Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

A drónok mutatják a mezőgazdaság jövőjét – magyar fejlesztések az élvonalban

A tavaszi karantén kicsit tompította az ívet, de minden bizonnyal nagy ugrás előtt az ipari drónok piaca, ugyanis január 1-jétől életbe lép az új EU-s szabályozás. A magyar ABZ Drone egész flottával várja a következő évet, az egyik fontos piacuk pedig a mezőgazdaság lehet.

Az már biztos, hogy ebben a tárgyalóban a legnagyobb az egy négyzetméterre eső drónok száma, fut át az agyamon, miközben Török Gyula, az ABZ Drone alapítója hellyel kínál öt ipari drón mellett. Itt van a narancssárga Yuneec H520E, amit a filmipartól kezdve az építőiparon át a rendvédelemig számos területen használható és 360 fokos szögben képes a képalkotásra. 100 ipari feladatból 70 elvégezhető vele. 

Vagy az Altura Zenith. Ez a világ legsokoldalúbb, legellenállóbb drónja, a hegyimentők is használják, de szinte nincs is olyan drónokra szabott feladat, amibe ne lehetne bevetni. Vagyis talán egy: a permetezés, de Gyuláéknak erre is van megoldásuk a Hercules 20 drón & WohnderJet szórófej személyében. Ez már nem az a drón, amit az Agrárközösség Kft. égisze alatt népszerűsítettek a gazdák körében (erről korábbi cikkünket lásd a Gazda különszámunkban). A hazai fejlesztésű szórófej maradt, az amerikai drónt viszont lecserélték, és úgy tűnik, ezzel sikerült átrepülni az akadályokat. 

Török Gyula, az ABZ Drone alapítója. Fotó: Sebestyén László

A fiatalokra lőnek

A mezőgazdaságban használt permetező drón nem újkeletű dolog, évek óta létező alternatíva, többek között Svájcban, Amerikában és Kínában is előszeretettel használnak drónokat különböző feladatokra, az Európai Unió viszont eddig nem engedélyezte az ipari drónok használatát a légtérben. Itthon különböző engedélyekkel kivitelezhető volt, Gyula szerint

ezért is állnak európai viszonylatban jobban a magyarok: volt lehetőségünk kísérletezni, tesztelni, fejleszteni.

A permetező drón előnyei a hagyományos technológiával szemben überelhetetlenek, hiszen nagyságrendekkel kevesebb vízre és növényvédőszerre van szükség, emellett nehezen megközelíthető helyek is biztonsággal permetezhetők, nem tapossa meg a földet a hatalmas permetező gép, de egyáltalán nincs is szükség rájuk.

A drónt azonban nem kezelhet bárki, oktatás szükséges hozzá, ahogy a növényvédő-szerek alkalmazása is szakembert kíván, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara éppen ezért kritikus a drónos technológiával szemben. Az ABZ Drone-nak erre is van válasza: ők nem csak a gazdákat célozzák, hanem azokat a fiatal innovatív vállalkozókat, akik oktatás után és megfelelő szakemberrel a gazdáknak szolgáltatnak.

Így néz ki az permetezőrendszerrel felszerelt drón. Fotó: ABZ Drone
A drónok ipari felhasználása bonyolult, komplex feladat. A gépeket nem csak értékesítik, hanem oktatást is szerveznek.

Ilyen például Hagymási Tamás, szőlész-borász, az Agroázis Kft. szőlészeti-borászati üzletágának vezetője. A cég az ABZ Drone teljes termékportfóliójának viszonteladója, a mórahalmi központjukban bemutatótermet is kialakítottak. Céges használatra saját drónokat is vásároltak: 2 permeteződrónt egyedi szórókerettel és egy terület felmérésre használható H520-ast. „Utóbbival területfelméréseket készítünk ügyfeleinknek, a Hercules 20 permeteződrónnal kertészeti és szántóföldi kultúrákban bemutatózunk a gazdák bevonásával, illetve kísérleteket végzünk a hitelesebb értékesítés és a jövőbeni fejlesztések érdekében. Számomra nagyon meggyőző ez a szórórendszer, mert a hagyományos technológiákhoz képest 50 százalékkal csökkenthető a permetlé és 95 százalékkal a felhasznált víz mennyisége, így a környezettudatos gazdálkodás szempontjából is fontos tényező” – mondja Hagymási. 

Három bőröndnyi innováció

A drónhoz kapcsolt permetező rendszer Zalaegerszegen készül, a másfél évvel ezelőtti felállás azonban kicsit változott: az amerikai gyártóval kapcsolatban olyan akadályokra derült fény, amit nem tudtak áthidalni: „Egyrészt a cég nem úgy hajtotta végre a kért fejlesztéseket, ahogy mi szerettük volna, de a legnagyobb baj nem is feltétlenül ez, hanem a magyarországi szervízpont hiánya volt. Ez akadályozta volna az üzletfejlesztést” – mondja Török Gyula. A most használt Hercules 20-at egy francia gyártónál találták meg, akik nagyon rugalmasak a fejlesztéseket tekintve. „Amit ott látsz – mutat a szobában lévő egyik drónra – az már egy kereskedelmi forgalomban kapható, mindenféle engedélyekkel rendelkező darab. Rájöttünk, ahogy jártuk a világot, hogy a permetezésen kívül még sok olyan terület van, ahol drónokat, mesterséges intelligenciát lehet használni – sorolja Gyula –. Ilyen a multispektrális elemzés, háromdimenziós modellezés, földmérés. Utóbbit GPS-szel szokták elvégezni. Egy 10 hektáros terület felmérése egy mérnöknek 2 heti munkát jelent. Mi a drónnal 15 perc alatt megmérjük, majd másfél óra utómunka után készen is vagyunk. Emellett személykeresésre, tárgykeresésére, tömegszámlálásra, hőkamerás felvétek elvégzésére, de tető-és napelem tisztításra  is használhatók a különböző ipari drónok. Mi most 8 különböző drónt értékesítünk és képesek vagyunk rá, hogy akár több ezres nagyságban is kiszolgáljuk Európát ezzel a permetező rendszerrel.”

A Hercules 20 és a szórófej egyébként 3 bőröndben elfér és rendkívül gyorsan dolgozik, szántóföldön 4-7 hektárt, szőlőben 1-3 hektárt képes lepermetezni óránként, de arra is programozható, hogy csak bizonyos részeket kezeljen le, foltszerű megbetegedések esetén. Távirányítóval és okostelefonnal is lehet használni, attól függ, hogy milyen szoftvert futtatunk rajta. 

Szervízelni is tudni kell

Az új gyártót Franciaországban találták meg, és nemcsak kizárólagos disztribútorai lettek a drónnak, a francia gyár a magyar permetező rendszerrel is értékesíthet gépeket nemzetközi szinten. A tárgyalások 2019-ben kezdődtek el, majd az előkészítési időszak után 2020 januárjától indult az értékesítési szakasz, vagyis indult volna, ha nem jön a karantén. „Ez visszavágta az eladásokat, többen a következő évre halasztották a vásárlást. Ettől függetlenül jó évet zártunk, az előzetes számítások alapján meglesz a 150-200 millió, ami szerintem elég szép szám a körülményekhez képest” – mondja a tulajdonos. 

Az üzleti modelljük szerint a cég disztribúcióval, oktatással és szervízzel foglalkozik, vagyis nemcsak eladja, hanem szervízeli is a drónokat, és ezzel máris a verselytársai elé lépett.

Az ABZ Drone permetező drónja 8 millió forint körül mozog, körülbelül 3 millióval drágább, mint az itthon elérhető kínai párja, aminek viszont nincs hazai garanciális szervíze.

Török Gyula szerint az elérhető szervíz mellett van még valami, ami miatt az ő rendszerük a jobb választás, ez pedig a szórófej cseppképzésében rejlik. A kínai modell hidraulikus (nyomás alapú) cseppképzéssel dolgozik, a veszteség akár 40-60 százalék is lehet, szemben a WohnderJet szórófej szabályozott cseppképzésével, ahol gyakorlatilag nincs veszteség. 

A befektetett összeg jóval 100 millió felett van, de nemcsak pénzben, munkában is rengeteget tettek már bele, gyakorlatilag folyamatosan tesztelnek és kísérleteznek. Az oktatások teltházzal zajlanak és egyértelműen a permetező drón és a H520 a legkeresettebbek. A környező országokra megkapták a kizárólagos forgalmazási jogot és folyamatos tárgyalásban vannak a partnerekkel, viszonteladókkal. 

Egyszerűsödik januártól a drónszabályozás, 25 kg feletti gépek is repülhetnek majd – de csak, ha van mellettük szakember.

Miért jó biznisz?

A permetezés az egyik legizgalmasabb feladat a drónok számára, de a legnehezebb is. Figyelni kell a növényvédelmi szabályokra, az elsodródásra, a szomszéd területre, a többi kultúrára, a megfelelő dózisra. Vagyis összetett, bonyolult, szakembert igényel.

Éppen ezért lehet vele sikeresen vállalkozni, főleg 2021-től, mert végre egyszerűsödnek a szabályok, szakember irányításával legálisan használhatók a 25 kg feletti gépek. A technológiával megvalósítható egy csökkentett víz-és vegyszerfelhasználású növényvédelmi eljárás. Hagymási szerint ez egyértelműen a jövő technológiája, minden nagyobb gazdaság kiegészítő gépe lesz a közeljövőben.

 

“Minél messzebbre nézel hátra, annál messzebbre látsz előre.”