A május végén kezdődött tartós forintgyengülés vége az lett, hogy a korábbi 310-es szintről az euró nagyjából 325-nél megragadt. Örülhetnek ennek a fejleménynek a budapesti ingatlanpiacon befektető külföldiek, akik euróban fizetnek.
Budapesten egy jó környéken lévő, újszerű állapotú, három szobás lakás nem számít kirívóan drágának, ha 60 millió forintba kerül. Május közepén ezért a lakásért 193 ezer eurót kellett volna fizetni, míg július első napjaiban 182 ezret – a különbség 11 ezer euró, mintegy 3 és félmillió forint – a nyereség oka a forint euróval szembeni gyengülése. Az OTP Ingatlanpont közleménye szerint a befektetési céllal lakást vásároló külföldiek ennyit spórolhattak, ha másfél hónappal később vettek lakást. Mivel a fővárosi lakásvásárlások becslések szerint közel 10 százalékában külföldiek a vevők,
akadhatott pár száz vagy ezer ember, aki az árfolyam ingadozás miatt jól kereshetett.
„Az árfolyamváltozás jól jött azoknak is, akik például úgy adták bérbe az ingatlanjukat, hogy euróban kötötték ki a bérleti díjat” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. „Ilyen bérleti szerződés szép számmal akad a felkapottabb fővárosi kerületekben, ahol sok a külföldi bérlő. A bérbeadók most több forintot kapnak kézhez pusztán az árfolyammozgás miatt.” Például egy 2500 euróért kiadott budaligeti családi ház bérlői tavasszal – átszámítva – 775 ezer forintot fizettek, most 28 ezer forinttal többet.
Azok a magyarok azonban – és ők vannak többségben –, akik nem euróban szerzik a jövedelmüket, és forintban fizetnek, eladandó vagy megvásárolandó lakásuk átértékelődéséből nem sokat éreztek. A forint árfolyamváltozása csak közvetett módon és lassan épül be a mindennapokba például az infláció révén.
