Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Bence Balla-Schottner / Unsplash

250-300 milliárdos bevételkiesés a turizmusban, még másfél évig nem jönnek külföldiek

Idén 43-48 százalékkal csökken a vendégéjszakák száma, ez közel 250-300 milliárd forint kiesést okoz a turizmusban. A belföldi mozgolódás már idén megindulhat, de külföldiek várhatóan még másfél évig nem jönnek.

A magyar GDP 8,5 százalékát adja a turizmus: a régióban ezzel Magyarország a negyedik legkitettebb ország – Horvátország GDP-jének közel 25, míg Ausztria és Szlovénia esetében 15,4 és 12,3 százalékot tesz ki a turizmus. Az itthon 428 ezer munkahelyet teremtő iparág 2020. március 14-én állt le, amivel ördögi kör indult meg.

Ha csődbe megy egy gyógyfürdő, a környék szálláshelyeinek és vendéglátó egységeinek sem lesz vendége; ha nem költünk étteremben, akkor az étterem tulajdonosa nemcsak a helyi zöldségesnél vásárol kevesebbet, de elhalasztja a fogászati kezelést, az autóvásárlást.

Ezzel a példával magyarázza a Szallas.hu, mire számíthatunk azáltal, hogy a hazai turizmus – a világ összes országához hasonlóan – gyakorlatilag teljesen leállt. A KSH adatai szerint 2019-ben a külföldiek és a magyarok összesen 31 millió vendégéjszakát töltöttek Magyarországon. A Szallas.hu elemzői szerint idén 43-48 százalékkal csökken a vendégéjszakák száma, ami 250-300 milliárd forint kiesést okoz a turizmusban, és a turizmus-vendéglátás lesznek az utolsó olyan iparágak, amik ismét fel tudnak majd pörögni. A multiplikátorhatás miatt a magyar gazdaság ennek háromszorosát is veszítheti.

Multiplikátorhatás

Ha egy turisztikai célpontot 100 új turista keres és átlagban 20 000 forintot költenek naponta (KSH adat), az 2 millió forint extra bevétel a környéknek minden nap. Ha ezt 100 napon keresztül fenn tudja tartani, akkor az már 200 millió forint közvetlen bevétel. A bevétel jelentős része az alkalmazottakhoz és helyi vállalkozókhoz kerül, akik szintén nagy részét helyben költik el. Így jön ki végül a becslésekhez használt háromszoros szorzó: a turisták által elköltött 200 millió forintból végül 600 millió közvetett és áttételes bevétele lesz a régiónak, miközben 60-80 munkahely jön létre.

Most ennek a fordítottja történik. Tavaly a külföldiek és a magyarok összesen 31 millió vendégéjszakát töltöttek Magyarországon. A Szallas.hu elemzői szerint idén 43-48 százalékkal fog csökkenni a vendégéjszakák száma, ez 250-300 milliárd forint kiesést fog okozni a turizmusban. A magyar gazdaság a multiplikátorhatás miatt ennek háromszorosát, közel 800-900 milliárd forintot veszít.

Szigetvári József vezérigazgató szerint ez a bevételkiesés a szektoron kívül leginkább a szolgáltatásokra és mezőgazdaságra, de az építőiparra és akár az energetikai szektorra is kihat; például kevesebb korszerűsítés, kevesebb napelem telepítés várható a következő hónapokban, mivel spórolnia kell a turizmus szereplőinek.

Az ábra a vendégéjszakák arányát szemlélteti a teljes lakossághoz képest. Hévízen például évente 1 milliónál is több éjszakát töltenek a turisták, miközben csak 12 ezren laknak a településen. Az ábrán 20 olyan magyar település szerepel, amelyeknek komoly bevételkieséssel kell számolnia a járvány alatt

Öt lehetséges trend a válság utáni időszakra:

  1. Megnövekedett igény a tisztaságra, ami várhatóan évekig fontos tényező lesz a szállásfoglalásnál.
  2. A teljes ellátás még keresettebb lesz, miután hónapokig magunknak kell az ételekről gondoskodni, alig várjuk, hogy ezt valaki más megtegye helyettünk.
  3. A kijárási tilalom végén népszerűek lesznek a kuponos szállások, olcsó szállások és az akciók, mert sokan csak ezeket fogják tudni megengedni maguknak.
  4. Inkább a saját autós vagy biciklis kirándulást fogjuk választani a repülős és vonatos utazásokkal szemben.
  5. A korlátozások feloldása után akár 20-30 százalékos kedvezményt is fognak adni a szállások, hogy minél több vendég számára legyenek vonzóak.

A befektetők is óvatosabbak lesznek, ahogy ez a 2003-as SARS-járványnál is történt Thaiföldön. Ott annyira visszaestek a turisztikai befektetések a járvány után, hogy az államnak kellett 166 milliárd forintnyi összeggel beavatkoznia, hogy megmentse a gazdaságot.

A McKinsey tanulmánya szerint a belföldi turizmus már idén újraindulhat, de a külföldi turisták érkezésére legalább 1,5 évet kell várni. Az újrainduláshoz nem elég a korlátozások feloldása, kell, hogy pénzünk és kedvünk legyen utazni, és az sem árt, ha lesz hova menni.

Karanténkimerültség

A Szallas.hu felmérése szerint 598 utazó válaszából az derült ki, hogy az utazásnak nincs igazán helyettesítője: nincs más, amivel egyszerre szakadhatunk ki a monoton hétköznapokból, fedezhetünk fel új dolgokat és közben a főzés-mosás-takarítást is másra bízhatjuk. Aki 8 hete bezárva él a 9. emeleti erkély nélküli garzonban, az szabadulni akar majd. (Ezért is mennek ki sokan sétálni most is a közterületekre, mert nem bírják már a bentlétet a pici lakásokban, házakban.)

Borítókép: Balla-Schottner Bence / Unsplash

"Hétvégén bármi megtörténhet, szegény dolgozók szoktak is félni, pénteki döntéseink élnek-e még hétfőn"

Kelényi Kolos, Szamos Marcipán