszírozásban való részvétele miatt. 2020-ban a Kaiser Health News arról számolt be, hogy a Gates Alapítvány sürgette az Oxfordi Egyetemet, hogy vonja vissza a tervét arról, hogy nem kizárólagos alapon adományozza a covidvakcina jogait, és
ehelyett írjon alá egy exkluzív megállapodást az Astrazenecával, amely kizárólagos jogot biztosít a vakcina gyártására és licencelésére.
Melinda Gates, az alapítvány társalapítója, Bill Gates volt felesége később tisztázta, hogy az alapítvány csupán arra ösztönözte az Oxfordot, hogy olyan gyógyszergyártó céggel – és nem kifejezetten az Astrazenecával – dolgozzon együtt, amely rendelkezik a vakcina piacra viteléhez szükséges szakértelemmel. Maga Bill Gates többször is célpontja volt a covidról és a vakcinákról szóló, megcáfolt összeesküvés-elméleteknek. Egyes szakértők megkérdőjelezték a Gates-alapítvány prioritásait globális egészségügyi kérdésekben, míg mások megkérdőjelezték munkájuk hatékonyságát.
Az ügyvezető reagált
Mark Suzman, az alapítány ügyvezetője nyílt levélben reagált az alapítványt ért vádakra. Anélkül, hogy konkrétan megnevezett volna valakit, visszautasította azt a kritikákat, miszerint „nem megválasztott milliárdosok határozzák meg a globális egészségügy és fejlődés napirendjét”.
Suzman szerint egyszerűen reagálnak a globális testületek által már meghatározott napirendre, és iránymutatásként az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaira támaszkodnak.
A levélben kitér arra, hogy az alapítvány minden adományozását nyilvánosságra hozza, és igyekszik „teljesen átláthatóan tájékoztatni a nyilvánosságot a prioritásaikról és stratégiájukról”.
Suzman egyetért azzal az érveléssel, hogy „nem helyes, ha magánemberek a globális egészségügyi erőfeszítések legnagyobb finanszírozói, hozzátéve, hogy az országoknak kellene teljes mértékben finanszírozniuk ezeket a kezdeményezéseket.
A Gates Alapítvány a második legnagyobb adományozója az Egészségügyi Világszervezet programjainak, és
Suzman szerint ez azért van így, mert „az országok csökkentették hozzájárulásaikat”.
Hozzátette, szívesen látná, ha több kormány megelőzné a Gates-alapítványt a WHO legnagyobb adományozóinak listáján, „mert ez több megmentett életet jelentene”.
Egy fontos mondat
„Még hatékonyabb módszereket fogunk keresni az innováció felgyorsítására és a globális célok elérésére, a cselekvés ösztönzésére. Ez nem jelenti azt, hogy mi fogjuk meghatározni a WHO vagy a Globális Alap napirendjét.
Azt sem fogjuk eldönteni, hogy a szabályozó hatóságok milyen maláriagyógyszereket hagyjanak jóvá, vagy hogy a tudósok milyen kutatásokat folytassanak.
Nem mi fogjuk eldönteni, hogy a gazdák milyen vetőmagot ültessenek a földjeikre, vagy hogy egy iskolarendszer milyen tantervet fogadjon el, vagy hogy egy otthonban kifüggesztik-e az ágyhálót” – mondta Suzman.
