Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

99 éves, családi kézben van és dizájnkukákat gyárt

Az alapító dédunokája sikerrel újította meg a családi céget, és egy lesajnált háztartási eszközből ikonikus dizájnklasszikust teremtett. A Brabantia sztorija.

„Öt éves voltam, amikor eltökéltem, egyszer én vezetem a családi vállalatot. Mindennél jobban vágytam erre.”

Amikor így kezdődik egy történet, nyilvánvalóan legyintünk egyet, ötévesen az ember hentes, sebész, pénztáros és minden egyéb akar lenni, hogy azután balett táncosként végezze. Nem úgy Tijn van Elderen, akit tényleg annyira elvarázsolt a dédapja, nagyapja, majd apja által igazgatott családi manufaktúra, hogy végül beteljesítette gyerekkori álmát. Ötévesen a gépek között bújócskázott az unokatestvéreivel, most pedig negyedik generációs tulajdonos-vezetőként 2012 óta ő a Brabantia CEO-ja, és mellesleg tavaly őt választották az év üzletemberének Hollandiában.

Ebbéli minőségében találkoztunk még júniusban, amikor az év üzletemberei – idén 46 országból – Monacóban gyűltek össze, hogy aztán az EY által kiválasztott nemzetközi zsűri megnevezzen közülük egyet, aki elmondhatja magáról, hogy 2018-ban ő Az Év Üzletembere a világon. Magyarországot idén Váradi József Wizz Air-vezér képviselte, a globális díjat pedig végül a brazil Rubens Menin vihette haza, de mások mellett Tijn van Elderennel is beszélgettem egy jót az éppen századik évében járó családi vállalkozásról.

Aki kukagyárossal találkozik, ne lepődjön meg, ha beszélgetőtársa tekintete lépten nyomon a sarokba állított szemetesvödrök felé réved. „Mindenhol ez az első dolgom” – magyarázkodik Tijn, amint felsétálunk a Monte-Carlói Fairmont Hotel halljából a harmadik emeleti panorámateraszra. Minden fordulóban érezhető az elégedettsége, ha kukáról van szó, a Fairmont is a Brabantiától vásárol.

Műfajában ikonikus

A Brabantia nem kizárólag hulladéktárolókat gyárt (hogy leírjuk egyszer a rendes nevét is), de a slágertermék egyértelműen ez – szerte a világon, így Magyarországon is a kukáiról ismerik a legtöbben. És noha meglepően hangzik, hogy valaki szerelembe essen egy szemetesvödör láttán, a dizájnra és minőségre fogékony vásárlók körében bizony nagy kultusza van a márkának. Nem két fillér – egy közepes méretű, 30 literes szemetes 26 ezer forintnál kezdődik, és kétszer ennyi is lehet, ha a fedele nyomásra és nem pedállal nyílik –, de az ára is csak erősíti a státuszát: egy Brabantia vödör a maga műfajában ikonikus és egyértelműen prémium termék.

„Tíz-tizenöt éve forgalmazzuk Magyarországon, a legtöbb darabot éttermek, szállodák vásárolják, de azért magánszemélyek is keresik” – mondja kérdésünkre a kizárólagos hazai forgalmazást végző Tallér-Co Kft. értékesítési munkatársa. A tapasztalataik kedvezőek: „nagyon jók a vélemények, mindenki tudja róluk, hogy rendes holland cég, amelyik a legapróbb pöcköt is azonnal postázza, ha valami eltűnt, vagy meghibásodott.”

Tijn van Elderen, a Brabantia negyedik generációs CEO-ja és felesége Monacóban (Fotó: EY)

Tijn van Elderen, a Brabantia negyedik generációs CEO-ja és felesége Monacóban (Fotó: EY)

Majdnem százéves

Amikor Tijn van Elderen dédapja megnyitotta a műhelyt, senkit nem érdekelt a dizájn. Ez 1919-ben történt, a kereskedő dédpapának lovai és szekerei voltak, majd mivel egyik ügyfele csődbe ment, a csődeljárásból rászállt a műhely és néhány gép. „Hasznos dolgokat csináltunk, ha hamutartóra volt szükség, akkor azt, ha tejeskannára, akkor azt” – mondja a dédunoka. Az esztétikai szempontok hatvan évvel ezelőtt kerültek elő, amikor a nagypapa átvette a boltot. Később ezek valahogy elhaltak, és akkor váltak újra fontossá, amikor 2012-ben Tijn vette kezébe az irányítást.

Ez nem volt éppen a legkönnyebb időszak, a megelőző öt év alatt 25 százalékkal visszaestek a bevételek, a válság épp tetőfokán állt. Tijn szerint szerencsés időzítés volt, hogy marketinges végzettséggel és aggyal ő következett a sorban, a válság kellős közepén ugyanis meg kellett hallani a fogyasztók szavát. „Három szempontot kellett összefésülni: tudjuk, hogy meg tudjuk csinálni, tudjuk, hogy mit kell csinálnunk, és tudjuk, hogy mit akarunk csinálni” – mondja.

Ami ebből kifelé látszik, az nagyon egyszerűen leírható: a Brabantia olyan eszközöket akar gyártani, amiket élvezet használni, és amelyek tartósak. A modell egyik központi eleme a dizájn (Tijn szavaival „senki nem vesz ma már semmit, ha nem néz ki jól, és nem lehet kényelmesen használni”), a másik vezérelv a fenntarthatóság.

„Kálvinisták vagyunk, nem pazarolhatunk”

– mondja Tijn. Ezt a hozzáállást ő is a felmenőktől örökölte, az újrahasznosítás ugyanis mindig is a cégkultúra része volt. A második világháború után például olajoshordókból készítettek fazekakat és lábasokat, most pedig azt célozzák, hogy még az ő életében érjék el a 100 százalékos újrahasznosítási szintet.

„Úgy szeretnénk átadni a céget a következő generációnak, hogy ami szemét a gyártás során keletkezik, azt maradéktalanul visszaforgatjuk a gyártásba, mindent feldolgozunk. A cél az, hogy minden termékünket újrahasznosított anyagból készítsük, és a mi termékeink is újrahasznosíthatóak legyenek.”

Ez a szemlélet amúgy PR és kommunikációs szempontból is ziccerhelyzet, és nem is hagyják ki. A cég, amelyik a legmenőbb szemeteseket gyártja, semmilyen szemetet nem akar maga után hagyni, így aztán a Brabantia szlogenje adja magát: waste no more!, vagyis ne szemetelj többé!

Ő kapta az Év Üzletembere díját Hollandiában (Fotó: EY)

Ő kapta az Év Üzletembere díját Hollandiában (Fotó: EY)

Valaki biztos továbbviszi

Hogy ki képviseli majd a Brabantia következő generációját a cég élén, az még nem dőlt el. Nagy családról lévén szó, gyerekek, unokahúgok, unokaöccsök is szóba jöhetnek, de nem sürgetnek semmit. A legidősebb utódjelölt most 22 éves, és Tijn szerint az nem nagyon kérdés, hogy valaki a családból egyszer átveszi a céget, és továbbviszi az úton.

„Végül is ezért csináljuk majdnem száz éve, hogy tovább adhassuk.”

A válság óta amúgy sikerült újra növekedési pályára állítani a vállalkozást, a 2012-es 88 millió eurós éves árbevétel tavaly 110 millióra nőtt, a korábbi 25 százalékos visszaesést újra ledolgozták. Sokkal lendületesebb bővülésre nem számítanak, ez nem az a fajta piac, inkább akvizíciók révén próbálnak terjeszkedni. Elsősorban Európára koncentrálnak, itt a legerősebbek és továbbra is itt akarnak szilárd pozíciókat építeni, de több mint 12 ezer értékesítési partnerrel 90 országban vannak jelen, például Kanadában, Új-Zélandon, Közel-Keleten vagy Dél-Afrikában is.

Van Elderen dédpapa nagyot nézne, ha mindezt látná, de még jobban meglepődne azon, hogy a kezdeti 15 fős baráti, családi induló létszám ma közel 1000 alkalmazottból áll, és hogy a Brabantia termékei már rég nem az aprócska műhelyben készülnek. De még csak nem is Hollandiában, gyáraik ugyanis közben Belgiumba, Lettországba és Kínába települtek.

 

A jómód minden egyéb külsőségeivel is nyugodhatik ingadozó alapokon.