Október 1-től a devizaváltásokat is egy új adónem terheli Magyarországon, amely drágítja a külföldi tranzakciókat a külkereskedelem, illetve a nyaralás során. De mi a helyzet a devizaváltóknál, devizaátutalásoknál, a készpénzes devizaváltásnál, a bankkártyás fizetésnél külföldi boltban vagy külföldi webáruházban? És legfőképp kinek mikortól terheli a zsebét ez az új állami elvonás?
Vendégszerzőnk a BiztosDöntés.hu alapítója, pénzügyi szakértő. Korábbi írásai itt olvashatók.
Októbertől a devizaváltásokat kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték-fizetési kötelezettség terheli a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmazó fizetési művelet, továbbá egyes, deviza alapú értékpapírok vétele során. A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték mértéke
a tranzakció 0,45 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 20 000 forint.
Lényegében erről szól a 183/2024. számú kormányrendelet, mely bevezette ezt, a devizaváltásokra vonatkozó új állami elvonást. A 2024. július 8-án megjelent jogszabály azonban nem azonnal, sőt, nem is mindenkinek azonos időben vezette be ezt az új terhet.
Pontosan mi változott?
A kormányrendelet értelmében,
ha egy lakossági ügyfél vagy egy vállalkozás devizát (bankszámlán) vagy valutát (készpénzben) vált át, akkor fizetnie kell ezt az új díjat.
A terhet papíron nem az ügyféltől vonják le, hanem a pénzváltást végző banknak, pénzügyi vállalkozónak (devizaváltónak) kell megfizetnie az állam felé. Persze a pénzváltást végző szolgáltatónak nincs megtiltva, hogy átháríthassa a kiegészítő illetéket az ügyfelére. Mivel ez egy jelentős teher, várhatóan kivétel nélkül át is hárítja minden egyes szolgáltató, eddig legalábbis ez volt a gyakorlat. Sőt, a BiztosDöntés.hu gyűjtése alapján eddig az alábbi bankok hárítják át ezt az új állami elvonást az ügyfeleikre:
- Erste Bank: 2024. október 1-től
- K&H Bank: 2024. október 30-tól
- MagNet Bank: 2024. október 1-től
- OTP Bank: 2024. október 1-től
- UniCredit Bank: 2024. október 1-től
Nem tett ugyanakkor közzé még ilyen változtatást a nagy bankok közül a CIB Bank, a Gránit Bank, az MBH Bank és a Raiffeisen Bank.
Persze a kormányrendelettel egyidőben megjelent egy másik jogszabály is, mely az év végéig megtiltotta a bankok és pénzügyi szolgáltatók számára, hogy a lakosság felé ezt a terhet áthárítsák. Ennek megfelelően a vállalkozások számára leghamarabb 2024. október 1-től vált érzékelhetővé, a lakosság számára pedig leghamarabb 2025. január 1-től jelenhetett meg az új elvonás.
A lakossági áthárítást legkorábban 2024. november 1-től hirdethetik majd ki a bankok, így a lakossági terhekre nézve jelenleg nincsenek még biztos adatok.
Fontos kiemelni, hogy a devizakonverziót terhelő új teher nem csak közvetlenül terhelhető rá a pénzügyi műveletre. Ahogy a 2013-ban bevezetett pénzügyi tranzakciós illeték esetében ez az egyetlen megoldás, addig a devizaváltást terhelő kiegészítő illeték beépíthető a devizaárfolyam-marzsba is. Ez utóbbi megoldás sokkal kevésbé érzékelhető az ügyfél számára (miközben ugyanúgy többet fizet, mint a külön felszámított díj esetében).
Milyen esetekben kell fizetni ezt az új illetéket?
A devizaváltási kiegészítő illetéket minden devizaváltáskor (valutaváltáskor) meg kell fizetni, tehát forintról devizára (valutára), devizáról (valutáról) forintra, devizáról (valutáról) másik devizára (valutára). Következzen mindez részletesen:
- Devizaátváltás saját devizaalszámlák között: forint vagy devizaszámláról másik devizában vezetett saját számlára, ahogy fordított irányban is, meg kell fizetni ezt az illetéket. Tehát, ha valaki devizát szeretne tartani devizaszámlán és erre forintról vagy másik devizáról konvertál, akkor 0,45 százalék, de legfeljebb 20 000 forintos kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetnie.
- Devizaátutalás forintszámláról vagy más devizanemű számláról: egy belföldre vagy külföldre indított, konverziót igénylő átutalás esetén ugyancsak meg kell fizetni ezt az új illetéket. Mivel itt az eddigi pénzügyi tranzakciós illetéket is meg kell fizetni, amelyet ugyancsak megemeltek 0,3 százalék és maximum 10 000 forintról 0,45 százalékra és maximum 20 000 forintra, ezért háromszoros drágulásról van szó, hiszen összesen 0,9 százalék, maximum 40 000 forintra emelkedik az illeték és a kiegészítő illeték együttesen.
- Készpénzfelvétel belföldön vagy külföldön, a számla devizanemétől eltérő devizában: egy belföldi eurós vagy külföldi készpénzfelvétel forint vagy más devizanemű számláról szintén olyan tranzakció, mely után ugyancsak fizetni kell ezt az új, 0,45 százalékos, maximum 20 000 forintos állami elvonást. Mivel itt is van egy alapilleték, mely 0,6 százalékról 0,9 százalékra emelkedett, ezért minden ilyen tranzakció után összesen 1,35 százalékot von el az állam, ami 2,25-szörös díjemelkedést jelent. Ebből a 0,45 százalékos díjrész 20 000 forintban maximalizált.
- Valutaváltás: a valutaváltást, tehát a készpénz átváltását egyikről másik valutára – beleértve a forintot is –, ugyancsak terheli a 0,45 százalékos, maximálisan 20 000 forintos kiegészítő illeték. Mivel ezt a műveletet eddig is terhelte a 0,3 százalékos, legfeljebb 10 000 forintos illeték, ezért a devizaátutaláshoz hasonlóan itt is háromszorosára emelkedik az állami elvonás mértéke, 0,9 százalék, legfeljebb 20 000 forintos összegre.
- Deviza alapú értékpapír vétele: a KELER Központi Értéktár Zrt. által kibocsátott ISIN-azonosítóval rendelkező, deviza konverziót igénylő pénzügyi eszköz vásárlása során ugyancsak meg kell fizetni a 0,45 százalékos, legfeljebb 20 000 forintos kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket. Egyéb értékpapírokra ez a kiegészítő illeték nem vonatkozik. Ugyanakkor, ha a pénzügyi eszköz megvásárláshoz átutalás szükséges, akkor mindkét műveletet terheli az illeték, az átutalást a tranzakciós illeték, míg a pénzügyi eszköz vásárlást a kiegészítő tranzakciós illeték.
Mikor nem kell fizetni az új, kiegészítő illetéket?
Az új, devizaváltást terhelő, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték fizetése alól a szabályozás nem igazán ad felmentést. Jogszabályi kivételnek számít ugyanakkor a fizetési kérelem, de az jelenleg csak forintban, forint bankszámlára nyújtható be, így ezzel az előnnyel a bevezetéskor még nem lehet élni.
A bankok a külföldi devizanemben végzett bankkártyás vásárlások esetében sem számítják fel a kiegészítő illetéknek megfelelő devizakonverziós díjat.
Ennek megfelelően a külföldi boltokban, illetve külföldi webáruházakban történt bankkártyás vásárlások során nem kell megfizetni ezt az elvonást, kivéve, ha a bank vagy pénzügyi szolgáltató beépítette az elvonást a devizaárfolyam-marzsába (és nem ad külön devizaárfolyamot a bankkártyás vásárlásokra). Fontos, hogy ha a külföldi bankkártyás vásárlás nem forintkártyáról, azonnali devizaváltással történik, hanem az ügyfél előbb átváltja a forintját devizaszámlára és arról vásárol devizakártyával, akkor ez a kedvezmény már nem vonatkozik rá és a váltás során meg kell fizetnie a kiegészítő illetéket.
Ugyancsak nem kell megfizetni az új, kiegészítő illetéket a deviza alapú magyar állampapírok államkincstári vásárlása során. Itt maga a kincstár ugyanis nem alanya az új kiegészítő illeték fizetésének, így nem is háríthatja át az ügyfelére.
A Revolut, Wise és más külföldi, határon átnyúló fizetési szolgáltató esetében jogszabály szerint ugyancsak meg kell fizetni a pénzügyi kiegészítő tranzakciós illetéket. Viszont az illetéket a pénzügyi szolgáltatónak kell megfizetnie, nem az ügyfélnek, és az eddigi gyakorlat szerint ők nem hárították át a pénzügyi tranzakciós illetéket az ügyfeleikre.
Mivel azonban a devizaváltásra vonatkozó kiegészítő illeték, az eddigi illetékkel együtt, – amely önmagában is magas érték, ráadásul nemrég emelkedett is –, összesen akár 1,35 százalékot is elérhet az eddigi 0,3 százalék helyett, ezért nem lehetetlen, hogy a magyar ügyfelekre részben vagy egészben áthárítják majd ezt az elvonást a fintech cégek, illetve külföldi bankok is. Ha mégsem, akkor a magyar ügyfelek ezeknél a cégeknél megússzák majd az illetékek áthárítását, valószínűleg annak köszönhetően, hogy ezek a szolgáltatók nem csak idehaza, hanem globálisan is szolgáltatnak és a bőséges nemzetközi bevételeikből megfizetik a magyar ügyfelek pénzforgalma utáni illetékeket a magyar állam felé.
A hazai bankok lakossági ügyfelei azonban arra számíthatnak, hogy a banki díjakon felül a devizaváltás teljes, akár tranzakciónkénti 1,35 százalékos elvonását is tovább hárítják majd az ügyfelekre a magyar bankok, legkorábban 2025. január 1-től.
A cégek és a vállalkozók a legtöbb banknál 2024. október 1-től fizetik meg az új, devizaváltásra vonatkozó kiegészítő illetéket, ahogy a 2024. augusztus 1-től megemelt pénzügyi tranzakciós illetéket is.
Megmarad a kedvező árfolyamos devizaváltás?
Végül, kérdéses még a kedvező árfolyamos devizaváltás sorsa, amelynél a klasszikus árfolyam mellett – bizonyos feltételekkel és korlátozásokkal – egy kedvezőbb árfolyamot is igénybe vehetnek a lakossági ügyfelek. Jellemzően a devizatartás, devizaátutalás, külföldi bankkártyás vásárlás vagy készpénzfelvétel esetében jöhet szóba ilyen tranzakció, általában meghatározott havi kereten belül.
Ezeket 4 bank alkalmazza Magyarországon, az Erste Bank, a Gránit Bank, az OTP Bank és a Raiffeisen Bank. Némely banknál ez egy közeli határidőig nyújtott szolgáltatás is, melyet meghosszabbíthatnak. Az OTP Bank részbeni kivételével, amely a forintszámláról indított devizaköltésekre is alkalmazza a kedvezményes árfolyamot, ezeknél a tranzakcióknál mindenképpen meg kell fizetni a kiegészítő, devizaváltási illetéket is.
Viszont még ezzel együtt is kedvezőbb marad az árfolyam, hiszen a kedvezmény jóval nagyobb, mint az illeték 0,45 százalékos mértéke.
Nagyon valószínű, hogy ezek a kedvezményes árfolyamok továbbra is megmaradnak, hiszen hasznot termelnek a bankoknak azzal, hogy az ügyfeleik nem a Revolutnál vagy a Wise-nál váltják át a forintjaikat devizára. Főleg akkor biztos ezek megmaradása, ha a Revolut nem hárítja majd át a lakossági ügyfeleire a devizaváltásra vonatkozó, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket. Ekkor ugyanis biztosan nőne a hazai bankok hátránya, miközben ezt a kedvezményt pont azért vezették be, hogy lefaragjanak belőle.
Erre vonatkozóan várhatóan november elejétől lehet majd újabb információkhoz jutni, legkorábban ugyanis a bevezetés előtt 60 nappal kell közzétenni új díj bevezetésére vonatkozó banki hirdetményt, és a lakosságra nézve az idei év végéig tiltva van mindenféle illetékre vonatkozó, új áthárítás.
Így aki nagyobb összegű valutaváltást vagy devizaváltást tervez a közeljövőben, annak még az idei évben érdemes átmozgatnia a pénzét, mert azzal biztosan megússza ezt az új állami elvonást.
