Egyre gyakrabban fordul elő a különböző állami intézményeknél, hogy a kormányzati elképzelések elfogadásához kötik az alkalmazottak béremelését.
Mi történt? Egyre gyakrabban fordul elő a különböző állami intézményeknél, hogy a kormányzati elképzelések elfogadásához kötik az alkalmazottak béremelését. Azaz végső soron a megélhetésük és a munkakörülményeik, munkafeltételeik közötti választásra kényszerítik a munkavállalókat, írja a G7.
Miért fontos ez?
- Ez volt a helyzet a tanároknál: azok részesülhettek a részben uniós forrásból finanszírozott béremelésben – és taníthattak tovább -, akik elfogadták a státusztörvény új foglalkoztatási kereteit.
- Az ELTE és a BME sanyarú helyzete a példa arra, hogy milyen alulfinanszírozásban hagyja a kormány azokat az egyetemeket, amelyek nem kértek a modellváltásnak nevezett alapítványi fenntartásból.
- És ezt látjuk a bíróságok esetében is, ahol szintén egy olyan „reform” elfogadásához kötötte a kabinet a beígért többletforrásokat, amely ellen hevesen tiltakozott a bírók egy része.
- Ráadásul ezeket az ígéreteket nem is mindig tartja be a kormány. Épp a kutatóhálózat legutóbbi átalakítása mutatja meg, hogy a szervezeti változások sem jelentenek garanciát az állami források növekedésére.
