Egy Amerikába szakadt magyar tinédzser unottan rugdosott egy kosárlabdát, amit a helyi amerikaifutball-csapat edzője szerencsére meglátott. Gogolák Péter megváltoztatta a sportágat, hatalmas szerepe volt abban is, hogy az addig egymással rivalizáló ligák végül összeolvadtak.
Pete Gogolak, vagy ahogy 1942-ben Budapesten meglátta a napvilágot, Gogolák Péter Kornél gyerekkorában még, nem is akármilyen szinten, futballozott az – akkor épp Kinizsi néven futó – Ferencvárosban is, a később európai Aranycipőig jutó Albert Flórián csapattársa is volt. A történelem azonban közbeszólt, így ő nem az európai, hanem az amerikai futball egyik meghatározó alakja lett. Családjával még gyerekkorában menekült el az 1956-os forradalom miatt – de később maga is „forradalmár” lett a tengerentúlon.
Az amerikai futball lényege, hogy a csapatoknak minél több yardot kell megtenniük, hogy a tojáslabdát bejuttassák a másik csapat ún. endzone-jába, ez a mindenki által ismert touchdown. Pontot vagy extrapontot ugyanakkor úgy is lehet szerezni, ha a labdát átrúgják a hatalmas, „U” alakú kapun, ez a mezőnygól. A 60-as években az amerikai focisták még szemből nekifutva, spiccel bikáztak bele a labdába, vagyis igencsak nagy volt az izgalom, hogy a labda célt ér-e, és hát nem is tudtak nagyon messze rúgni. Ezen változtattak a Gogolák testvérek, közülük is az idősebb, Péter.
Egy véletlennel indult minden
A Gogolák család a New York melletti Ogdensburgban telepedett le, ide járt aztán középiskolába Péter. Egy esős napon az iskola amerikaifoci-csapata nem tudott kint edzeni, a teremben pedig ott volt Gogolák, aki unalmában azzal szórakozott, hogy egy kosárlabdát rúgdosott – az egész termen keresztül, jó messzire. Az Ogdensburg edzője, Bill Plimton azonnal megkérte, hogy menjen ki a pályára és rúgjon bele a tojáslabdába. Olyan messzire rúgta, hogy nem is tudták szemmel lekövetni.
„Valószínűleg, ha jó edző lettem volna, arra búzdítom, hogy rúgjon bele a labdába szemből nekifutva, mint az összes többi amerikai játékos”
– jegyezte meg nevetve egy 30 évvel ezelőtti interjúben Plimton edző. Noha úgy tűnhet, hogy megvolt a Kelet-Európából importált szuperképesség, Gogoláknak sokat kellett még dolgoznia a mozgásán, hogy valóban kiemelkedő játékos legyen – és edzett is keményen. Plimton felidézett egy olyan középiskolai meccset, amikor Gogolák olyan erővel rúgta meg a labdát, hogy az eltörte a kapufát.
A Cornell Egyetem csapatában már alkalmazta a kiforrott „soccer style” rúgást, a sportág történetében először, ami meglehetősen nagy újításnak számított a profik között is. Gogolák kissé oldalról nekifutva, rüszttel rúgta el a labdát, ami két ok miatt is hatékonyabb volt: pontosabban tudott célozni és messzebbre is tudott rúgni. A technikát természetesen az európai fociból vette és ezzel egycsapásra megváltoztatta a játékot. Noha a Hírességek Csarnokába nem került be, az amerikai profi liga, az NFL ma is a sportágot megváltoztató 10 dolog közt tartja számon Gogolák-féle rúgótechnikát.
A 3 számban játszó Gogolák Péter
1964-ben drafolták is, profi karrierjét a Buffalo Bills csapatában kezdte meg, ahol azonnal kitűnt, a csapat pontjainak negyedét ő szállította. Ekkor még a két profi liga, az egymással rivalizáló National Football League (NFL) és később elindított American Football League (AFL) külön szervezte meg a maga bajnokságát. Pete Gogolak 1964-ben majd egy évre rá is bajnok lett az AFL-ben, első profi évében a liga all star válogatottjába is beválasztották.
A nála két évvel fiatalabb öccse, Gogolák Károly Pál a Princeton Egyetemen végzett, és szintén neves játékos lett belőle. Természetesen ő is az európai rúgótechnikát alkalmazta, még hozzá annyira hatékonyan, hogy a Washington Redskins csapata az egyetem után, 1966-ban elsőként draftolta, soha előtte nem vittek el ilyen hamar rúgójátékost, ami jól mutatja, mennyire ponterősek voltak Gogolákék a saját posztjukon a korabeli versenytársaikhoz képest.
Péter első két profi évében 100 pont felett szerzett, ezt csak több mint 20 évvel később, 1988-ban csinálták utána (tegyük hozzá: neki kettővel kevesebb, 14 meccs is elég volt hozzá).
„Ma mindenki európai stílusban végzi a pontrúgásokat a ligában, és ezt jó érzés látni” – mondta egy 1991-es interjúban.
Háborút is kirobbanthatott volna
1966 más szempontból is fontos év volt: az idősebbik Gogolák ugyanis csapatot váltott, ráadásul nem is akárhogy. „Ez a lépés akár háborút is kirobbanthat a két profi liga között” – írta 1966. május 18-án az AP hírügynökség annak kapcsán, hogy Péter a Billsből az NFL-ben játszó New York Giants csapatához igazolt. Ez volt ugyanis az első olyan átigazolás, amikor valaki az AFL-t elhagyta a konkurens NFL-ért.
A The Lewiston Daily Sun hírt ad Gogolák Péter akkoriban sokat vitatott átigazolásáról.
A két liga között addig volt egy hallgatólagos megállapodás, hogy nem csábítják el egymás csapataitól a játékosokat, és noha a Giants lépésében jogilag semmi kivetnivaló nem volt, mégis nagyon sok AFL-csapattulajdonost haragítottak magukra. Valójában az akkoriban kissé lesajnált AFL-nek azért is fájt egy feltörekvő csillag elvesztése, mert sok más, az egyetemi bajnokságban feltűnt tehetség megszerzése mellett épp akkor írtak alá egy új szerződést a televíziós közvetítési jogokról. Gogolák később úgy nyilatkozott, hogy egyszerűen jobb volt a Giants ajánlata, miközben két egymást követő bajnoki címmel a Buffalo 9900 dollárt fizetett neki, New Yorkban háromszor ennyit ajánlottak neki. A ligában a második legtöbb pontot szerezte, ekkorra már keresett játékos volt, így elfogadta az őt négyéves szerződéssel és 35 ezer dollárral csábító New York-iak ajánlatát.
Ezzel pedig erős nyomás alá helyezte az AFL csapatok vezetőit, hogy adjanak tisztességes fizetést a sztárjaiknak.
Az AFL-ben lassan rájöttek, hogy egy nagyobb, országos liga még nagyobb üzletet jelenthetne, és nem kellene folyamatosan versenyeznie egymással a két ligának, ami hosszú távon egyiküknek sem volt érdeke.
Az amerikai sportsajtó később úgy emlékezett meg a hírhedt átigazolásról, hogy az volt az első lépés az AFL és az NFL összeolvadása felé. A két liga között háború végül nem robbant ki, ehelyett 1967-ben először szervezték meg, hogy az egyre népszerűbb AFL bajnoka megmérközött az NFL bajnokával, ami végül ténylegesen megnyitotta az utat az egyesülés felé, mely 1970-ben meg is történt, innentől nevezik az amerikai futball csúcseseményét hivatalosan is Super Bowl-nak. A 32 csapatos NFL két főcsoportra, ún. konferenciára van osztva (az egykori NFL-ből 3 csapatot soroltak át a lebonyolítás miatt az egykori AFL-es csapatokhoz), és ma is a konferenciák bajnokai vívják a szuperdöntőt (az idei döntőt magyar idő szerint hétfőn hajnalban vívják).
Maga Gogolák szerint túlzás azt állítani, hogy ezzel indult volna meg a két profi liga összefonódása,
bár azt szerényen elismeri, némi köze azért volt a dologhoz.
Gogolák Péter 1974-ben vonult vissza a Gaints-ből számos rekordot hátrahagyva. Testvére a New England Patriots-hoz igazolt, itt fejezte be a sportot. Péter fia is amierikaifocizott, de már nem pontrúgóként, mikor rákérdeztek, hogy miért nem viszi tovább az örökséget, mindig csak annyit válaszolt: ő rendes futballjátékos szeretne lenni. Mindez nem adatott meg neki, restaurátor lett, de 2008-ban egy lavina maga alá temette síelés közben Montanában és meghalt. A sportágat megreformáló Gogolák testvérek, Károly és Péter ma is Amerikában élnek. Károly brókerként futott be karriert, Péter pedig cégvezetőként dolgozott Manhattanban, ma Cunnacticatban él, 77 éves.
