Hat érdekes állítás arról, hogyan látják a magyarok a társadalom szerkezetét, mi alapján ítélnek és miben látják az előrelépés lehetőségét.
A piac- és közvélemény kutatással foglalkozó Opinio Institute megvizsgálta, a magyar lakosság hogyan látja a társadalmi osztályokat. Például:
- Mi alapján ítélik meg, ki melyik társadalmi osztályba tartozik?
- Mit jelent a középosztály?
- Hogyan lehet előre lépni a társadalmi ranglétrán?
- Mekkora a magyar középosztály és mekkora részét teszik ki a társadalomnak a szegények és az elit?
- Kiknek kedvez a kormány gazdaságpolitikája?
A teljes kutatás és a hozzá tartozó módszertan itt olvasható, de azért kiemeltünk néhány érdekes részletet.
1. A pénz alapján ítélünk
A felmérésből az derült ki, hogy a megkérdezettek elsősorban vagyoni helyzet alapján osztályoznak, a végzettség vagy a gazdasági szektor nem írja le kellően határozottan a személy társadalmi helyzetét. Sőt, a szakma/gazdasági szektor a kutatott hat szempont közül az utolsó helyen végzett (14%).
2. A középosztályhoz az tartozik, akinek van saját ingatlana, autója és legalább félmilliót keres
Az előző pontból eredően a megkérdezettek leginkább vagyoni helyzet alapján írták le a középosztályt, ugyanakkor a megtakarítás mértéke, a végzettség és a munkakör csak keveseknél nyomott a latba. Tehát a középosztály megítélésben fontosabb (48%) az, hogy van-e saját autó, mint a diploma vagy a szellemi/irodai munka.
3. Jól látjuk a helyzetünket
A felmérés eredményeit más szociológiai munkákkal összevetve az látszik, hogy a magyarok alapvetően jól látják a társadalom összetételét. A kutatás adataiból az derül ki, hogy a többség cseppalakú társadalmi szerkezetet érzékel:
- egy szűk elitet (kb. 2%),
- egy viszonylag szűk felső-középosztályt (6%),
- a társadalom jelentős részét kitevő közép- (41%) és alsó-középosztályt (38%),
- végül egy jelentős szegény réteget (14%).
Ráadásul a válaszadók igen pontosan helyezik el magukat ezen a térképen.
4. Zárt társadalom
A többség a kapcsolati hálóban látja az előretörés kulcsát, nem pedig a tudásban, szorgalomban és teljesítményben – ha már az egyéni kvalitásokat nézzük, akkor az önmarketing viszont a harmadik helyen szerepel, jóval előrébb, mint a korrupt, simlis döntésekre való hajlam vagy a szerencse.
A felmérésből egy zárt, alacsony mobilitású társadalom képe rajzolódik ki, ami megfelel más kutatások eredményeinek – vagyis felidézve a 3-as pontot, ezt is helyesen érzékelik a magyarok.
5. A kormány nem törődik a szegényekkel
Sokatmondó eredmény, hogy politikai ideológiai beállítottság, vagy pártszimpátia figyelmen kívül hagyásával is véleményt formálhatunk a mindenkori kormány döntéseiről. A megkérdezettek szerint például a kormány gazdasági döntései az elitnek (66%) és a felső-középosztálynak (45%) kedveznek leginkább, legkevésbé pedig az alsó-középosztálynak (9%) és a szegényeknek (6%).
6. Van igény a változtatásra
Az ötös pontban foglaltak mellett arra is kitért a kutatás, hogy mit gondolnak a megkérdezettek, mi lenne kívánatos, kik legyenek a kormány gazdaságpolitikájának a kedvezményezettei?
A legtöbb százalékot az alsó-középosztály és a szegények (63% illetve 62%), valamint a középosztály (48%) kapta.
Vagyis a többség egy progresszív közpolitikai irányváltást tartana helyesnek, mely elősegíti az alsóbb osztályok felemelkedését és a társadalom nyíltabbá válását.
