Elképesztő sikereket jósoltak neki, rengeteg pénzt öltek bele, de messze alulmúlta a várakozásokat, és jó eséllyel sosem fogja befutni a megjósolt karriert a 8K. Pedig a dolognak lenne értelme, de ez önmagában nem elég a sikerhez.
Évente átlagosan 230-250 millió tévét adnak el globálisan mintegy 220-240 milliárd dollár értékben. Ez azért már az űrből is jól látható összeg, nem csoda, hogy a gyártók mindent megtesznek, hogy fenntartsák a vásárlók érdeklődését a termékcsoport iránt, és ha lehet, minél nagyobb szeletet hasítsanak ki a tortából.
A tévés iparág üzemanyaga az innováció. Kép: Samsung
Ehhez elengedhetetlen az állandó fejlesztés, az újdonságok folyamatos keresése, hiszen így lehet rávenni az embereket arra, hogy lecseréljék régebbi modelljeiket, még akkor is, ha azok nem romlottak el.
Látható, hogy időről időre felbukkan egy innovációs hullám, egy olyan trend, amit a piaci szereplők megpróbálnak meglovagolni, és amit úgy tálalnak, mint a következő nagy és fontos durranás, ami nélkül „elképzelhetetlen az élet”.
Ezek közül van, ami beváltja a hozzá fűzött reményeket, mint mondjuk a Full HD, a 4K, a keret nélküli dizájnvonal vagy az okostévé rendszer. És persze van, ami elbukik, hiába próbálják lenyomni a torkunkon a gyártók, erre tökéletes példa a 3D, az ívelt készülékház vagy a mozgásalapú vezérlés.
Mi a 8K? Jó az?
Pár évvel ezelőtt úgy látszódott, hogy a következő ilyen világmegváltó trend a 8K, azaz az extrémen nagy felbontás lehet. A korábban Super Hi-Vision néven futó megnevezés megtévesztő, hiszen 7680 x 4320 képpontot takar, ami négyszerese a jelenleg legelterjedtebbnek számító 4K-nak (3840 x 2160), nem a duplája.
Tehát 8K vagy 8K kompatibilis eszközöknek nevezzük azokat a berendezéseket, legyen az tv, projektor, kamera vagy telefon, amelyek képesek az ilyen ultra nagy részletességű vizuális tartalmak kezelésére és megjelenítésére.
A gyártók úgy okoskodtak, hogy ha a képminőség terén egyértelmű előrelépést jelentő 4K-t nagyon pozitívan fogadták a vásárlók, akkor ugyanez lesz a helyzet a 8K-val is. Ebben egyébként volt is ráció, mert a nagyobb részletesség tényleg jobb képi világot eredményez.
A 8K 7680 x 4320 képpontos felbontást takar. Kép: TCL
A valódi 8K anyag valóban egyértelmű hozzáadott értéket jelent, a kép sokkal természetesebbé, valósághűbbé válik, valahogy a térérzet is jobbnak tűnik. Mindezt ráadásul úgy érik el, hogy nem kell hozzá semmilyen egyéb, kényelmetlen kiegészítő, mint például 3D megjelenítők esetében az a fránya szemüveg.
Elkeserítő eredmények
Az első ilyen felbontású megjelenítők már 2010 (!) környékén felbukkantak a különféle nagy tech kiállításokon. Egyértelműen azzal a céllal, hogy demonstrálják gazdáik innovációs erejét, azaz hogy bizonyítsák a partnereknek/látogatóknak, hogy a termékeket készítő cégek erősek, tudnak és akarnak is fejleszteni. Ezek közül a leglátványosabb a Panasonic által 2012-ben bemutatott 145 hüvelykes 8K plazma tv volt, amely maga az Értelmetlenség Emlékműve.
Akkora súlya volt, mint egy kamionnak, annyi hőt termelt, hogy kolbászt lehetett volna sütni rajta, és egy olyan technológiára (plazma) épült, amelyet egy évvel később kivezettek a piacról. Viszont tény, hogy lehetett vele villogni a szájtáti nagyközönség előtt.
Ezen kívül általánosan problémát okozott a mozgásmegjelenítés, a képfeldolgozás, és a brutális gyártási költség. Több cég is felszínen tartotta a témát, de 2018-ig kellett várni, hogy az első 8K televíziók a boltokba kerüljenek. A jeget a korábban nehéz időket megélő Sharp törte meg, amely friss tulajdonosi háttérrel (Foxconn) úgy gondolta, hogy az extrém nagy felbontás segítségével katapultálja magát vissza az iparág élvonalába. De hamar felbukkant a Samsung, amely átvette a kezdeményezést a totojázó japán riválistól, és 2019-ben már több ilyen készülékkel támadta az iparágat.
Hiába a komplett ökoszisztéma. Kép: Sharp
E két vállalatot kelletlenül követték a többiek, ám előfordult, hogy egy cég képviselője informálisan kerek-perec kijelentette, hogy csak azért „csinálnak” 8K televíziót, mert ciki lenne azt mondani, hogy nekik nincs ilyen, de alapvetően a konszern maga nem hisz e vonalban. Mindenesetre 2019-2020 környékén már jó pár kisebb-nagyobb iparági szereplő, így például az LG, a TCL, a Hisense, a Sony, a Skyworth vagy a Panda portfóliójában felbukkantak e termékek, sőt az első 8K-s projektorok is napvilágot láttak.
Befürödtek az elemzők
A gazdasági elemzők előzetesen azzal számoltak, hogy az első évben, tehát 2018-ban akár 85-100 000 darab 8K tv találhat gazdára. Ez az összes értékesített televízió mellett alacsony szám, ám egy új technológia, termékvonal bevezetésénél teljesen normálisnak számít.
Az általános vélekedés az volt, hogy az elkövetkező években döbbenetes mértékben megnő az érdeklődés az ilyen jellegű termékek iránt, és még a mértékadó, hiteles elemzők között is voltak olyanok, akik azzal kalkuláltak, hogy 2019-ben már 800 000 8K-s készülék is fogyhat,
2020-ra pedig az értékesített darabszám elérheti a 3 millió darabot. Ez pedig azt jelentette volna, hogy két év alatt utolérik a prémium szegmens királyának számító 4K OLED televíziókat e téren.
Nem jöttek az eredmények. Kép: Skyworth
Ehhez képest jött a valóság, és kiosztott egy kiadós frászt. 2018-ban mindössze 18 000 8K televíziót adtak el globálisan, amit még lehetett magyarázni azzal, hogy az indulás éve mindig nehéz. De 2019-ben is csupán 120 000 ilyen készülék talált gazdára úgy, hogy már nem csak kétszereplős volt a piac. 2020-ban aztán jött a pandémia, csak 350 000 darabot adtak el, de a helyzet tavaly sem javult, hiszen 2021 első félévében mindössze 186 000 8K tévét értékesítettek. Jelenleg a 8K modellek részesedése a globális piacon mindössze 0,2 százalék, azaz gyakorlatilag elhanyagolható tényezőként vannak jelen az iparágban. A korábban lelkes elemzők is módosították előrejelzéseiket, és például az Omdia nevű elemzőcég kutatás vezető igazgatója, María Rua Aguete már egészen odáig ment, hogy ha minden jól megy, akkor 2025-ben elérhetjük az évi másfél millió leszállított készüléket. Ez pedig 7 évvel azután, hogy az első ilyen modell a boltokba került, döbbenetesen alacsony szám lenne.
A bukás okai
Bár egyes iparági szereplők folytatják az ilyen irányú fejlesztéseket, és új modellek is vannak, nyugodtan mondhatjuk, hogy a 8K megbukott. Ennek több oka is van, jöjjenek ezek most kicsit részletesebben! De mielőtt belevágunk, azt fontos leszögezni, hogy magukkal a termékekkel nincs gond: tudják azt, amire szánják őket. Nagyon úgy fest, hogy alapvetően a koncepcióval, a lehetőségek és vásárlói reakciók hibás felmérésével volt a probléma.
Tartalomhiány
A legnagyobb probléma a 8K televíziókkal kapcsolatban, hogy egyszerűen kevés a tartalom, és így nem nagyon lehet kihasználni az általuk kínált lehetőségeket. Alig vannak valódi 8K-ban forgatott filmek és sorozatok, és ezek eljuttatása is rémesen körülményes a televíziókra.
Az első időszakban konkrétan ehhez négy HDMI kábelre volt szükség, ami önmagában egy agyrém.
Ráadásul nincsenek dedikált asztali lejátszók, nincs olyan optikai, azaz lemezes formátum, amely támogatná az extrémen nagy felbontású állományok kezelését. Egyedül Japánban indult el egy 8K tv-adás még 2018-ban, de ez is műholdas, napi néhány órában sugároz, és gyakoriak az ismétlések.
Egyelőre nincs elég 8K tartalom. Nem lehet igazán kihasználni az ilyen készülékekben rejlő erőt. Kép: TCL
Emellett az is tény, hogy a világ ma már nem a hagyományos tévézés irányába halad, az online 8K streaminghez viszont jelenleg nem elég nagy a sávszélesség a tömegek számára. Bár már vannak olyan videómegosztók, amelyek támogatják a 8K anyagok elérését, azonban ezek a technológiai okok miatt butítva, kisebb részletességben jutnak el a felhasználókhoz.
Konkrétan még sokszor a Netflix sem tudja megugrani a normális minőségű 4K HDR tartalomszolgáltatást, itt pedig négyszer annyi adatról beszélünk.
Természetesen előfordulhat, hogy a jövőben a hatékonyabb kódolási/tömörítési eljárások és a nagyobb adatátviteli sebességet garantáló internetes szolgáltatások megjelenésével ez a probléma megoldódik, ám ez a vásárlókat ma még nem hatja meg. Egyre többen használják játékra a tévéjüket, és a teljesen mesterségesen összehozott digitális tartalmak esetén lenne mód a 8K felbontásra. Azonban a világ jelenleg nem ebbe az irányba halad: a játékosok nem a nagyobb részletességet, hanem a nagyobb sebességet, tehát azt szeretnék, hogy adott időegység alatt a hardver minél több képkockát köpjön ki magából, aminek köszönhetően folyamatosabb a látvány, és hamarabb kerülnek a szemük elé a képi információk. Az új generációs játékkonzolokkal, azaz az Xbox Series X-szel és a PlayStation 5-tel is erre mentek rá, nem a több képpontra.
A felskálázás csak elméletben segít. Kép: Samsung
A tévégyártók szoktak még azzal érvelni, hogy az úgynevezett felskálázási eljárásokkal ki lehet használni a panel nagyobb felbontásában rejlő lehetőségeket. Ez azt jelenti, hogy a tévékbe épített processzor a cégek állítása szerint képes arra, hogy valós időben kipótolja a hiányzó pixeleket. Tehát, hogy például a 4K-s forrásanyagból ily módon 8K hatásút varázsoljon, azonban ez inkább csak egy marketinges fegyver, semmint egy valóban működő szolgáltatás. Ehhez iszonyú teljesítményű és nagy helyigényű hardverre lenne szükség, amikkel értelemszerűen a mai televíziók nem rendelkeznek, ez ugyanis brutálisan megdrágítaná őket. A tapasztalataink szerint a felskálázás csak minimális mértékben képes javítani a felbontáson a legjobb esetben is, de sok modellnél az aktiválása után egyszerűen semmilyen változás nem látható a képen.
Méret
További probléma, hogy a 8K-nak igazán csak a viszonylag méretesebb, tehát a 65 inches vagy annál nagyobb képátlójú modellek esetén van értelme. Viszont az emberek többsége ennél kisebb televíziókban gondolkodik.
Az egyik legerősebb, felső kategóriás, drágább modelleket leginkább előnyben részesítő észak-amerikai piacon 2021-ben 55 inch volt átlagos méret az újonnan vásárolt darabok esetén. Japánban, ahol az ingatlanok, lakások átlagos alapterülete is apróbb, még kisebb modelleket preferálnak a vásárlók.
Ár
A 8K-s megjelenítők elterjedését a magas árazásuk is gátolta és gátolja mind a mai napig.
Az Árukeresőn a két legolcsóbb, 55 hüvelykes LED LCD modell 350 000, illetve 390 000 forintba kerül, az összes többi pedig félmillió forintnál is drágább.
Ennyiért az ember pedig már kap egy lényegesen jobb kontrasztot, szín- és mozgásmegjelenítést kínáló OLED, QLED vagy QNED technológiára épülő 4K-s tévét.
A 8K televíziók árazásukat tekintve a prémium kategóriába tartoznak. Kép: LG
Mert hát maga a nagy felbontás a képminőség szempontjából nem minden, nem csupán a pixelek száma, hanem azok minősége is számít, és abból a szempontból az említett eljárások jobban teljesítenek ugyanilyen árkategóriában.
Hol tartunk ma?
Nem csoda, hogy 2022-re a 8K legnagyobb támogatójának számító Samsung sem az ilyen készülékeket állította a fókuszba. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor idén a prémium szegmensben a kvantumpontos OLED tévékre helyezi a hangsúlyt, amelyekből nem is lesz 8K-s változat, “csak” 4K-s. Mindezt úgy, hogy a dél-koreai holding jelenleg a 8K tv szegmensben 70 százalékos piaci részesedéssel bír.
De arról szó nincs, hogy a 8K televíziókat el kéne felejteni, hiszen több nagy gyártó is bemutatta az év elején az új, idei évre szánt modelljeit.
Lesz számos új ilyen, extrémen nagy felbontást kínáló televízió például az LG, a TCL és a Sony vagy a Hisense kínálatában is, sőt ez utóbbi vállalat egy ultrarövid vetítési távolságú projektorról is lerántotta a leplet a januári Las Vegas-i CES kiállításon. Vannak már 8K OLED televíziók is, amelyek minden szempontból a csúcsot képviselik. Tehát minden bizonnyal meg fog maradni ez a termékvonal, nem fognak eltűnni a 8K televíziók, legfeljebb megmaradnak kuriózumnak. A már említett María Rua Aguete a termékvonalról 2021 novemberében azt nyilatkozta, hogy már nem várják azt, hogy a 8K megjelenítés tömegesen teret fog hódítani az otthonokban, de azt igen, hogy egy olyan formátummá válik, amelyet azok részesítenek majd előnyben, akik a tökéletes képminőséget hajszolják.
Személyes vélemény
Én személy szerint bő másfél évtizede foglalkozom a tévékkel „versenyszerűen”, láttam sok technológiát, trendet jönni, diadalmaskodni és elbukni is. A 3D és ívelt vonalat az első pillanattól kezdve utáltam, humbugnak tartottam, pont a rengeteg kompromisszum miatt, a 4K-ba viszont azonnal beleszerettem, és igazából a 8K-nak is nagy rajongója vagyok.
Az extrémen nagy felbontás egyértelműen hozzáadott értéket jelent, de ez önmagában kevés a sikerhez. Kép: Samsung
Az óriási részletesség, az, hogy az ilyen extrémen nagy felbontás mindent megmutat, hogy „mélységet” ad a tartalmaknak, szerintem valóságosabbá teszi a képi világot, és ezáltal egyértelműen hozzáadott értéket jelent. Utálnám, ha eltűnne a süllyesztőben, és részemről nagy tisztelet mindenkinek, aki belevágott ebbe a projektbe. Nem a tévégyártókon múlt, hogy így alakultak a dolgok, lehet, hogy ez az egész irányzat kicsit megelőzte a korát, de ettől függetlenül még sajnos benne van a pakliban, hogy a 8K megjelenítés örökre egy Nagy Ígéret marad.
Borítógép: LG
