Ne vásárolj hitelből, ne az árfolyammal, hanem a cég termékeivel törődj, a cégvezetőket a munkájukért, és ne a részvényárfolyam alakulásáért jutalmazd – néhány gondolat a világ egyik legismertebb és legsikeresebb befektetőjétől. Lajhártempóban hoz döntéseket, de azért le tud csapni az egyszeri lehetőségekre is. Az elmúlt 50 évben évi átlag 20%-os hozamot ért el, és évtizedek óta minden évben el is mondja, mit csinált, hogyan és miért. Nem lehet nem odafigyelni rá.
Warren Buffett augusztus 30-án a 90. életévébe lép. Talán nem kell őt ennél részletesebben bemutatnom: közel 70 év tőzsdei tapasztalatával a világ egyik legrutinosabb tőzsdei befektetője, továbbá a világon a legnagyobb vagyonnal rendelkező emberek egyike. Buffett sokféle formában befektető a különböző befektetéseiben: van, ahol tartósan 100%-os tulajdonos, van, ahol többségi tulajdonos, és vannak kisebbségi, akár 10%-nál kisebb részesedései is tőzsdei vállalatokban. Jelen volt, vagy jelen van szinte minden szektorban a biztosítástól az élelmiszeriparon át a feldolgozóiparig.
Az 1965 óta a Berkshire Hathaway-jel elért évi 20%-os átlaghozama önmagában is figyelemre méltó, de ennél is izgalmasabb, hogy tapasztalatait, véleményét, sikerei és kudarcai hátterét is már több mint 40 éve rendszeresen és részletesen megosztja a világgal, így jól ismerhető a gondolkodása, véleménye és tőzsdei befektetési stratégiája. Szerintem ez a 7+1 gondolat közülük a legfontosabb.
1) Olyan vállalat részvényeit vásárold a tőzsdén, amelynek szívesen lennél a tulajdonosa
“Ha egy részvényt nem tartanál tíz évig, akkor ne tartsd tíz percre sem.” – mondja Buffett, aki jellemzően olyan vállalatokba fektet be, melyek már sikeresek, és amelyekről azt gondolja, van esélyük a sikerüket hosszú távon is fenntartani. Buffett ugyanúgy vásárol kisebb részvénycsomagokat, ahogyan komplett vállalatot: a cég termékeit, piaci pozícióját, várható cash-flow-ját elemzi, nem a részvényárfolyam alakulását. A részvényárfolyam ugyanis szerinte javíthatatlanul szeszélyes, nem érdemes figyelni rá. Fontosabb, hogy a vállalat nyereséges legyen, osztalékot fizessen, tartósan kiváló termékei legyenek, és a sor folytatható…
2) Keresd a versenyelőnyt
Buffett a befektetési lehetőségek feltérképezése során során nem elsősorban az innovativitást vagy a növekedési lehetőségeket keresi a vállalatokban, hanem a versenyelőnyt. Üzleti modelleket és piacszerkezetet elemez, és ezek alapján hoz döntést.
Évtizedek óta jó sikerreceptnek tartja például az egyszerű alapanyagokra nagyon erős brand-et építő vállalatok modelljét – amennyiben azokat bizonyítottan évtizedes távon fenn tudják tartani.
Ilyen típusú befektetése például a Coca-Cola, melyben már több mint 30 éve részvényes.
A tartós versenyelőny keresése volt az, ami segített Buffettnek elkerülni az ezredforduló dotcom-őrületét is. Akkoriban úgy látta, az új technológiák hoznak majd új sikercégeket, de hoznak rengeteg vesztest is, és az őrület idején még nem látszott, mely vállalatok tudnak hosszú távon fenntartható versenyelőnyt kovácsolni maguknak. A jelek arra utalnak, azóta talált az elvárásainak megfelelő technológiai vállalatokat, hiszen 2016 óta tulajdonos az Apple-ben, 2019-ben pedig – bár nem a saját, hanem egyik portfoliómenedzsere döntése alapján – tulajdonos az Amazonban is.
3) A value és growth befektetések egymástól elválaszthatatlanok
A részvényeseknek címzett 1992-es levelében Buffett úgy fogalmazott, hogy “growth and value investing are joined at the hip”, azaz magyarul a value és growth befektetések egymástól elválaszthatatlanok. A növekedés egy vállalat értékének mindig a része – állítja -, és előfordul, hogy a hatása elhanyagolható, meg olyan is, hogy jelentős, és olyan is van, hogy pozitív ez a hatás, de lehet negatív is.
Buffett befektetési stratégiája egész egyszerűen talán csak annyi: találj kiemelkedően sikeres vállalatokat ésszerű áron.
4) A cégvezetők csak a saját zsákmányukból kapjanak vacsorát
Buffett azokat a menedzsment-ösztönző rendszereket szereti, amelyek a vezetőket kizárólag csak a saját feladataik eredményes végzéséért jutalmazzák. Nem tartja indokoltnak, hogy a cégvezetők részvényopciók révén a részvényárfolyam-emelkedésen keressenek pénzt, amikor egyébként látványosan rosszul végzik a saját a feladataikat. Ugyanakkor úgy tartja, a jó vezetők keressenek pénzt akkor is, amikor a részvényárfolyam épp esik.
1991-ben Buffett megvásárolt egy cipőgyárat, a H. H. Brown Shoe Company-t. A vétel melletti döntésében lényeges tényező volt, hogy az akkoriban széles körben elterjedt részvényopciók és garantált bónuszok helyett a vállalatnál a vezetők javadalmazásának az alapja a vállalat tőkeköltséggel csökkentett profitjához történő hozzájárulásuk volt. Buffett a Coca-Cola részvényeseként is sikerrel lobbizott a vállalat szerinte torz javadalmazási megoldásainak korrigálásáért. A részvényopciós javadalmazást azért sem tartja jó megoldásnak, mert sokszor nem transzparens a számviteli elszámolása. 2018-as részvényesi levelében azt írta, egyes cégvezetők úgy gondolják, hogy a részvényalapú vezetői jövedelmeket nem kell a költségek között kimutatni, mert nem számítanak cégköltségnek.
“Miért, minek számítanak?” – kérdezi Buffett – “A tulajdonosok ajándékának?”
5) Hozz befektetési döntéseket lassan és türelemmel
Buffett a befektetési döntéseit – és a vállalatainál az üzleti döntéseket is – lajhártempóban hozza meg. Úgy véli, a befektetők és cégvezetők ki-be ugrálása a különböző pozíciókba és stratégiákba csak veszteséget eredményezhet. A saját szavaival: “Newton mozgástörvényei kétségtelenül egy zseni alkotásai. De Newton zsenialitása nem terjedt ki a befektetések területére. Hatalmasat bukott a Déltengeri Társaság tőzsdebuborékjának kipukkanásán, amit később úgy magyarázott: “a csillagok mozgását ki tudom számítani, de az emberi őrületét nem”. … Ha Newtont nem traumatizálta volna a hatalmas veszteség, talán eljutott volna egy újabb mozgástörvény felfedezéséig:
egy befektető minél többet ugrál, annál kevesebbet keres.”
6) De azért ragadd meg a különleges lehetőségeket
A piacok többnyire racionálisak – mondja Buffett -, de időnként őrültségeket csinálnak. Szerinte az ilyen őrült pillanatok adta lehetőségek felismeréséhez és megragadásához nem kell különösebben sok tudás, közgazdasági ismeret vagy tőzsdei tapasztalat.
2008 októberében a pénzügyi rendszer összeomlása és a tőzsdei árfolyam-zuhanás közepette, amikor a rettegő befektetők válogatás nélkül dobták piacra részvényeiket jó és rossz vállalatokban egyaránt, Buffett cikket írt a New York Times-ban, melyben részvényvásárlásra buzdított minden amerikait. Ő maga is vásárolt, amennyit csak tudott. Nem állította, hogy az árfolyamok elérték volna a mélypontot, de azt igen, hogy számos kiváló vállalat részvényárfolyama indokolatlanul alacsony. Ma már tudjuk, hogy az amerikai – és a globális – pénzügyi rendszer valóban botrányos állapotban volt, az összeomlását pedig nagyon súlyos gazdasági válság követte. De ma már azt is tudjuk, hogy az amerikai kormányzat és vállalatok gyorsan és többnyire jól reagáltak a válságra, az ország 2-3 év alatt kilábalt az évszázados jelentőségű válságból, a részvényvásárlás a válság során pedig nagyon jó döntésnek bizonyult.
7) Soha ne vásárolj hitelből
“A részvényárfolyamok elképzelhetetlenül nagyot tudnak esni rendkívül rövid idő alatt. Ez még akkor is veszélyes helyzetet teremthet, ha a befektetéseid mögötti kölcsön mérete viszonylag kicsi és az esés nem veszélyezteti egyből a pozícióidat. De a hitellel terhelt pozícióban ülő befektető gondolkodását – a rutinos befektetőét is… – félelemmel tölti el a zuhanó piac, az ijesztő hírek és a vészjósló kommentárok. A pánik pedig sohasem vezet helyes döntésekhez.” – mondja Buffett.
+1) Ne fogadj az USA ellen
2014-es részvényesi levelében – 60 év tőzsdei, üzleti és gazdasági tapasztalatával – Buffett úgy fogalmazott, “piacgazdaságunknak a génjeibe kódolt dinamizmusa a jövőben is meghozza gyümölcsét. … Az eredmények persze nem simán és szakadatlanul érkeznek majd, ez sosem így működött. És persze továbbra is mindig morogni fogunk az aktuális kormány miatt is. De meggyőződésem, hogy Amerika legszebb napjai még előttünk állnak. Az, ahogyan Amerika épít az emberi zsenialitásra, a piacgazdaságra, a tehetséges és ambiciózus bevándorlókra és a jogállamra, olyan jólétet eredményez, amelyről elődeink álmodni sem mertek.”
Buffett hite az USA jövőjében ugyanakkor nem kizárólagos, szintén meggyőződése például, hogy Kína felemelkedése és erősödése folytatódik, vannak is befektetései Kínában is.
Természetesen van véleménye a gazdasági növekedés ellenére az amerikai társadalmat feszítő társadalmi egyenlőtlenségekről is. Támogatja a leggazdagabbak vagyonának magasabb adóztatását, valamint úgy rendelkezett, hogy halála után vagyonának nagyobb részét ne törvényes örökösei kapják, hanem az társadalmi – elsősorban egészségügyi és oktatási – célokra használják fel.
Disclaimer: A vendégszerzők nem a Forbes szerkesztőségének munkatársai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.
