Elmondta Európa egyik legbefolyásosabb nője, mikor kezdenek el szigorodni. Röviden, érhetően elmagyarázzuk: miért fontos dolog, hogy az Euróövezet elindul Amerika után.
Mi történt?
Bedobta az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde, hogy júliusban elkezdődhet a kamatemelési periódus, szeptemberre akár pozitív lehet az euróövezet kamatszintje. Az euróövezeti alakpamat 2016 óta nulla százalékon van, a betéti kamatszint viszont mínusz fél százalék, 2014 óta van a negatív tartományban.
Az elnök hangsúlyozta, hogy fokozatos emelésre van szükség, lehűtve azokat, akik az amerikai Fedhez hasonlóan meredek, akár 50 bázispontos emelést szorgalmaztak.
Ahogy az várható volt, azonnal venni kezdték az eurót, közel egy százalékot erősödött, a részvénypiacok nem fordultak lefelé a hír hallatára.
Az euróövezeti maginfláció alakulása. Forrás: Tradingeconomics
És ez mit jelent?
Az euroatlanti gazdaságokban, ahogy a világ legtöbb részén is, az energiaválság nagyon komoly inflációt okozott. Az üzem- és nyersanyagok árai emelkedni kezdtek, ami a teljes gazdaságba átgyűrűzött, alig van olyan szolgáltatási vagy termékcsoport, ami ne drágulna. Így van ez Magyarországon, az Euróövezetben és az Egyesült Államokban is.
Egy jegybank egyik legjobb fegyvere, ha gátat akar szabni az inflációnak, a kamatemelés. A kamatemelés nagyon leegyszerűsítve annyit tesz, hogy csökkenti a hitelezési dinamikát (mivel drágább lesz hitelt felvenni), tehát lassítja a sebességet, ahogy a pénz beáramlik a gazdaságba. Ez pedig képes gátat szabni a folyamatos áremelkedésnek.
(Jegyezzük meg, hogy ezt a jelenlegi közgazdasági doktrína gondolja így. Külön anyagot érdemel, hogy mennyire megváltozott az elmúlt évtizedekben az infláció jelensége, mennyire nem képes már egy jegybank ilyen közvetlenül hatással lenni rá.)
A lényeg, hogy az Egyesült Államok jegybankja, a Fed már gőzerővel emeli a kamatszintet, hogy letörje az inflációt. Ez jelentős monetáris széttartást eredményez az euróövezet és Amerika közt: az ottani magasabb kamatszint más pénzügyi körülményeket teremt, és növeli a dollárra adott kamatot, a zöldhasút így jobban megéri tartani, mint az eurót. Már Magyarország is túl van a monetáris szigorításon, azaz a kamatemelés legmeredekebb részén, itthon is az infláció sarkallta a jegybankot, hogy lépjen.
Miért csak most?
Az Európai Központi Bank viszont eddig ódzkodott a dologtól. Nem érezte az inflációs nyomást elegendőnek, úgy gondolták, ha szigorítják a pénzügyi körülményeket, akkor az árindex visszaesik az egészségesnek gondolt, nagyjából 1,5-2 százalékos szint alá. A jelenlegi doktrína szerint ugyanis a nagyjából 2-3 százalékos infláció mellett tekinthető egészségesnek egy gazdaság.
Most viszont, látva, hogy márciusban és áprilisban is 7,4 százalékos volt az infláció, a szűrt és szezonális hatásoktól tisztított maginfláció pedig a vártnál is magasabb, 3,5 százalékos lett, lépni kell. Christine Lagarde, a világ egyik legbefolyásosabb nője így kénytelen mihamarabb meglépni, amit a piac már vár tőle egy ideje. Már eddig is picit érthetetlen volt, miért tart ennyire a jegybank a szigorítástól.
Az EKB elkezdi kivezetni az eszközvásárlási programot és emeli a kamatszintet, tehát már az idei harmadik negyedévben elkezdi normalizálni a monetáris politikát. Követjük tehát Amerikát: nehezítjük a pénzügyi körülményeket és igyekszünk elszoktatni a piacokat az ingyen pénztől. Gond, hogy ezt pont egy energiaválsággal és egy Európában dúló háborúval megspékelt korszakban kell megtenni.
Borítókép: Joachim Nagel, a Deutsche Bundesbank elnöke, Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke és Christian Lindner német pénzügyminiszter a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítõ csoport, a G7 külügyminisztereinek találkozóján Königswinterben 2022. május 19-én.
