Moszkvai járattal próbál életet lehelni a nehezen beinduló debreceni bázisába a Wizz Air, de a teljes cég nagyon gyorsan fejlődik. Ha bírja az elmúlt néhány esztendő tempóját, 2-3 éven belül a harmadik legnagyobb európai fapadossá válhat utasszám alapján a Ryanair és az easyJet mögött.
Az új Debrecen-Moszkva járatról tartott csütörtökön sajtótájékoztatót Budapesten a Wizz Air, kiemelve a második számú magyar reptér gyors fejlődését és a további kitűnő potenciált. Váradi József Wizz-vezér mellett (aki az első magyar Forbes címlapján szerepelt 2013-ban) a debreceni polgármester és az ottani reptér vezetője is jelen volt, és szinte kifolyt a túlcsorduló optimizmus a teremből. Pedig Debrecen egy igen döcögősen induló sztori a Wizz Air életében, három bukott útvonal után mostanra kezd eljutni odáig, hogy eltart egy egygépes bázist.
A verseny nagy, nem csak Budapest 100 feletti fapados útvonal-kínálata szív el utasokat, de Debrecen vonzáskörzetére rátalált a nagy rivális Ryanair is. A román határ túloldalán fekvő Nagyváradról két meglevő útvonala mellé a következő hetekben indít újabb hármat a vendégmunkások által leginkább repült célokra, az első londoni járatuk érkezését épp ma ünneplik. Bármilyen szép is az együttműködés Debrecen városával és a reptérrel, a Magyarország keleti csücskéből, Mátészalka környékéről indulóknak maga a Wizz kínál alternatívát azzal, hogy Szatmárnémetiből is repül – igaz, csak heti kétszer – Londonba.
Debrecen esetében érthető, hogy több sikertelen nyugati útvonal után keletre fordulnak, Tel-Aviv után Moszkva a második ilyen bejelentés. Ezzel együtt úgy tűnik, a debreceni növekedés jóval lassabb nem csak a budapestinél, de a cég 20 százalékot közelítő átlagánál is. Amivel viszont lassan a nagyok közé emelkedik az európai porondon.
Az idén év végére tervezett 88 gép után jövő nyáron megjön a 100. Wizz-madár, ami önmagában óriási siker.
Jelenleg 11 európai légitársaságnak van száznál több gépe, a Wizz és a szintén fapados török Pegasus lesznek a következő belépők a százasok klubjába – de az Alitalia és az Air Berlin várhatóan hamar távozik innen. A listán levő cégek – az International Airlines Group részeként szereplő Vueling kivételével – mind jóval idősebbek a 13 éves Wizznél. A magyar kötődésű légitársaság sikerét mutatja, hogy senki nincs a közelében se az akkortájt, illetve később indultak közül.
A fapadosok listájának érdekessége, hogy a toronymagas listavezető Ryanair és a biztos második easyJet után közel hasonló cégek vívnak a harmadik helyért. Jelenleg a 2016-os utasszámok alapján még a Norwegian, a Pegasus és a Vueling mögött áll a Wizz, de ha a szektor legnagyobb növekedési mutatóját tudja tartani – márpedig erre utalt Váradi József is –, két-három év alatt a legnagyobb lehet ebben a körben, elérve az európai bronzérmet. Persze az utasszám is csak egy a fontos mutatók közül, kétségtelen, hogy például repült kilométer alapján más a helyzet, hiszen a Norwegian átlagos szektorhossza jóval nagyobb, mivel transzatlanti járatokat is üzemeltet.
Természetesen egy hirtelen gazdasági válság, vagy más fontos, előre nem látható esemény bekavarhat, de jelen állás szerint a Wizznél a gyors növekedés nem megy a nyereségesség rovására – erre mindig is kiemelten figyeltek. A brexit-szavazás utáni zakót fél évig szenvedte az árfolyam, idén befektetők újra ráugrottak: a Wizz-részvény árfolyama februárban indult meg meredeken felfelé és azóta majdnem megduplázódott a londoni tőzsdén, az elmúlt hetekben is sorra dőltek a történelmi csúcsok.
