Tágra nyitotta a schengeni nemzetbiztonsági kaput a magyar kormány, júliustól úgynevezett Nemzeti Kártyával jöhetnek az oroszok és fehéroroszok. Az orosz vendégmunkás státusz nemzetbiztonsági jelentőségéről Rácz Andrással beszélgettünk, az Oroszország-szakértő szerint a kémbankra rázárt ajtó helyett nyithatta ki az ablakot a kormány.
Magyarországon többféle jogcímen vállalhatnak munkát harmadik-országbeli (nem EU-s) állampolgárok. Ezek közül legtöbbször vagy valamely típusú tartózkodási engedély, vagy az úgynevezett Nemzeti Kártya igénylésére kerül sor.
Ez nem egy új rendszer, július 8-a előtt is érkeztek nagy számban Nemzeti Kártyával ukrán és szerb vendégmunkások Magyarországra. Azóta viszont már összesen nyolc országból:
- Bosznia-Hercegovinából,
- az Észak-macedón Köztársaságból,
- Moldovából,
- a Montenegrói Köztársaságból,
- Szerbiából,
- Ukrajnából,
- az Oroszországi Föderációból,
- és Belarusz Köztársaságból
igényelhető ez a munkavállalási forma.
A vendégmunkás státusz és a Nemzeti Kártya között több fontos különbség is van.
- A Nemzeti Kártya esetében nincs éves maximum létszám, aki ilyennel rendelkezik, az nem számít bele a vendégmunkásoknál megállapított körülbelül 60 000 fő/év foglalkoztatási korlátba,
- nincs kizárt foglalkozás, azaz a Nemzeti Kártyás munkások bármilyen FEOR-ral (munkakörben) foglalkoztathatóak,
- a kérelemhez nem kell benyújtaniuk munkaerőigényről szóló igazolást,
- a hosszabbítási eljárásnál nem kell kulturális ismereti vizsgát tenniük, sőt,
- a kártyásoknak családegyesítésre is van lehetőségük.
A Nemzeti Kártya az első alkalommal 2 évre kérhető, de 3 évvel akárhányszor meghosszabbítható.
De hova kellenek nekünk orosz munkások?
Az oroszok beutazásának megkönnyítésére egyetlen lehetséges magyarázat látszik, ez Paks II, a mintegy egymilliárd forintból épült foktői munkásszállás (volt szovjet laktanya) és a további 4000 főt befogadni képes, jelenleg építési fázisban lévő paksi munkásszállás legalábbis erre enged következtetni.
Ez egy olyan beruházás, amihez nagyszámú, kizárólag orosz, esetleg belarusz szakemberre lehet szükség – gondolnánk. A probléma csak az, hogy az atomerőmű működtetése kapcsán eddig is élt Magyarországon egy néhány ezer fős kis orosz kolónia, részben Pakson – emeli ki Rácz András Oroszország-szakértő.
„Hogy Paks kapcsán oroszok vannak az országban, az teljesen normális, ehhez a magyar szervek megtanultak alkalmazkodni, ez egy kezelhető dolog. A kérdés inkább az, hogy az engedélyezési eljárás eljut-e egy olyan szintre, ahol elindulhat az építkezésnek az a szakasza, amihez további orosz szakemberek is kellenek. Jelenleg ez nem látszik. Ahogyan az évek óta probléma, hogy a Roszatom képtelen elkészíteni az európai uniós szabványoknak megfelelő terveket és engedélyeztetést. Nem látszik, hogy ebben változás állna be.
Amíg pedig ezt az akadályt nem ugorják meg, addig nem fog elkezdődni az építkezés nukleáris technológiai fázisa, amihez orosz szakemberek kellenének. Ha ennek ellenére a kormányzat idejekorán kinyitja előttük ezt az ajtót, az nehezen értelmezhető”
– fogalmazott a szakember a Forbes.hu kérdésére.
Rácz András szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet a jogi kiskapu – Fotó: Belicza László / Forbes
Egy atomerőműben vannak fix munkakörök
Az is tény, hogy ha csupán az atomerőmű-építés érdekében kerülne sor az orosz munkások beutaztatására, akkor specifikusan meg lehetne mondani, hogy milyen munkakörre keresnek milyen szakembert, míg a Nemzeti Kártya a szabad munkahelyválasztás lehetőségét teljesen nyitva hagyja.
A következő dolog pedig, amit egyáltalán nem tudni, az a nagyságrend. Pár tucatnyi nagyon speciálisan képzett szakemberről van szó, vagy sok ezer emberről? Ezzel kapcsolatban is kevés információ érhető el a nyilvánosságban, hiszen a Nemzeti Kártya korlátlan darabszámban igényelhető és kiadható.
Nem látom mi szükség van arra, hogy meg nem határozott számú orosz előtt szélesre tárjuk a magyar munkaerőpiacot.
– fogalmazott Rácz, majd hozzátette, hogy hiába épít a Roszatom atomerőművet a fehérorosz Osztravecben – ami már sokkal előrébb tart, mint a paksi – ott is jellemzően oroszok dolgoznak. A fehérorosz munkaerőimportot tehát még nehezebb megérvelni.
A másik hasonló ok lehet még az új orosz kereskedelmi lánc, a Mere megjelenése, de ahogyan a Lukoil-ban sem orosz emberek segítettek a benzinkutakon, úgy azt is elég merész dolog lenne feltételezni, hogy orosz kasszások betelepítése lenne a cél az orosz üzletekbe.
Természetesen a kasszás beosztáshoz is tartozik FEOR szám, a Nemzeti Kártya bevezetése tehát ezen példák esetében is döcög.
Az orosz kémbankot helyettesítheti
A Nemzetközi Beruházási Bankot (IIB) – vagy ahogyan a legtöbben ismerjük, az orosz kémbankot – David Pressman nyomására helyezte szankciós listára az Amerikai Egyesült Államok, majd számolta fel a magyar kormány tavaly tavasszal.
Az már a kezdetek óta nyilvánvaló volt, hogy a bank az orosz kormány vagy a titkosszolgálat trójai falova lesz. Azt pedig később a Politico alapján a HVG írta meg, hogy az európai kémelhárítás leggyengébb láncszemeként tartják számon Magyarországot, hiszen még akkor is előnyhöz juttatta az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot, amikor már egyértelmű volt, hogy az logisztikai hátteret nyújt az orosz hírszerzésnek.
A bank ugyanis egy 2019-ben elfogadott törvény értelmében teljes diplomáciai mentességet kapott Magyarországon
- a magyar hatóságok ellenőrzései alól,
- továbbá adó- és járulékmentességet,
- a dolgozóik és vendégeik pedig szabad utat az ország területére.
„Amikor az amerikaiak szankcionálták a Nemzetközi Beruházási Bankot, akkor ez a kiskapu is megszűnt. Nem azonnal, de megszűnt. Most ezzel a Nemzeti Kártyával, hacsak nincs a jogszabályba beépítve valami ezt kizáró fék, akkor egy nagyon hasonló dolog történhet:
nagy számban jöhetnek be oroszok újra anélkül, hogy ez célhoz vagy magyarázathoz lenne kötve.
– vélekedett Rácz András.
A szakértő szerint leginkább az jelenthet problémát, hogy milyen hatékonyan lehet szűrni a vízumkérelmet benyújtó személyeket és családtagjaikat, ami már pusztán erőforrás kérdése. Ha több ezres nagyságrendben adnák be a Nemzeti Kártyás kérelmeket az oroszok, ahhoz nagyon jelentős mértékben emelni kellene a biztonsági szűrésekkel foglalkozó szervezetek erőforrásait. Ez jelenleg nem látszik.
„A letelepedési kötvényeknél például lehetetlenül rövid határidőket szabtak a nemzetbiztonsági ellenőrzésre, amit annyi idő alatt nyilván nem lehetett rendesen megcsinálni.
Én ebben komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot látok annak függvényében, hogy hányan jönnek.”
Nem Magyarország a cél
„A nemzetbiztonsági kockázatot jelentő oroszok számára a schengeni zóna a cél. Diplomáciai fedésben lévő orosz kémek esetében teljesen rendszeres, hogy például egy prágai akkreditáció mellett Szlovákiában, Ausztriában, Magyarországon vagy akár Németországban hajtsanak végre műveleteket” – magyarázta Rácz.
A magyar szabályozás ilyen értelemben is kérdéses, hiszen a Nemzeti Kártya birtokosaira nem vonatkoznak azok az utazási korlátozások, ami mondjuk egy tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás kezét megköti.
