Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

10 érdekesség, amit nem tudtál az illatos üzleteiről ismert Lush alapítóiról

Mark Constantine mint a Body Shop fő beszállítója ugrott be a kozmetikai iparba a hetvenes években, aztán túl olcsó csomagszállító cégével belebukott egy rossz üzleti modellbe: elfelejtett profitot kalkulálni. A Lushsal már óvatosabb: nagyrészt saját üzletekkel terjeszkedik, harcos környezetvédőként sokat spórolva a csomagoláson. Egymilliárd fontos összforgalom, ezer bolt, pucér fürdőgolyók, merész társadalmi kampányok – az illatozó Lush üzletek tulajdonosainak sztorija a júniusi Forbesban. Itt pedig 10 érdekesség a cikkből.

1. Mo és Mark Constantine 2010-ben megkapták a legnagyobb királyi elismerést.

Advertisement

Az angol királynő mindkettőjüket a Brit Birodalom Tisztjévé (OBE) avatta a szépségiparban végzett munkájukért. „A királynő nagyon kedvesen azt mondta: ez csak egy kis vállveregetés azért, amit tettünk” – mondta a Forbes-interjúban Mark. Ők viszont úgy gondolták, hogy az összes alkalmazottat illeti a vállveregetés, ezért tartottak egy nagy partit, ahol bárki feltűzhette az érmet, és egy trónra ülve fotózkodhatott vele. Sokan elküldték a képet a nagymamájuknak, Mo pedig ma is sokszor felteszi a kitüntetést: például vasaláshoz.

2. Mark fiatalkorában egy ideig hajléktalan volt. 

Egyéves kora előtt elhagyta az édesapja, így lényegében a nagymamája nevelte fel. Amikor ő meghalt, a tizenéves fiú kénytelen volt anyjához és kiállhatatlan mostohaapjához költözni, de nagyon nem jöttek ki egymással. A fiú végül kiköltözött az erdőbe, egy bunkerbe, és reggelente a fodrászszalonban tisztálkodott és öltözött át. Végül egy fiatalokat felkaroló alapítvány segített neki havi 12 fonttal, hogy szobát bérelhessen. „Azóta tudom, hogy a kis összeg az igazi segítség” – magyarázza, miért nem ad soha óriási segélyszervezeteknek óriási összegeket, hanem inkább kisebb alapítványokat, ügyeket támogat, jellemzően legfeljebb 10 ezer fonttal.

Mark és Mo Constantine a márciusban nyitott liverpooli üzletben, ami akkora, hogy 9 millió fürdőbomba elférne benne. Fotók: Lush

3. Először a The Body Shop üzleteibe szállítottak be szilárd samponokat.

Anita Roddick 1976-ban, a dél-angliai Brigtonban nyitotta meg az első The Body Shop üzletét, és Mark nemsokára felhívta, hogy szívesen szállítana neki. Anita azonnal 1200 font értékben rendelt tőle, és az első bevételből bérelte ki Mark a szintén dél-angliai Poole-ban azt a High Street 29. alatti helyiséget, ahol később, 1995-ben az első Lush bolt nyílt. A kis üzlet ma is működik, csak itt lehet kapni például az ikonikus High Street 29 nevű parfümöt. Anita aztán a 90-es évek elején megvette tőlük a termékek gyártási jogát és a recepteket.

A poole-i High Street 29.

4. A Lush előtti vállalkozásukkal, a Cosmetics To Go nevű csomagküldő céggel egy csőtörés végzett.

Az alaphiba az volt, hogy túl gyorsan nőtt a cég, és túl olcsón adták a termékeiket. Az 1988-ban alapított CTG megelőzte a korát: ingyen szállították házhoz az igényesen csomagolt illatszereket. Csakhogy a végén a készletek optimalizálására hivatkozva már annyira olcsón árultak, hogy minden egyes csomagon egy fontot veszítettek. A rendszeres postai sztrájkok is nehezítették az üzletet, a végső döfést pedig egy csőtörés adta meg a cégnek: 1993 karácsony napján elárasztotta a víz az irodákat, a mennyezet beomlott, minden tönkrement, a hitelező bank pedig nem volt többé türelmes Constantine-ékkal.

5. A Lush cégnevet egy glasgow-i vásárlójuktól kapták. 

Miután 1995-ben új vállalkozást indítottak korábbi kollégáikkal és barátaikkal, pályázatot írtak ki a cégnévre. Egy bizonyos Mrs. Bennet küldte be Glasgow-ból a Lush Garden ötletet, Markék pedig megelégedtek a buját jelentő lush melléknévvel. Mrt. Bennet kapott minden termékből egy.egy darabot.

6. A Poole melletti nuffieldi gyárban tavaly 16 millió fürdőbomba készült.

Egy dolgozó naponta 350 golyót is összegyúr, és karácsony előtt duplájára nő az ipari park legtöbb épületét elfoglaló Lush-üzem dolgozói létszáma. A termékek nagyobb része szilárd, hogy ne kelljen becsomagolni, a felhasznált műanyag dobozokat pedig 3D nyomtatóval készítik, és újrafelhasználják.

Fejenként napi 350 bomba a norma.

7. Az egyik társalapító, Rowena Bird egyszer a cipőjét vágta hozzá Markhoz. 

Az efféle őszinte családi viszony ma is jellemző a cégre, azt mondják, olyanok ők, mint egy család. Annak idején, amikor a CTG csomagolásán agyaltak hosszú ideig, és Mark elégedetlen volt a dizájnnal, Rowena a cipőjét vágta hozzá mérgében. Mark persze visszadobott egy dobozt.

8. Parfümjeiket azért nevezik úgy, hogy Gorilla Perfumes, mert a legkisebb Constantine-fiú, Jeff szerint bátyja leginkább egy gorillára hasonlít.

Eredetileg Gerillának akarták elnevezni az illatokat, csak Simon öccse, Jeff tréfálkozott, hogy a gorilla szó jobban illik a bátyja külsejéhez. Mark és Simon együtt készítik a parfümöket, és azt mondják, az élményeiket, érzéseiket pakolják bele azokba; Halál, hervadás és megújulás címmel például egész sorozatot kreáltak, de van Az időjárásváltozás illata, Apám kertje és Út Damaszkuszból nevű parfümük is. Utóbbi például Simon menekülttáborokban tett látogatásai után találta ki, a Manouche Zaatar nevű illat pedig a tradicionális libanoni reggeli nevét viseli, és szinte elviselhetetlenül fűszeres szaga van a kakukkfűtől, a sáfránytól és a szezámtól.

9. Mark az Amazonnal is jogi vitába keveredett. 

Az Amazon egy időben lush néven árult kifutó termékeket, ezért Markék jól megleckéztették Christopher North-t, a cég akkori brit igazgatóját: az ő nevével készítettek egy tusfürdőt, s az azon lévő felirat elvileg a kozmetikumra utalóan az, hogy „sűrű, dús és tele van”, de úgy is lehet értelmezni, hogy: „gazdag és tuskó – a velejéig”.

10. Düsseldorfi gyárukat éppen a brexit bejelentése előtti napokban avatták fel. 

Az első külföldi gyárukat Horvátországban nyitották meg, ma már hét országban vannak üzemeik. „A dolgozóink 50 százaléka külföldi, akik más országból jönnek, igenis dinamikusabban dolgoznak, és Poole-ban nincs is már több munkára fogható brit. A kormány nagyjából 12 millió fontnyi kárt okozott nekünk már eddig is a Brexittel, biztos, hogy drágítanunk kell a termékeinket” – morog Mark.

A Lush teljes sztoriját elolvashatod a júniusi Forbesban, amelybe itt bele is lapozhatsz: 

 

Az embert nem a szerint fizetik, amennyit ér, hanem amennyit jövedelmez.