Spontán akció volt, amit az ukrán elnök előbb jóváhagyott, majd a CIA nyomására kihátrált a terv mögül. Ennek ellenére összejött.
Mi történt? Minden korábbinál részletesebben írta meg a Wall Street Journal (WSJ) az Északi Áramlat gázvezeték elleni robbantás történetét – írja a 444.
A lap szerint a merénylet terve olyan volt, mintha pár részeg embernek jutott volna eszébe záráskor egy bárban. Információik szerint pedig úgy tűnik, tényleg valami hasonló történt: 2022 májusában pár magas rangú ukrán katonatiszt és üzletemberek gyűltek össze, hogy koccintsanak az orosz invázió megállítására. Ivás közben pedig valaki bedobta: mi lenne ha megsemmisítenék az Északi Áramlatot. Az orosz gázt Európába szállító vezetékek milliárdokat biztosítottak a Kreml háborús gépezetének, ezzel pedig Putyin megfizethetne az agressziójáért.
Mindig nevetek, amikor a médiában találgatásokat olvasok valami hatalmas műveletről, amiben titkosszolgálatok, tengeralattjárók, drónok és műholdak vesznek részt.
– mondta a WSJ-nak egy tiszt, aki részt vett a tervben. „Az egész terv egy átmulatott éjszaka és egy maroknyi olyan ember elszántságának köszönhetően született, akiknek volt merszük kockáztatni az életüket a hazájukért.”
Négy hónappal később, szeptember 26-án a dán Bornholm sziget közelében víz alatti földrengésre vagy vulkánkitörésre utaló jeleket észleltek szeizmológusok. Ezt három erőteljes robbanás és az eddigi legnagyobb, Dánia éves szén-dioxid-kibocsátásának megfelelő mennyiségű földgáz felszabadulása okozta.
A WSJ cikke szerint az ukránok akciója körülbelül 300 ezer dollárba (kicsivel több mint 100 millió forint) került. Egy kisebb jachtot béreltek, és egy hatfős legénységgel – köztük képzett, civil búvárokkal – hajóztak ki.
A lap információi szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eredetileg jóváhagyta a tervet. Legalábbis ezt mondta az akcióban részt vevő egyik tiszt és három másik, a tervet ismerő személy. Később azonban, miután a CIA is tudomást szerzett róla, az ukrán elnök elrendelte a terv leállítását. Az akciót vezető Valerij Zaluzsnij, Zelenszkij akkori főparancsnoka azonban ennek ellenére folytatta. Zelenszkij idén februárban menesztette Zaluzsnijt.
A WSJ négy magas rangú ukrán tisztviselővel beszélt, akik vagy részt vettek az összeesküvésben, vagy tudtak róla. Mind azt mondták, hogy az Északi Áramlat vezetékei „legitim célpontot jelentettek Ukrajna Oroszország elleni védelmi háborújában”.
Az uktán tisztviselők beszámolóival egybecseng a vezeték elleni merénylettel kapcsolatos, közel két éve tartó német vizsgálat. A németek nyomozásuk során emaileket, mobil- és műholdas telefonos hívásokat, illetve az állítólagos szabotázscsoporttól származó ujjlenyomatokat és DNS-mintákat szereztek.
A németországi vizsgálat viszont odáig nem jutott el, hogy Zelenszkijt is kapcsolatba hozzák a szabotázsakcióval.
Zaluzsnij – aki azóta Ukrajna londoni nagykövete lett – korábban azt mondta, nem tud semmiféle hasonló műveletről, és hogy minden ezzel ellenkező felvetés „puszta provokáció”. Akkor azt is mondta, hogy az ukrán fegyveres erőknek nincs felhatalmazása tengerentúli missziók végrehajtására, ezért nem is vett volna részt benne.