Bár Horváth Tamás és Stasztny Viktor Balatonfüreden töltik az egész nyarukat, tavaly csak egyetlenegyszer mentek le fürödni a tóra. Június-júliusban nem ritka, hogy heti 80 órát dolgoznak, és este 10-kor még embereket keresgélnek a Facebookon. Ugyanis munkaerő-közvetítéssel foglalkoznak a balatoni vendéglátóiparban.
Mindketten mosonmagyaróváriak, és ezer éve ismerték egymást, de csak 2015-ben alakult úgy, hogy a futárcége után új kihívást kereső Stasztny Viktor és a felső vezetői pozícióját saját vállalkozásra cserélni vágyó Horváth Tamás elképzelései találkoztak, és munkaerő-kölcsönző céget alapítottak M.E.N.T.O.N. Jobs Kft. néven. A hat alkalmazottat foglalkoztató cég kezdettől Mosonmagyaróváron, Budapesten és – Balaton Job néven – a Balatonon folytat tevékenységet.
Ez utóbbi a két évvel ezelőtti indulásnál még csak annyit takart, hogy „három-négy régi ismerősünket lehoztuk a Balatonra dolgozni. Nagyon sokat lejártunk, kapcsolatokat építettünk, ismerkedtünk a helyi viszonyokkal. Beszélgettünk vendéglátóiparban dolgozókkal, amikor letették a munkát, meghívtuk őket egy pohár üdítőre, és ők egyből nekiálltak sztorizni. Ilyenkor főleg a negatív tapasztalatok jöttek elő, de azért kiderült, hogy vannak olyan balatoni vállalkozók, akiket érdemes megkeresni.”
Nem tántorította el őket, hogy a balatoni vendéglátózásnak meglehetősen rossz híre van, sőt, „kicsit missziónk is, hogy ezen változtassunk. Fontos számunkra, hogy a munkavállalók jó élményekkel menjenek haza, ezért a partnereinket is eszerint válogatjuk. A munkavállalói bizalom felépítése és megtartása sokkal fontosabb, mint az, hogy éppen eggyel több partnerünk legyen, csak azokkal a cégekkel dolgozunk, amelyekkel mi akarunk.
Az érdekeink közösek is a munkavállalóval: az a cég, amelyik nem fizeti ki rendesen a munkavállalót, minket sem akar majd kifizetni.”
Horváth Tamás, Stasztny Viktor (Fotó: Takács Zsuzsanna)
Persze a Balaton Job elindításában fontos szerepet játszott az is, hogy meglátták a piaci rést: „Magyarországon a vendéglátásban nem nagyon működik a munkaerő-közvetítés, és a Balatonon korábban nem is volt rá szükség. Itt tíz évvel ezelőtt minden egyes üres munkakörre volt tíz jelentkező, ma egy szakács tíz étteremből választhat, hogy hova szeretne elmenni dolgozni.” Mint mondják, a drasztikus munkaerőhiány négy-öt éve kezdődött, és azóta évről évre csak durvult a helyzet. Így aztán „jelenleg a Balatonon semelyik munkaadónak nincsenek túl magas szakmai elvárásai, csak annyi, hogy legyen a munkavállalónak két keze, két lába, és akarjon dolgozni.”
Eközben a balatoni vendégek elvárásai jellemzően egyre magasabbak, „ha valaki nem tökéleteset kap, rögtön szóvá teszi vagy posztol róla egy közösségi oldalon”, de Tamás és Viktor tapasztalata szerint a szakképzettséget bizonyos mértékben helyettesíteni tudja a munkavállaló pozitív hozzáállása. Például „lehet, hogy az ötfős asztaltársaságnak nem egy pincér fogja kivinni az ételt, mert ahhoz nem elég ügyes, hanem ketten, de, ha finom az étel és jó a kisugárzása annak a két pincérnek, akkor ezzel a vendég meg fog békélni”.
És nem engedik el a munkavállalók kezét akkor sem, amikor megtörtént a sikeres kiközvetítés, hanem „kimegyünk eléjük az állomásra, és együtt megyünk el a munkaadóhoz. Sok esetben ott maradunk még azalatt is, amikor a munkaadóval megállapodnak a részletekről, ilyenkor vizsgázik előttünk a munkaadó is, figyeljük, hogy ugyanazt mondja-e a munkavállalónak, amit nekünk ígért. Az sem ritka, hogy utána a munkásszállóra is elkísérjük őket, a lányoknak segítünk a bőröndjeikkel. Előfordult már olyan is, hogy látszott egy fiatal lányon, hogy nagyon izgul, ezért leültünk vele meginni egy limonádét, mielőtt elmentünk a munkaadóhoz, megnyugtattuk, hogy nem kell aggódnia.”
Becslésük szerint minden munkavállalóra rászánnak 6-7 munkaórát, ami megtérül, ha az illető elégedett. „Mindenkinek mondjuk, hogy ha bármi baj van, rögtön szóljon, ne az legyen, hogy valami gikszer miatt csalódik. Ha például valaki a helyszínen jön rá, hogy mégsem akar egy konyhába bezárva dolgozni egész nyáron, hanem inkább menne egy lángossütőbe, ahol emberek közt lehet, akkor pillanatok alatt találunk neki új helyet.
Volt olyan is, hogy Borsodból jött valaki, nem hozott magával ágyneműt, mert a munkaadó azt ígérte, lesz a szálláson, de mégsem volt, úgyhogy mi vettünk neki. Nehogy már ezen múljon.
A szállás egyébként kulcsfontosságú: csak olyan partnerekkel dolgoznak, akik biztosítanak szállást a munkavállalóknak, mert tapasztalatuk szerint húszból, ha egy ember akad, aki ezt nem igényli. Ellenőrzik a minőséget is, és ha úgy látják, hogy a munkaadó által kínált szállás nem üti meg az elfogadható szintet, más megoldást keresnek.
Embert a Facebookról
A munkavállalóik 60-70%-a a 18 és 30 közti korosztályból kerül ki, a többiek jellemzően 30 és 50 év közöttiek, jelentős részüket Facebookon találják meg. „A balatoni vállalkozók általában nem erősek az online kommunikációban, régebben napilapokban hirdettek, és máris jöttek a jelentkezők, most a hatalmas információzörejben kellene online megtalálniuk a munkavállalókat.”
A Balaton Job Facebook-oldalának másfél év alatt csaknem 13 ezer követője lett, emellett Tamás és Viktor még abba is feccöl energiát, hogy „fejvadász játékot” játszanak a Facebookon a munkakereső csoportokban, kipécézve a balatoni munkát kereső embereket. De hirdetnek is, és idén egy nagyot újítottak: június folyamán országszerte 27 városba mentek el előadást tartani az érdeklődőknek a balatoni munkavállalásról. Bejött a dolog, mert egy hónap alatt kétezren jelentkeztek náluk.
Úgy látják, még növekszik a piac, évről-évre egyre több vendég van a Balatonon, „és az a vállalkozói kör, amelyik elrontotta a Balaton hírnevét, szerencsére nagyjából kikopott”, fejlődik a vendéglátóipari szolgáltatások színvonala, és nőnek a bérek is.
Végső soron azt szeretnék elérni, hogy „a vendéglátósnak ne kelljen aggódnia, hogy ki tud-e nyitni, hogy lesz-e munkaerő. És hogy meg merje mondani a munkavállalónak, ha az valamit rosszul csinál, ne kelljen attól tartania, hogy akkor otthagyja. A munkavállalók fejlődése szempontjából is fontos, hogy kapjanak visszajelzést.”
Úgy vélik, a Balaton Job brand a következő két-három évben nagyot fog fejlődni, és hamarosan szeretnék a most még elsősorban Balatonfüredre és Siófokra koncentráló tevékenységüket a teljes Balaton-partra kiterjeszteni, a kisebb településekre is. Általánosabb céljuk pedig, hogy példát mutassanak: „A nyugati határ mellett felnőve azt láttuk, hogy az emberek kimennek Bécsbe dolgozni, nem itthon valósítják meg önmagukat. Számunkra nem volt kérdés, hogy itthon próbálunk boldogulni, és szeretnénk a 18-20 éveseknek is megmutatni, hogy nem muszáj külföldre menni, lehet itthon is versenyképes fizetésért dolgozni.”
Hogyan működik a cég?
A munkavállalók számára a Balaton Job szolgáltatásainak igénybevétele minden esetben ingyenes. A cég egy iskolaszövetkezet támogatásával működik, diák jogviszonnyal rendelkező munkavállalóikat ezen keresztül foglalkoztatják. Ebben az esetben munkajogilag ők a foglalkoztatók, így a toborzáson kívül feladatuk az adminisztráció, a bejelentés az adóhatóság felé, a bérszámfejtés és övék a munkáltatói felelősség. Vállalkozói díjuk tartalmazza a diák bérét, a közterheket és cég szolgáltatási díját.Felnőtt munkavállalók esetében munkaerő-kölcsönzést vagy munkaerő-közvetítést végeznek. Kölcsönzés esetén a munkáltatói jogokat a megbízóval közösen gyakorolják, közvetítés esetén a partnerek havi közvetítői díjat fizetnek a cég szolgáltatásaiért. Mivel (szemben az ipari vagy szolgáltatószektorral) a vendéglátószektorban még nem megszokott a cég által nyújtott szolgáltatás, a Balaton Job CSR-tevékenységként működik, ugyanakkor az üzletág fenntartja saját magát.
Ahhoz pedig, hogy a megfelelő embert találják meg a megfelelő helyre, minden jelentkezőtől legelőször azt kérdezik, hogy inkább egy bulis nyarat akar napi nyolcórás, heti ötnapos munkával, ami mellett jut majd ideje strandolni, kikapcsolódni is, vagy az elsődleges motivációja az, hogy minél több pénzt félre tudjon tenni a nyár során, és magasabb fizetésért szívesen elvállal napi 10-12 óra munkát is heti hat napon át. Jelenleg 30-40 partnerrel állnak kapcsolatban a kis büféktől kezdve a menő kávézókon keresztül a négycsillagos szállodákig, így mindkét változatra vannak megoldásaik.
