700 millió fős piacon verte az Ubert, ha kellett iszlám vallási ünnep “optimalizálásába” is besegített a Careem. Elég exkluzív befektetői kör tett bele 770 millió dollárt, az Uber most 3,1 milliárd dollárért viszi a céget.
Még a héten bejelenti a dubaji Careem nevű fuvarstartup felvásárlását az Uber, írja saját forrásokra hivatkozva a Bloomberg. A gazdasági lap szerint az amerikai cég 1,4 milliárd dollár készpénz és 1,7 milliárd dollár értékű ún. convertible note fejében kebelezi be a Careemot, utóbbi egy olyan hitelforma, ami adott feltételek esetén részesedésre váltható –
jelen esetben 55 dolláros Uber-részvényekre.
Az időzítés már csak azért is érdekes, mert az Uber áprilisban megy tőzsdére (IPO), ezzel az egyik legnagyobb belépő lesz a techpiacról idén. Vagyis egy jól sikerülő IPO esetén a Careem befektetői még jobban járhatnak.
Exkluzív befektetői kör, 770 millió dollár, nem is akármire
A Careem befektetői között ott találjuk az egyik szaudi herceget és a japán e-kereskedelmi óriást, az itthon is népszerű Vibert tulajdonló Rakutent, valamint azt a Didi Chuxing nevű céget, ami épp az Uberrel alapított közös vállalatot Kínában (a Didi részt kapott az Uberből, cserébe az amerikaiak maradhattak a hatalmas kínai piacon). Együttesen több mint 770 millió dollárt tettek a Careem-ba, a Bloomberg úgy tudja, hétfő estig bólinthatnak rá az üzletre, amit a tervek szerint kedden jelent be az Uber. Az újság őket is megkérdezte, de a cég nem volt hajlandó kommentárt fűzni az állítólagos felvásárláshoz.
A tőzsdére lépés előtti becslések szerint 120 milliárot is érhet a világszerte népszerű, mobilalkalmazásokkal működő személyszállító cég, bár úgy tudni, az Uber befektetői és menedzsmentje egy 90 milliárd dolláros IPO-val is már nagyon boldog lenne. A legutóbbi tőkebevonás alapján a startup értékét 68 milliárdra lőtték – hogy valójában mennyit ér, majd a befektetők eldöntik.
A Careem 2018 őszén 2 milliárd dolláros értékelés mellett kapott befektetést, felvásárlása pedig nemcsak az új terület bevonzása miatt jöhet kapóra az Ubernek, hanem mert a közel-keleti befektetőket könnyebben be lehet vonzani egy ott már bizonyított céggel, ez majd az IPO-nál jöhet kapóra.
És hogy mi is pontosan a Careem? Nos, az amerikai Forbes 2017 nyarán szentelt egy cikket a vállalkozásnak, amit bár 2012-ben alapítottak, igazán azzal lett ismert, hogy 2016-ban “kényelmesebbé” tett egy iszlám ünnepet Szaúd-Arábiában.
Az Eid al-Adhá (vagyis az áldozati ünnep) lényege, hogy az ember vesz egy bárányt vagy kecskét egy közeli farmról, valahogy haza szállítja, feláldozza, majd megvendégeli vele a barátait, családtagjait.
A Careem azzal robbantott bankot, hogy nemcsak beszerezte az állatot, de fel is áldozta a rijádi ügyfelek kedvéért, mi több, kiporciózva, dobozokban szállította ki a megrendelőknek és azok rokonainak – természetesen mindezt a céggel szerződött sofőrök autójával. Az ünnepi szokás legmacerásabb részét – az állatok elszállítását – “optimalizálták”. És ha ez még nem volna elég, mivel több ügyfél is jelezte, hogy szeretne élő bárányokat házhoz szállítatni, hogy az áldozat bemutatása előtt a gyermekek még tudjanak velük játszadozni, a Careem – mint minden startup, ami figyel az ügyféligényekre – ezt is megoldotta.
Ez pedig jól mutatja, hogy miért tudott az arab Ubernek is aposztrofálható cég az amerikai versenytársa előtt maradni a versenyben Marokkótól egészen Pakisztánig: mert pontosan ismeri a helyi piacot, az itt élők egyedi igényeit, a földrajzi és infrastrukturális sajátosságokat. Nem mellesleg egy 700 millió fős piacról beszélünk, ahol a Careem óvatos becslése szerint is naponta 150-200 millió megtett utazás történik. A cég célja az volt, hogy a Közel-Keleten legnagyobb “mozgatójává” válljon, legyen szó emberek vagy bármi más eljuttatásáról A-ból B pontba. A Careem ma már több mint száz városban működik a Közel-Keleten és Afrikában.
Az Uber IPO-ja szempontjából tehát elég nagyot húzott: arab intézményi befektetőket is könnyebben bevonzhatnak és hatalmas piacra léptek be. Nem mellesleg a Careem inkább logisztikai cégnek aposztofálta magát, mint személyszállítónak – utóbbival a különböző helyi piacok jogi szabályozása miatt az Ubernek alaposan meggyűlt a baja (Magyarországról ki is vonultak, ugye), amióta azonban szélesítették a portfóliót, a számaik is jobban, ráadásul kevesebb konfliktusuk is volt.
Kép: Unsplash
