Súlyos veszélybe kerülhetnek Magyarországon a banktitkok, amennyiben a Magyar Nemzeti Bank enged a mindenható hivatal követelésének.
Mi történik? Az Átlátszó által peres úton megszerzett dokumentumok szerint túlterjeszkedni látszanak a szervezet törvényi felhatalmazásán azok a kérések, amelyekkel a Szuverenitásvédelmi Hivatal fordult több állami intézményhez és köztestülethez. A hivatal több levélben folyamatos információgyűjtésre hívott fel több állami szervet. A központi banktól például kimutatásokat kértek a kereskedelmi bankok ügyfeleinek számlájára érkező utalásokról.
Miért érdekes ez? A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) – amely jegybanki funkciója mellett a kereskedelmi banki szektor felett piacfelügyeleti szerepet is ellát – küldött több kérés mégis azt célozza, hogy a hivatal „a szuverenitásvédelmi törvény szempontjából megalkotott” kimutatásokat kapjon magánszemélyek és cégek bankszámlájára érkező utalásokról. A jegybank márpedig nem utasította vissza a kérést. Matolcsy György, a központi bank elnöke április végén kelt válaszában megköszönte a megkeresést, és az együttműködés „konkrét elemeinek kidolgozása érdekében” Farkas Ákoshoz, az MNB felügyeleti koordinációs igazgatójához irányította az SZH-t.
Kontextus. A Szuverenitásvédelmi Hivatalt a hivatalos indoklás szerint azért hozták létre, hogy transzparenssé tegye a különféle szervezetek magyarországi tevékenységét. A hivatal lényegében bármit és bárkit vizsgálhat, civil szervezeteket, pártokat, közjogi szervezeteket, tehát akár önkormányzatokat is, de cégekre, egyházakra és magánszemélyekre is kiterjesztheti megfigyeléseit. Minden irathoz, minden adathoz hozzáférhet, és bár semmit nem foglalhat le, mindenből kérhet másolatot, és bárkit adatszolgáltatásra hívhat föl.
