Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

5 előadás, amit most online pótolhatsz, ha a színházban lemaradtál róla

A karanténos-koronavírusos időszakban régebbi és nem is olyan régi színházi előadásokról készült felvételekkel szórakoztatják nézőiket a színházak. A Facebookon alakult Élő közvevítések koronavírus idején csoportnak pár hét alatt több mint 100 ezer tagja lett. Íme öt előadás, amit érdemes a hosszú hétvégén, locsolkodás helyett megnézni.

1. Örkény Színház: Nőnyugat

A Thália Színházzal közös előadást premierje 2010. december 9-én volt, Mácsai Pál rendezte, és öt nő, Bíró Kriszta, Für Anikó, Hámori Gabriella, Kerekes Viktória és Lázár Kati szerepel benne.

A Nyugat indulásának éveiben, az irodalom megújulásával párhuzamosan polgári nők serege vágyott vagy kényszerült arra, hogy otthagyva a „privát mamuskaéletet”, egzisztenciát, sikert és megbecsülést vívjon ki magának – saját jogon. Ennek az átmeneti kornak emblematikus figurái a folyóirat körül íróként, múzsaként, feleségként, barátként szereplő nők, akiknek sorsa és munkássága ma már elhomályosult része kulturális emlékezetünknek. Az ő szerelmeikről, házasságukról, sikereikről, kudarcaikról szól az előadás.

Jelenet az előadásból, fotó: Gordon Eszter/Örkény Színház

2. Katona József Színház: Illaberek

2013-ban mutatták be, és már levették a repertoárról ezt a nagyon szórakoztató, ugyanakkor rendkívül aktuális darabot. Az ország egyik legsúlyosabb problémájára, a tömeges méreteket öltött kivándorlási hullámra reflektálva Máté Gábor valós történeteket gyűjtött, s ezekből színdarabot szőtt. Az Illabereket végignevetjük, de gombóccal a torkunkban sétálunk haza.

Fotó: Katona József Színház

3. Szkéné Színház: Züfec

Ha már úgyis mindenki otthon züffent… Így harangozza be a k2 Színház Mihail Bulgakov Színházi regény című színházi regényéből készült darabját. Ez volt a fiatal csapat első bemutatója társulatként, 2014-ben volt a premierje, és azt mondják, Bulgakov művét csak ugródeszkának használták. “Figyelmeztetjük nézőinket, hogy semmi közünk a színre kerülő előadáshoz; rendkívül furcsa, szomorú körülmények közt jutottunk a kézirat birtokába. Szergej Leontyevics Makszudov tavaly tavasszal lett öngyilkos Kijevben, és mi ugyanazon a napon vaskos paksamétát és levelet kaptunk. A paksaméta a már fent említett kéziratot tartalmazta. A levelet megdöbbenéssel olvastuk. Szergej Leontyevics azt írta benne, hogy midőn eldobja magától az életet, kéziratát nekünk ajándékozza, azzal a kéréssel, hogy javítsuk át, írjuk alája a nevünket és vigyük színre. Különös, ámde végső akarat! Így hát elfogadtuk az ajándékot. Már most közölnünk kell nézőinkkel, hogy az öngyilkosnak soha életében semmi köze sem volt színházhoz, dramaturgiához. Jól ismerjük Moszkva színházi életét és ennél fogva kezeskedünk érte, hogy sem olyan színházak, sem olyan személyek, amilyenek a megboldogult írásában szerepelnek, nincsenek és soha nem is voltak.”

Fotó: k2 Színház

4. Budaörsi Latinovits Színház: Liliomfi

Szigligeti Ede helyett inkább Vecsei H. Miklós hangját halljuk, a rendező pedig ifj. Vidnyánszky Attila. A fiatal csapat ezt írja az előadásról: „Társadalmi Zenebona, mely esik: Őrsőn, az Úrnak 1848.esztendejében. Ennek a darabnak már a címe is ámítás _ Liliomfit nem is Liliomfinak hívják, sőt, másképp. De ezzel nincs egyedül: itt senki sem az, aki, és semmi nem az, ami. Még a hazugság sem igazi hazugság, hiszen színészek hazudnak, márpedig azoknak rendes ember szavát sem hiszi amúgy sem. Az efféle helyzetekből a való életben cifra kis bonyodalmak szoktak adódni _ és nincs ez másképpen ebben a népszínműben sem, ahol senki sem az, aki, viszont minden ajtó fülekkel van kitapétázva, és minden fillér kölcsönben van _ a különbség talán egyedül annyi, hogy itt végül minden és mindenki a helyére kerül, a szerelmesek egymáséi lesznek, a hoppon maradtak megtanulják hazájuknak tekinteni a hoppot, a pénz pedig _ és talán mégiscsak ez a legfontosabb _ a családban marad.”

Fotó: Budaörsi Latinovits Színház

5. Katona József Színház: Ledarálnakeltűntem

Csak 18 éven felülieknek ajánlott Vinnai András és Bodó Viktor darabja, amely alapvetően A per című Kafka-regény színpadi adaptációja.

József K.-t letartóztatják, kezdetben születésnapi játéknak, bankbéli kollégái rossz ízű tréfájának tulajdonítja a történeteket, később azonban rá kell jönnie, hogy nem erről van szó. A Ledarálnakeltűntem antihősének további története már mentes a dramaturgiai fordulatoktól. A bírósági létezés, a létezés bíróságának gépezete, az őt segíteni akaró nők, valamint saját rögeszméi egyre inkább belekényszerítik a harcba, melyből nem kerülhet ki győztesen, hiszen azt sem tudja, miért és ki ellen kell küzdenie.
József K. a procedúra közben hatalmas erőfeszítéssel süllyed egyre mélyebbre, hogy a végén, önmagából teljesen kifordulva, dalolva-táncolva asszisztáljon a kivégzéséhez.

Fotó: Katona József Színház

 

“Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem,igazad lesz.”