Jelenleg is tárgyalások zajlanak négy kínai nagyvállalattal, amelyek eredményeként nyolc-tízmilliárd euró értékben újabb beruházások érkezhetnek Magyarországra – tudatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn.
A tárcavezető azt közölte, miután immár tizenötödik alkalommal találkozott Vang Ji államtanácsossal, a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottságának igazgatójával, hogy hazánk sokat profitál az együttműködésből, ez nélkülözhetetlen volt ahhoz is, hogy Magyarország minden krízisből megerősödve kerüljön ki.
„Nyolc és fél éve dolgozunk azon, hogy a kapcsolatrendszer Magyarország és a Kínai Népköztársaság között valóban stratégiai, valóban átfogó és valóban partnerség legyen” – fogalmazott.
Szijjártó szerint részben ezen együttműködésnek volt köszönhető, hogy Magyarország az európai átlagnál korábban meg tudta kezdeni az oltási kampányt a koronavírus-járvány alatt. Most pedig, amikor a világ háborús válságban van, szintén stratégiainak bizonyul a két ország kapcsolata. (Arról nem esett szó, hogy a kutatások szerint a kínai vakcinák hatékonysága volt a legalacsonyabb.)
Szijjártó a kínai akkugyárak mellett érvelt
Szijjártó kihasználta az alkalmat, hogy a kínai akkumulátorgyárak mellett érveljen. Mint mondta, környezetvédelmi okok miatt Európában politikai döntés született a közlekedési szektor kizöldítéséről, amihez elektromos autókra és akkumulátorokra van szükség, márpedig utóbbi területen messze a keleti cégek a piacvezetők, azon belül is a kínaiak.
Szijjártó Péter sikeresnek nevezte azokat a tárgyalásokat, amelyek nyomán az elmúlt években olyan kínai beruházásokról jöttek létre megállapodások, amelyek a legmodernebb és legkörnyezetkímélőbb technológiákat hozták el Magyarországra, munkahelyek ezreit teremtve.
„Ne feledjük, hogy a világgazdaság legsötétebb évében tudtuk bejelenteni a magyar gazdaságtörténet legnagyobb beruházását. És most is zajlik négy nagy kínai vállalattal olyan tárgyalássorozat, amelyek lezárultával nyolc-tízmilliárd eurónyi újabb beruházás érkezhet Magyarországra.” A magyar gazdaság legnagyobb beruházása a kínai CATL Debrecen mellé tervezett zöldmezős beruházása, 3000 milliárd forintból építenek ide akkumulátorgyárat, amit a kormány is minden eszközzel támogat. A helyiek ugyanakkor tiltakoznak, mondván a megkérdezésük nélkül egy komoly környezeti terhelést jelentő beruházás valósulhat meg az élőhelyük mellett. (Ezek a gyárak rengeteg energiát és vizet használnak fel.)
Peking támogatja a beruházások felpörgetését, ahogyan a kétoldalú kereskedelmi forgalom bővítését is, amelynek értéke tavaly már elérte a 12 milliárd dollárt.
A miniszter kulcskérdésnek nevezte, hogy a kínai turisták hova térnek vissza elsőként a járvány okozta lezárások után, s emlékeztetett, hogy a hatóságok eddig mindössze két európai ország vonatkozásában adták meg a kínai utazásszervező vállalatoknak az engedélyt a csoportos utak szervezésére. Ezek egyike Magyarország, egyetlen európai uniós államként, így immár öt légijárat üzemel Kína és Magyarország között hetente.
Végül pedig leszögezte: az ukrajnai háború rendkívül negatív hatással van Magyarországra és Európára is, a kormány ezért abban érdekelt, hogy mielőbb véget érjen a fegyveres konfliktus.
„Jó hír, hogy a kínaiak készek fellépni a béketeremtés érdekében, és együtt tudunk működni a nagy nemzetközi szervezetekben annak érdekében, hogy Ukrajnában minél előbb béke legyen, mert minél előbb béke lesz, annál több emberéletet tudunk megmenteni” – mondta a miniszter.
USA-Kína feszültség árnyékában találkozunk a kínai külügy fontos emberével
Az amerikai-kínai kapcsolatok mélypontra jutottak, miután az USA lelőtt egy kínai kémballont. Peking hivatalosan tagadja, hogy katonai célokat szolgált az eszköz, szerintük egy sima meteorológiai léggömbről van szó. A Biden adminisztráció épp a napokban figyelmeztette Pekinget, hogy komoly következménye lenne, ha katonailag támogatná Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúját. Kína nem kért a kioktatásból és abból, hogy Washington szabja meg a kínai-orosz kapcsolatokat.
Peking lavírozni próbál Ukrajna ügyében: direkt és komoly támogatást valóban nem adott Moszkvának, ráadásul Peking papíron támogatja Ukrajna területi integritását. Ugyanakkor a kínai vezetés tudhatott arról, hogy Putyin mire készül, hiszen az utolsó magasrangú nemzetközi találkozó Hszi Csin-ping kínai elnökkel hozták össze az oroszok nem sokkal a háború megindítása előtt. Kína ugyanakkor rossz szemmel nézi az elhúzódó orosz háborút és azt, hogy Moszkva egyre több háborús bűnt követ el, hogy kicsikarja a győzelmet.
A háború egyéves évfordulójára készülve a nyugati szövetségesek Münchenben tanácskoztak, ma Joe Biden amerikai elnök meglepetésre Kijevbe utazott. Ukrajna támogatói igyekeznek egységet és elhivatottságot mutatni. Biden Varsóban folytatja útját. A középhatalmi státuszra törő Magyarországot a müncheni fórumra már meg sem hívták. Maradt a kínai kommunista párt magasrangú funkcionáriusa, ami jó alkalom volt a magyar külügynek, hogy ismét a kínai akkumulátorgyár mellett érveljen.
(MTI, Forbes)
