Éppen hetven évvel ezelőtt, 1950. május 7-én nyitották meg az utazóközönség előtt Budapest nemzetközi repülőterét. Bár Ferihegy jelenleg viszonylag csendes, az elmúlt évtizedekben utasok százmilliói és repülőgépek milliói fordultak meg a futópályákon és terminálépületekben. Hetven év számokban.
A budapesti repülőtér 1515 hektáron terül el, ami körülbelül 15 Margit-szigetnek felel meg. Az 1950. május 7-én tartott nyitóünnepség óta a repülőtér 25 569 napot üzemelt, a koronavírus-járvány előtti időszakban a repülőtér dolgozói már napi 40-44 ezer utast és átlagosan napi 336 járatot kezeltek, a repülőgépek pedig 2019 végére 153 külföldi célállomással kötötték össze Budapestet, írja a repteret működtető Budapest Airport sajtóközleményében.
Hét évtized alatt több mint 240 millió utas fordult meg Ferihegyen, mintegy 3 és fél millió fel- és leszállás történt és 2 millió tonna áru is utazott.
A repülőtér 1950-ben, a megnyitás évében csaknem 50 ezer utast kezelt. 2019-re ez a szám rekordot döntött; 16,2 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A megnyitáskori 21 ezer négyzetméter területű terminálkapacitás 2020-ra meghaladja a 103 ezer négyzetmétert.
Becsült adatok szerint hetven év alatt 430 millió poggyászt kezeltek 2290 méter hosszúságú szalagrendszerükön.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér két pályával rendelkezik: a szintén 70 éves I. futópálya 3009 méter hosszú és 45 méter széles, az 1983-ban üzembe helyezett II. futópálya pedig 3707 méter hosszú és 45 méter széles. A repülőtér gurulóút-hálózata 18 kilométer. Ma egy időben akár 75 repülőgép fér el a forgalmi előtereken, a 2. terminál forgalmi előterén 38 repülőgép kiszolgálását lehet egyidőben elvégezni.
2020-ban a Budapest Airport harmadszor is megkapta az ACI karbonsemleges minősítését;
ezzel a budapesti repülőtér továbbra is tagja azon repülőterek elit klubjának, amelyek fenntartható módon, a működésük során keletkező szén-dioxid kibocsátást teljes mértékben ellensúlyozzák.
Ezt a minősítést a kelet-közép európai régióban csak a budapesti légikikötő birtokolja. A Budapest Airport éppen 10 éve, 2010-ben kezdte számítani karbonlábnyomát, vagyis a repülőtér működéséből fakadó környezetterhelést. Ez idő alatt a karbonlábnyom abszolút értékben 39 százalékkal, az egy utasra eső érték pedig 65 százalékkal csökkent.
Borítókép: Budapest Airport
