Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

A Fradiból indult, aztán megváltoztatta az amerikai futballt

Egy Amerikába szakadt magyar tinédzser unottan rugdosott egy kosárlabdát, amit a helyi amerikaifutball-csapat edzője szerencsére meglátott. Gogolák Péter megváltoztatta a sportágat, hatalmas szerepe volt abban is, hogy az addig egymással rivalizáló ligák végül összeolvadtak.

Pete Gogolak, vagy ahogy 1942-ben Budapesten meglátta a napvilágot, Gogolák Péter Kornél gyerekkorában még, nem is akármilyen szinten, futballozott az – akkor épp Kinizsi néven futó – Ferencvárosban is, a később európai Aranycipőig jutó Albert Flórián csapattársa is volt. A történelem azonban közbeszólt, így ő nem az európai, hanem az amerikai futball egyik meghatározó alakja lett. Családjával még gyerekkorában menekült el az 1956-os forradalom miatt – de később maga is „forradalmár” lett a tengerentúlon.

Az amerikai futball lényege, hogy a csapatoknak minél több yardot kell megtenniük, hogy a tojáslabdát bejuttassák a másik csapat ún. endzone-jába, ez a mindenki által ismert touchdown. Pontot vagy extrapontot ugyanakkor úgy is lehet szerezni, ha a labdát átrúgják a hatalmas, „U” alakú kapun, ez a mezőnygól. A 60-as években az amerikai focisták még szemből nekifutva, spiccel bikáztak bele a labdába, vagyis igencsak nagy volt az izgalom, hogy a labda célt ér-e, és hát nem is tudtak nagyon messze rúgni. Ezen változtattak a Gogolák testvérek, közülük is az idősebb, Péter.

Egy véletlennel indult minden

A Gogolák család a New York melletti Ogdensburgban telepedett le, ide járt aztán középiskolába Péter. Egy esős napon az iskola amerikaifoci-csapata nem tudott kint edzeni, a teremben pedig ott volt Gogolák, aki unalmában azzal szórakozott, hogy egy kosárlabdát rúgdosott – az egész termen keresztül, jó messzire. Az Ogdensburg edzője, Bill Plimton azonnal megkérte, hogy menjen ki a pályára és rúgjon bele a tojáslabdába. Olyan messzire rúgta, hogy nem is tudták szemmel lekövetni.

„Valószínűleg, ha jó edző lettem volna, arra búzdítom, hogy rúgjon bele a labdába szemből nekifutva, mint az összes többi amerikai játékos”

– jegyezte meg nevetve egy 30 évvel ezelőtti interjúben Plimton edző. Noha úgy tűnhet, hogy megvolt a Kelet-Európából importált szuperképesség, Gogoláknak sokat kellett még dolgoznia a mozgásán, hogy valóban kiemelkedő játékos legyen – és edzett is keményen. Plimton felidézett egy olyan középiskolai meccset, amikor Gogolák olyan erővel rúgta meg a labdát, hogy az eltörte a kapufát.

A Cornell Egyetem csapatában már alkalmazta a kiforrott „soccer style” rúgást, a sportág történetében először, ami meglehetősen nagy újításnak számított a profik között is. Gogolák kissé oldalról nekifutva, rüszttel rúgta el a labdát, ami két ok miatt is hatékonyabb volt: pontosabban tudott célozni és messzebbre is tudott rúgni. A technikát természetesen az európai fociból vette és ezzel egycsapásra megváltoztatta a játékot. Noha a Hírességek Csarnokába nem került be, az amerikai profi liga, az NFL ma is a sportágot megváltoztató 10 dolog közt tartja számon Gogolák-féle rúgótechnikát.

A 3 számban játszó Gogolák Péter

1964-ben drafolták is, profi karrierjét a Buffalo Bills csapatában kezdte meg, ahol azonnal kitűnt, a csapat pontjainak negyedét ő szállította. Ekkor még a két profi liga, az egymással rivalizáló National Football League (NFL) és később elindított American Football League (AFL) külön szervezte meg a maga bajnokságát. Pete Gogolak 1964-ben majd egy évre rá is bajnok lett az AFL-ben, első profi évében a liga all star válogatottjába is beválasztották.

A nála két évvel fiatalabb öccse, Gogolák Károly Pál a Princeton Egyetemen végzett, és szintén neves játékos lett belőle. Természetesen ő is az európai rúgótechnikát alkalmazta, még hozzá annyira hatékonyan, hogy a Washington Redskins csapata az egyetem után, 1966-ban elsőként draftolta, soha előtte nem vittek el ilyen hamar rúgójátékost, ami jól mutatja, mennyire ponterősek voltak Gogolákék a saját posztjukon a korabeli versenytársaikhoz képest.

Péter első két profi évében 100 pont felett szerzett, ezt csak több mint 20 évvel később, 1988-ban csinálták utána (tegyük hozzá: neki kettővel kevesebb, 14 meccs is elég volt hozzá).

„Ma mindenki európai stílusban végzi a pontrúgásokat a ligában, és ezt jó érzés látni” – mondta egy 1991-es interjúban.

Háborút is kirobbanthatott volna

1966 más szempontból is fontos év volt: az idősebbik Gogolák ugyanis csapatot váltott, ráadásul nem is akárhogy. „Ez a lépés akár háborút is kirobbanthat a két profi liga között” – írta 1966. május 18-án az AP hírügynökség annak kapcsán, hogy Péter a Billsből az NFL-ben játszó New York Giants csapatához igazolt. Ez volt ugyanis az első olyan átigazolás, amikor valaki az AFL-t elhagyta a konkurens NFL-ért.

A The Lewiston Daily Sun hírt ad Gogolák Péter akkoriban sokat vitatott átigazolásáról.

A két liga között addig volt egy hallgatólagos megállapodás, hogy nem csábítják el egymás csapataitól a játékosokat, és noha a Giants lépésében jogilag semmi kivetnivaló nem volt, mégis nagyon sok AFL-csapattulajdonost haragítottak magukra. Valójában az akkoriban kissé lesajnált AFL-nek azért is fájt egy feltörekvő csillag elvesztése, mert sok más, az egyetemi bajnokságban feltűnt tehetség megszerzése mellett épp akkor írtak alá egy új szerződést a televíziós közvetítési jogokról. Gogolák később úgy nyilatkozott, hogy egyszerűen jobb volt a Giants ajánlata, miközben két egymást követő bajnoki címmel a Buffalo 9900 dollárt fizetett neki, New Yorkban háromszor ennyit ajánlottak neki. A ligában a második legtöbb pontot szerezte, ekkorra már keresett játékos volt, így elfogadta az őt négyéves szerződéssel és 35 ezer dollárral csábító New York-iak ajánlatát.

Ezzel pedig erős nyomás alá helyezte az AFL csapatok vezetőit, hogy adjanak tisztességes fizetést a sztárjaiknak.

Az AFL-ben lassan rájöttek, hogy egy nagyobb, országos liga még nagyobb üzletet jelenthetne, és nem kellene folyamatosan versenyeznie egymással a két ligának, ami hosszú távon egyiküknek sem volt érdeke.

Az amerikai sportsajtó később úgy emlékezett meg a hírhedt átigazolásról, hogy az volt az első lépés az AFL és az NFL összeolvadása felé. A két liga között háború végül nem robbant ki, ehelyett 1967-ben először szervezték meg, hogy az egyre népszerűbb AFL bajnoka megmérközött az NFL bajnokával, ami végül ténylegesen megnyitotta az utat az egyesülés felé, mely 1970-ben meg is történt, innentől nevezik az amerikai futball csúcseseményét hivatalosan is Super Bowl-nak. A 32 csapatos NFL két főcsoportra, ún. konferenciára van osztva (az egykori NFL-ből 3 csapatot soroltak át a lebonyolítás miatt az egykori AFL-es csapatokhoz), és ma is a konferenciák bajnokai vívják a szuperdöntőt (az idei döntőt magyar idő szerint hétfőn hajnalban vívják).

Maga Gogolák szerint túlzás azt állítani, hogy ezzel indult volna meg a két profi liga összefonódása,

bár azt szerényen elismeri, némi köze azért volt a dologhoz.

Gogolák Péter 1974-ben vonult vissza a Gaints-ből számos rekordot hátrahagyva. Testvére a New England Patriots-hoz igazolt, itt fejezte be a sportot. Péter fia is amierikaifocizott, de már nem pontrúgóként, mikor rákérdeztek, hogy miért nem viszi tovább az örökséget, mindig csak annyit válaszolt: ő rendes futballjátékos szeretne lenni. Mindez nem adatott meg neki, restaurátor lett, de 2008-ban egy lavina maga alá temette síelés közben Montanában és meghalt. A sportágat megreformáló Gogolák testvérek, Károly és Péter ma is Amerikában élnek. Károly brókerként futott be karriert, Péter pedig cégvezetőként dolgozott Manhattanban, ma Cunnacticatban él, 77 éves.

 

“Fiam, soha ne ígérd meg egy angol lánynak, hogy elveszed feleségül, hacsak nem gondolod komolyan. Ők elhiszik.”

báró Gelsey Henrik, báró Gelsey Vilmosnak 1942-ben