A világ egyik vezető tudományos lapjában megjelent kutatás szerint a NER-es magánegyetemek ellen bevezetett szankciók áttételesen az államiban maradt kutatókat is negatívan érintik.
A világ egyik vezető tudományos lapjának számító Nature publikálta a Fiatal Kutatók Akadémiájának legfrissebb kutatását, melyben a magyar egyetemi szféra az európai uniós kutatási forrásokhoz és csereprogramokhoz történő hozzáférését vizsgálta. A tanulmány szerint visszaszorulhat a magyar tudományos közösség az Európai Kutatási Térségből – írta meg a Magyar Tudományos Akadémia.
Miért szorulnak vissza a modellváltott egyetemek?
2022-ben az Európai Unió Tanácsa az átláthatóság és az akadémiai szabadság problémáira hivatkozva felfüggesztette az alapítványi fenntartású magyar egyetemek uniós kutatási forrásokhoz és csereprogramokhoz való hozzáférését. Ezek az egyetemek azok, amelyek modellváltáson estek át, nem az államtól kapják a forrásokat közvetlen, hanem formailag egy magánalapítvány lett a fenntartójuk. Az alapítványok kuratóriumaiba pedig jórészt NER-es káderek vagy politika-közeli szereplők kerültek be. Az EU szerint ez a felállás önmagában sérti az egyetemi autonómiát.
Az EU és Magyarország között azóta is folyamatos a vita, hat egyetem fellebbezésének közelmúltbeli első tárgyalása az Európai Unió Bíróságán pedig a források elhúzódó felfüggesztését valószínűsíti.
Bár tavaly októberben a kormány úgy határozott, hogy magyar adófizetői pénzből pótolja ki az EU-s forrásokat – hogy a modellváltáson átesett egyetemek hallgatói is részt vehessenek a népszerű Erasmus-programon – ez a kutatók helyzetén nem segített.
Mekkora a baj?
A felfüggesztés fiatal kutatókra gyakorolt hatásait egy kérdőíves felméréssel mérte a kutatócsoport a 31–45 éves, PhD-fokozattal rendelkező kutatók és egyetemi oktatók körében, a kérdőívet a vizsgált populáció 15,06%-a töltötte ki, összesen 524 fő.
A megfigyeléseket az MTA 31–45 éves tagjainak életkori, nemi és tudományterületi megoszlása alapján súlyozták.
A felmérésben részt vevő fiatal kutatók 40 százaléka tapasztalta az EU-s források befagyasztásának negatív hatásait.
A felmérésben két kategória szerint vizsgálták meg a negatív tapasztalatokat.
- Pályázott már EU-s forrásra vagy sem.
- Csak a tiltás alatt álló magánegyetemeken kutat vagy sem.
Az első kérdésre egyértelmű eredmény született: a pályázati források elzárása azokat a kutatókat sújtotta jobban, akik a felfüggesztést megelőző években már nyújtottak be EU-s pályázatokat.
A második kérdésre azonban egy sokkal kevésbé szignifikáns eredmény született, ami egyértelműen arra utal, hogy „a felfüggesztés által érintett egyetemekre való közvetlen hatáson kívül
a tilalom közvetett módon azokat az egyetemeket és kutatóintézeteket is érinti, amelyek nem esnek a hatálya alá.
Az eredményünket alátámasztja a válaszadók személyes tapasztalata is.”
Így „ragad át” a baj az állami intézményekre
„Bár állami fenntartású az egyetem, külföldön rossz a megítélésünk, mint magyar kutatóknak. Az emberek általánosítanak” – írta egy 31-35 éves férfi vegyész, aki egy olyan egyetemen dolgozik, amelyet nem érint a felfüggesztés.
A nemzetközi együttműködő partnerek és szervezeteik bizonytalannak ítélik meg a magyarországi kutatókkal való közös pályázást még akkor is, ha azok olyan egyetemen dolgoznak, amelyet nem érint a kizárás.
Több országból jelezték, hogy az érintett nemzeti oktatási minisztériumból „szóltak” adott karok vezetésének, hogy magyar egyetemekkel ne működjenek közre.
– jegyezte meg egy, a 36–40 éves korcsoporthoz tartozó férfi matematikus, aki egy állami egyetemen dolgozik, amely kívül esik a korlátozás hatályán.
Merre tovább?
A tanulmány szerzői szerint a magyar tudomány nemzetközi hírneve nagy csapást szenvedett el az EU-s források felfüggesztésének következtében.
A magyarországi kutatók és oktatók kizárása az EU-s projektekből szélesebb hatással bírhat, mint amit a felfüggesztés maga felvet: noha nem az összes egyetem került kizárásra, az intézkedés a teljes magyarországi kutatási és innovációs ökoszisztémára nagy hatással volt.
A lesújtó eredmények ellenére a szerzők szerint korántsem lehetetlen a magyar tudomány reintegrációja az EU-s körforgásba: „az Egyesült Királyság egyetemeinek Horizont-programokból történő korábbi kizárásából és sikeres reintegrációjából kiindulva ugyanakkor bízunk abban, hogy ez a helyzet előbb-utóbb véget ér.”
Ezt azonban csak az érintett felek közti párbeszéddel és a nemzetközi tudományos közösség kiállásával érheti el a magyar kutatói szféra.
A publikációt
- Koltai Júlia, Eötvös Loránd Tudományegyetem
- Wilhelm Imola, Szegedi Biológiai Kutatóközpont
- Kecskés Gábor, Széchenyi István Egyetem
- Hatvani István Gábor, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
- Lipták Katalin, Miskolci Egyetem
- Lencsés Ákos, Kodolányi János Egyetem
- Kemenesi Gábor, Pécsi Tudományegyetem és
- Lengyel Balázs, Budapesti Corvinus Egyetem
jegyzi.
