Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Jordan Rowland / Unsplash

5 éve nem álltak ilyen rosszul a magyar családok anyagilag

Több mint 300 ezren veszthették el az állásukat a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk miatt. Az Intrum fizetőképességi indexe az idei első negyedévben az elmúlt öt év legalacsonyabb értékét vette fel. Ez alapján azt becsülik, hogy a GDP 15, a foglalkoztatottság 8 százalékkal is csökkenhetett egy hónap alatt.

Az Intrum hitelmenedzsment-szolgáltatója és a GKI Gazdaságkutató Zrt. a közelmúltban két felmérésben is vizsgálta a lakosság pénzügyi helyzetének alakulását. Az első kutatást még márciusban, nem sokkal a COVID-19 járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetése után zárták le, míg a másodikat május elején. A két kutatás alapján készült, most közzétett jelentés tehát az egyik legelső kimutatás a COVID-19 járvány országos gazdasági hatásairól.

Egy hónap alatt -22 pont

Az Intrum és a GKI kutatói mindkét alkalommal a lakosság úgynevezett fizetőképességi indexét készítették el. Ezt a mérőszámot negyedévente számítják ki olyan adatok alapján, mint a jövedelmek alakulása, a hitelállomány változása, a megtakarítások értéke és a megélhetés költségei. Az index így árnyalt képet ad az átlagos magyar háztartások pénzügyi helyzetéről, anyagi biztonságáról.

A márciusi és májusi adatok közti különbség jól mutatja, milyen hatással volt eddig a veszélyhelyzet a lakosság anyagi jólétére: a márciusi, első negyedéves adatok alapján készült index értéke 41,6 volt, míg az új, áprilisban felvett adatok alapján készült indexé már csak 18,9.

C:\Users\Zalán\Downloads\intrum_fizetokepessegi-index-2010-2019.png
Az Intrum fizetőképességi index alakulása, 2010-2019 (havi adatok) Forrás: Intrum

Az első negyedéves érték még nem számít kiemelkedően alacsonynak, igaz, a lakossági fizetőképességi index már a tavalyi év második felétől kezdve enyhén csökkenő tendenciát mutatott. A frissebb érték viszont rendkívül nagy visszaesést jelent, utoljára 2016 elején állt ennyire alacsonyan a lakosság fizetőképességi indexe. A friss gazdasági sokk ellenére azonban még távol vagyunk a 2008-as világválság utáni mélyponttól: 2012-re visszavetítve az index értéke a negatív tartományban mozgott, az év első felében a -55-öt is megközelítette.

Kritikus kérdés a munkanélküliség 

„A fizetőképesség mostani, drasztikus visszaesése elsősorban a jövedelmek csökkenésével magyarázható” – mondta Deszpot Károly, az Intrum hazai értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója.

„Csak márciusában mindegy 56 ezer fő veszítette el az állását, és a foglalkoztatottság a következő hónapban is tovább csökkent. Pontos adatokkal még nem rendelkezünk, de az IFI alapján készített becslés szerint a foglalkoztatottak száma 8 százalékkal is csökkenhetett, ez 320-350 ezer újabb munkanélkülit jelenthet március végéhez képest.” 

A magyar lakosság hitelkitettsége az elmúlt években rendkívül alacsony volt az európai átlaghoz képest, és az adósságok egyelőre kevéssé befolyásolják a fizetőképességet, részben a Magyar Nemzeti Bank által elrendelt hiteltörlesztési moratóriumnak köszönhetően. A moratórium azonban csak fizetési haladékot jelent és ennek lejártával a hitelfelvevőknek továbbra is törleszteniük kell a hiteleiket.

C:\Users\Zalán\Downloads\intrum-fizetokepessegi-index-es-a-GDP- volumenindexenek-alakulasa .png
Az Intrum fizetőképességi index és a GDP volumenindexének alakulása (2010. I. negyedév = 100%), 2010-2019 (negyedéves adatok). Forrás: Intrum

A korábbi évek tapasztalatai alapján az IFI értéke gyakran előrejelzi a GDP alakulását is. 2019 utolsó negyedévében még 4,5 százalékkal bővült a magyar gazdaság, az egyes iparágak termelékenységének és a belső keresletnek köszönhetően. Az idei első negyedév végére már csak 2,2 százalékos volt a növekedés, és az Intrum indexe alapján az április havi GDP 15 százalékkal mérséklődhetett. Májusban már javulás várható a korlátozások enyhítése miatt, azt azonban még szinte lehetetlen megjósolni, hogy az év végéig hogyan alakul majd a nemzeti össztermék. A helyzet bizonytalanságát jól mutatja, hogy az IMF és a kormány 3, az Európai Bizottság 7 százalékos visszaesést vár, míg az MNB növekedésre számít 2020 végére.

Deszpot Károly szerint most minden azon múlik, milyen válságkezelő lépéseket tesz a kormány és az EU a következő néhány hónapban, különös tekintettel a munkanélküliség és a bércsökkenés elleni fellépésre. „A legnagyobb gazdasági kockázatot Magyarországon a növekvő munkanélküliség jelenti. A gazdasági növekedést a közelmúltban jelentős részben a belső kereslet erősödése hajtotta, és a munkavállalók jó részének nincs komoly megtakarítása, amiből munka nélkül is hónapokig vásárolhatnának. Különösen az olyan szektorokra kell figyelni, mint az építőipar, feldolgozóipar és autóipar, valamint a turizmus. Ezek az iparágak komoly súlyt képviselnek mind a foglalkoztatásban, mind a GDP-ben, ezért ha az itt dolgozó munkavállalók megélhetése hosszabb időre veszélybe kerül, a tovagyűrűző negatív hatások más iparágakat is érintenek és a gazdasági károk mélyülését okozhatják” – mondta.

 

„Egy gyufaszálat sem számolok el a cégben, a telefonom is a saját nevemen van.”

Holló Gábor, milliárdos, a Hírkereső.hu alapítója