Több milliárd elköltött dollár, egy jelöltcsere és két merényletkísérlet után szavaz a megosztott amerikai társadalom: a demokrata alelnök Kamala Harris vagy a korábbi republikánus elnök Donald Trump költözik-e a Fehér Házba?
Ki nyer? Az Amerikai Egyesült Államokban minden állam a lakosság arányában rendelkezik elektorokkal. Az államban leadott szavaztok alapján az elektori kollégiumban dől aztán el, ki lesz az elnök. Összesen 538 elektort ad az 50 állam és a külön közigazgatási egységként a főváros, Washington D. C. Az nyer, aki legalább 270 elektori szavazatot szerez. Az elektoroknak nem minden államban kell azonban figyelembe venniük az eredményt (a legtöbb helyen már törvényi kötelezi őket erre), de 2020-ben nem volt olyan, aki „kiszavazott” volna (négy évvel korábban azonban akadt hét renitens is, de ez az eredményt végül nem befolyásolta). Az 50-ből 48 államban a győztes minden elektori voksot visz.
Mikorra lehet eredmény? Akár már szerdára is, főleg, ha az egyik fél egyértelmű győzelmével zárul a mai voksolás. A két jelölt között nagyon kevés, akár pár tízezer szavazat dönthet, az elektori rendszerben azonban akár nagy arányú győzelem is kijöhet, annak ellenére is, hogy a szavazatok összesített számában nincs nagy különbség. Valószínűbb ugyanakkor, hogy akár egy hétig is eltarthat, mire hivatalos végeredmény lesz. Több amerikai államban ugyanis a választási törvények szoros szavazatkülönbség esetén újraszámlálást írnak elő, egyes helyeken akár kézi újraszámlálást is. Ráadásul nagy számú levélszavazat érkezett, ezek összeszámlálása is több időt vesz igénybe. A legutóbbi, 2020-as elnökválasztáson a hatóságok négy nappal a választás után erősítették meg Joe Biden győzelmét. Ugyanakkor sok államban helyeztek üzembe modernebb, gyorsabb szavazatszámláló gépeket, ez gyorsíthat a folyamatokon. Kaliforniában teljesen automatizálták már a rendszert, így ott például már nagyon hamar lesz eredmény.
Mikor lép hivatalba az új elnök? 2025. január 20-án iktatják be Joe Biden utódját, aki addig a megválasztott elnök titulust használhatja. Ebben az időszakban történik meg a hatalomátadás, a dokumentumok megosztása. A megválasztott elnök pedig elkezdi bejelenti, kik lesznek a legfontosabb munkatársai, a kabinetjének tagjai.
Sima lesz a hatalomátvétel? A legnagyobb félelem az, ha Donald Trump szűken veszít, félő, hogy a négy évvel ezelőttihez hasonlóan megkérdőjelezi majd a választások tisztaságát (semmilyen vizsgálat vagy dokumentum nem igazolta utólag, hogy csalás történt volna, ezt még a Republikánus Párt is elfogadta, Trump azonban nem). Trump már a kampány alatt is kritizálta a választások lebonyolítását, főleg Pennsylvania államban.
Miért Pennsylvania? Ez az egyik csatatérállam, vagyis olyan állam, ahol a két jelölt közötti különbség 4 százalékon belül van a mérések szerint. Négy évvel ezelőtt itt dőlt el, hogy Joe Biden megnyeri a választásokat, és a 19 elektori szavazattal rendelkező állam lehet most is a döntő, mindkét jelölt itt zárta a kampányát. Ugyanakkor a helyi szabályok szerint csak a választás napján bonthatják fel a levélszavazatokat, amiből 4 éve elég sok érkezett ide, emiatt több napig tartott, mire hivatalos eredményt hirdettek. Több számlálóval és új gépekkel készültek itt is, így szerdára már lehet eredmény ebben az államban. Összesen hét csatatérállam van.
Mi lehet még a tét? A pártok a kongresszusi irányításért is küzdenek, az előrejelzések szerint a republikánusok jó eséllyel megszerzik az amerikai szenátusi többséget. A Képviselőházban a Republikánus Párt jelenlegi szűk irányítása kerülhet veszélybe, ezt várhatóan néhány tucat hely dönti majd el.
Mit mutatnak a mérések? A legtöbb felmérés nagyon szoros eredményt hozott ki, hol Kamala Harris, hol Trump előnyét mutatták, de hibahatáron belül. Ugyanakkor nem az lesz az elnök, aki több voksot gyűjt, hanem aki több elektori szavazatot. Ami a legnagyobb bizonytalanságot jelenti, a rejtőzködő szavazók, azok akik vagy nem nyilatkoztak arról, hogy kire szavaznak, vagy nyilvánosan mást mondanak, mint ahogy majd voskolnak. A Trump-hívők egy része is ilyen volt (2016-ban ez okozott nagy meglepetést), de ezt a közvéleménykutatók igyekeztek már beemelni a modelljeikbe. Ugyanakkor tartalékot jelenthet Harrisnek, hogy a republikánus táborban sok nő nem ért egyet Trump abortuszról, a nők jogairól és általában a nőkről alkotott álláspontjával. A korábban beérkezett szavazatok viszont Trumpnak kedvezhetnek.
Hogyan változik az USA NATO-politikája a választások után? Donald Trump kijelentései arról, hogy újabb elnöksége alatt az Egyesült Államok esetleg kilép a NATO-ból, annyira megijesztették mind a demokrata, mind a republikánus politikusokat, hogy erősen korlátozták az elnök hatáskörét a nemzetközi szervezetek tagságáról szóló döntések meghozatalában. Trumpnak tehát komoly akadályokat kellene leküzdenie ahhoz, hogy ezt elérje. Ami Kamala Harrist illeti, ő azt mondta, hogy továbbra is támogatni kívánja mind az Egyesült Államok NATO-tagságát, mind az Európai Unióval való kapcsolatait.
Mi lesz az oroszokkal? Kamala Harris a beszédeiben nem fordított nagy figyelmet a külpolitikára, és inkább a közel-keleti konfliktusról nyilatkozott, nem pedig Ukrajnáról. Valószínű azonban, hogy folytatja a Joe Biden kormánya által kijelölt irányvonalat, és a Fehér Ház az ő vezetésével támogatni fogja Ukrajna függetlenségének megőrzésére irányuló erőfeszítéseit. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a kongresszusban a republikánusok és a demokraták jelentős része egyaránt elutasítja a további segélyeket Ukrajnának, és ez jelentősen befolyásolhatja az ebből adódó támogatást. Ami Donald Trumpot illeti, azt mondta, hogy 24 órán belül véget vet a háborúnak, de sok mindent mondott már, amit nem teljesített, elég nehéz elképzelni, hogy valóban meg tudná ezt oldani. Nehéz megjósolni, hogyan fog alakulni a Fehér Ház külpolitikája Trump alatt, és nemcsak Európában, de a Kremlben sem látnak tisztán ebben. Mivel Harris sem mondott sok konkrétumot, így nem tudjuk, hogy ő mit tervez a külpolitikában. Valószínűleg jobb hír lenne az EU számára, ha Kamala Harris nyerne, mert nem lesz változás az amerikai vámpolitikában, és továbbra is támogatni fogja a kölcsönös kereskedelmet és a nyitott politikát az EU felé. Donald Trump győzelme esetén a kereskedelmi kapcsolatoknak ez a nyitottsága veszélybe kerül, és biztos hogy határozottan fel fog lépni Kína ellen.
Mi lesz Magyarországgal? Trump az elnöki tévévitán is beszélt Orbán Viktor magyar kormányfőről, a magyar kormány komoly munkát végzett azért, hogy Washingtonban tényezőnek tudja magát mutatni. Teljesen egyértelmű, hogy a magyar külpolitika az összes tétjét betette a republikánus győzelemre, kérdéses, hogy nyer-e ezen valamit. Már csak azért is, mert a leendő Trump-adminisztráció Kína-politikája nem fog kedvezni a magyar gazdaságpolitikának. Kína komoly autóipari kapacitásokat épít Magyarországon, Trump viszont komoly szankciókkal és vámokkal szorítaná vissza az egyre erősebb kínai autógyártást. Ha nem is ilyen hangosan, de a demokraták is keményen lépnek fel Pekinggel szemben. Trump első ciklusából a magyar külpolitika nem sokat profitált, de elképzelhető, hogy hosszú ideje elkötelezett támogatójaként Orbán Viktor hamarabb kapna most meghívást a Fehér Házba. Ami biztosnak látszik: a magyar kormányfő tudta építeni azt az imázsát, hogy a nemzetközi politikában tényező. Joe Biden többször kritizálta a magyar kormányt, valószínűleg a magyar kormány azzal számol, hogy Harris alatt sem lehet nagyon rosszabb a kapcsolat egy demokrata adminisztrációval.
