Túl vannak a járványkrízis kihívásain a legnagyobb vállalatok vezetői, ezért újra a hosszú távú tervezés felé fordultak – derül ki a KPMG szerdán ismertetett felméréséből. A vállalatok jövőbeli kilátásai nagyban múlnak a tevékenységükben érintett stakeholderek véleményén, ezért akár az adózási vagy klímacéloknak való megfelelés, a munkavállalók jólléte is felértékelődött a vezetők döntéseiben.
„A vállalatvezetők fókusza újra a hosszútávú tervezés felé fordult, véget ért az az időszak, amikor hadvezérként kellett tevékenykedniük” – mondta Rózsai Rezső, a KPMG magyarországi irodájának vezetője a tanácsadó vállalat éves felmérését bemutató sajtótájékoztatón. A tavalyi felmérésük a koronavírus első hullámát követően készült, amikor a vezetők az operatív feladatokkal, a működési rizikók csökkentésével voltak elfoglalva, de Rózsai szerint a járvány tanulságait leszűrve már döntő részben a jövővel foglalkozhatnak. (A KPMG felmérése 1325 nagyvállalat vezetőjének válaszán, illetve fókuszáltan 500 vezető további kérdezésén alapul. A megkérdezett cégek 500 millió dollár, harmaduk 10 milliárd dollár feletti éves bevétellel rendelkezik.)
Az optimizmus is visszatért a vezetői gondolkodásba, a tavalyi 32 százalékról 60-ra nőt azok aránya, akik a világgazdaság növekedésére számítanak – ez a bizalmi index megegyezik a járvány előtti szinttel.
„A vállalatvezetők fókusza újra a hosszútávú tervezés felé fordult, véget ért az az időszak, amikor hadvezérként kellett tevékenykedniük” – Rózsai Rezső Fotó: KPMG
Ilyen a jó vezető a covid után
A saját vállalatuk növekedési lehetőségében 31 százalék látja, hogy az saját teljesítményből, organikusan elérhető, 69 százalék felvásárlásban vagy együttműködésben látja a növekedést. Rózsai szerint jelentős változás az is, hogy
a vállalatok klasszikus kapitalista működése, vezetése kezd átalakulni stakeholderi kapitalizmussá: nem csak a vállalatvezetés szempontjai a határozzák meg egy cég terveit, működését, hanem egy szélesebb holdudvar értékítélete, köztük a befektetők, a cég munkavállalói, a fogyasztók, elemzők és szabályozók.
Rózsai egy példával élt, szerinte egy fogyasztó nem fog vásárolni, ha valami nem tetszik neki a cég működésében. Felértékelődött, hogy fenntartható-e egy cég, milyen a munkakörnyezet és milyen a vállalati irányítás kultúrája (ESG).
Összegzésképp megosztotta, hogy a hálózatba kapcsolt, közösséggel és jó kapcsolatokkal, partnerséggel rendelkező vezetők a sikeres CEO-k, akik küldetésvezéreltek, az embert teszik a középpontba és felelősséget éreznek a környezeti hatásokkal kapcsolatban is. Bíznak a digitalizáció erejében, annak fontosságában akár a környezeti célok érdekében. Tudják, hogy felelősségük van a közös jövőnk iránt, egyaránt fontos számukra a társadalom, a közösségek és a Földünk.
A növekedés kockázatai
Míg a tavalyi évben a munkaerő elvesztése, a munkaszervezés problémái volt a cégvezetők szerint a legnagyobb kockázati tényező, az idei évre jelentős változás állt be. Három problémaforrás nagyjából egyforma arányban aggasztja a vezetőket:
- kiberbiztonsági kockázatok erősödése,
- környezet- és klímaváltozás,
- az ellátási láncok megszakadása, a világkereskedelem akadozása.
A kiberbiztonsági kockázatokkal kapcsolatban Lukács Kornél, a KPMG szaktanácsadója hangsúlyozta, hogy bár a digitalizáció fontosságát sokan felismerték és komoly fejlesztéseket hajtottak végre a cégek, ez nem feltétlen járt együtt a rendszerek védelmével. A vállalatokat célzó zsarolóvírusos kibertámadások okozta károk az eltelt egy év alatt elérték a 20 milliárd dollárt, a probléma mértékét már nem tudják figyelmen kívül hagyni a cégek.
„Korábban szükséges rosszként, költségként tekintettek a kiberbiztonságra, mára a fejlesztések tervezésének alapvető eleme”
– fogalmazott Lukács.
A környezetvédelmi szempontoknak való megfelelés is már több, mint hogy néhány gesztussal egy vállalat jó marketinget csap magának, hogy mennyire zölden működik. A cégvezetők 27 százaléka szerint negatívan hathat, ha egy vállalat nem felel meg a klímacéloknak, illetve 56 százalék érzékel ilyen jellegű nyomást a stakeholderek felől.
A vállalatvezetők 30 százaléka számolt be róla, hogy jelentősebben tervez befektetni fenntarthatósági programokba. Forrás: KPMG 2021 CEO Outlook
Az úgynevezett ESG-szempontok (Environmental, Social, Governance) teljesítésén múlhat, milyen jövője lesz egy vállalatnak, mennyire keresik a befektetők, vonzó-e a munkavállalóknak vagy összességében mit gondolnak a fogyasztók. Az ESG esetében nagy nehézség, hogy a szempontrendszerre egyelőre nincsen objektív mérési technika – osztotta meg Rakó Ágnes, a KPMG ESG-szakértője . Egyedül az „E”-körbe tartozó környezetvédelmi előírásoknak, a meghatározott nemzetközi és nemzeti klímacéloknak való megfelelőség mérhető, az „S” és „G” körben egymással nehezen összemérhető saját stratégiát dolgoznak ki a vállalatok.
Az ellátási láncok körüli aggodalmak tavaly is hangsúlyosak voltak a cégvezetők körében, ami nem meglepő, ugyanis a világcégek 56 százalékát érintette a – jelenleg is fennálló – probléma. Rózsai szerint azonban mára világos, hogy láncok sérülékenységét csak a felszínre hozta a járvány, tehát a koronavírus visszaszorulása után is kockázati tényező marad.
A nagy világadó
Négyből három vezérigazgató gondolja úgy a felmérés szerint, hogy a járvány idején nyomás alá került állami költségvetések miatt szükséges a globális adórendszerben a többoldalú együttműködés. Srankó Zsolt, a KPMG adózási szakértője hozzáfűzte, hogy a járványkezelésre használt pénzbőséget is vissza kell majd fogni, ami fegyelmezettebb nemzeti költségvetésekkel, az adópolitika változásával járhat.
A digitalizáció kiterjedése miatt egyre pontosabb képet lehet kapni a vállalatok adózásáról, ezek az információk pedig nemzetközi térbe kerülnek, ami alapjául szolgálhat a multinacionális cégek adóztatásának.
Gódor Mihály szerint nem volt kérdés Magyarország csatlakozása a minimumadóhoz, de hasznos volt a végletekig kivárni, hogy jobb alkut köthessen Fotó: KPMG
Gódor Mihály, a KPMG transzferárazásért felelős adószakértője szerint közel háromezer vállalat tartozik abba a körbe, amit érinteni fog a globális minimumadó idén elfogadott rendszere. A megkérdezett vezetők 77 százaléka szerint hatással lesz növekedési terveikre a minimumadó bevezetése.
Ezen cégek éves árbevétele meghaladja a 750 millió eurót (270 milliárd forint), tehát Magyarországon legfeljebb a Mol lehet érintettje a minimumadónak, Gódor szerint „a társasági adó mértéke mások számára nem változik” majd.
Mivel a vállalatvezetők 69 százaléka erősödő nyomást érez, hogy részletesebb információkat közöljön adózásáról – például környezetvédelmi megfelelősségből –, valamint közel háromnegyedük szerint az adózási gyakorlatuk visszahat a cég megítélésére, ezért várhatóan változik az adózási gyakorlatuk is.
„A globális minimumadóval kapcsolatos bizonytalanságok és várakozások – a részletszabályok kidolgozásáig, elfogadásáig – velünk maradnak, az érintettek esetében már javában zajlik a bevezetésére való felkészülés, hatástanulmányok készítése és ez kiemelt téma marad a közeljövőben” – fogalmazott Gódor.
Kiemelt kép: Rózsai Rezső, KPMG
