Egy átfogó logisztikai elemzés szerint a Trans-Sped az egyetlen magyar tulajdonú nagyvállalat, mely befért a szektor TOP10-es listájába. Egy újabb válság közeledtével a döntéshozók kivárnak. Szerencsére a Trans-Spednek van javaslata a túlélésre. Fülöp Szabolccsal, a cég ügyvezetőjével beszélgettünk.
Ma Magyarországon jellemzően a multinacionális logisztikai cégek uralják a piacot. A magyar vállalatok a felmérések szerint lecsúszóban vannak, a TOP30-ba mindössze 4-5 magyar tulajdonú szereplő fért bele, a TOP10-be pedig csak egyetlen egy. Ennek oka vélhetően az, hogy a multinacionális termelővállalatok szívesebben szerződnek az egész Európát lefedő cégekkel, tehát általában a teljes régióra, vagy akár Európára tendereztetnek. A hazai cégek ezt jellemzően nem tudják vállalni, így sokszor ki is esnek már az elején. „A tendenciák alapján egyre nagyobb a kockázata annak, hogy egy újabb válság küszöbén állunk, miközben 2018-ban a magyar logisztikai volumen folyamatosan növekedett. 2019-ben már egyre inkább érezhető az autóipari visszaesés, a logisztikai volumencsökkenés hazai és nemzetközi szinten is jelen van, a gazdaság globálisan lassul. Kérdés, hogyan hat ez a logisztikai szolgáltatókra” – mondja Fülöp Szabolcs. „Jelenleg mindenki sokkal óvatosabb, mint az elmúlt években, kivárnak a döntéshozók” – teszi hozzá.
Mit tanult a piac a 2008-as válságból?
„Az előző válságra adott elsődleges reakció a költségcsökkentés volt; felmondták a szerződéseket, új tendereket írtak ki, aminek következtében elmaradtak beruházások, fejlesztések” – mondja a cégvezető. Ezt folytatva a legtöbben azóta is éves tendereket írnak ki az alacsonyabb árak reményében, és ez Damoklész kardjaként lebeg a logisztikai szolgáltatók feje felett. A vállalatoknak egyrészt csökkenteni kéne az áraikat, másrészt, ezzel párhuzamosan kezelni az egyre növekvő bérnyomást, amelyet a munkaerőhiány idézett elő.
„Ma nem az a baj, hogy nincs pénz teherautóra, vagy nincs elég feladat, hanem az, ki fogja vezetni a teherautót, és ki megy be a délutáni műszakra a raktárba dolgozni”
– mutatott rá a munkaerő-problémára a Trans-Sped ügyvezetője.
A válság kivédése
A Trans-Sped számára a stabil munkaerő nagyon fontos tényező, így folyamatos képzéseket biztosítanak a dolgozóknak annak érdekében, hogy a speciális megbízói igényeket is megfelelően ki tudják szolgálni.
Ők abban hisznek, hogy a stratégiai együttműködés a célravezető, melynek keretében a megrendelő és a logisztikai szolgáltató közösen jobban tud reagálni a változásokra, így a válságra is.
„Az ipar abba az irányba mozdult el, hogy minden egymásra épül, a készletek egyre kisebbek, egyre pontosabban kell a beszállításokat intézni, aminek következtében egyre inkább függnek egymástól a szereplők.
Jelentős hatékonyságnövelés és folyamatoptimalizálás szinte csak együttműködésben valósítható meg” – magyarázza Fülöp Szabolcs.
A hosszú távú együttműködés elsőre talán nehezebbnek tűnik, vagy nagyobb beruházással jár, mint az évenkénti tendereztetés. Ám könnyen belátható, hogy ezzel olyan hatékonyságnövelő intézkedéseket lehet bevezetni, amelyek valódi és tartós költségcsökkenést eredményeznek.
Ennek egyik területe lehet az automatizáció, mely a munkaerőhiány kezelésére került előtérbe. Az automatizálással nőhet a szolgáltatás színvonala, és igaz ugyan, hogy ez egy hosszabb távú elköteleződést jelent, de az automatizáció válságálló, kiszámítható, és jobban el lehet mellette köteleződni.
„Azok a cégek, akik így gondolkodnak, sikeresebbek, mint azok, akik nem kellően átgondolt beszerzési logika mentén dolgoznak” – részletezi a tapasztalatait Fülöp. Szerinte egy profi logisztikai cég képes arra, hogy a hosszú távú együttműködés során egyéb részfeladatokat is ellásson. Ennek keretében egyedi igényeket és új szolgáltatásokat is lehet vállalni, ahogy ezt a Trans-Sped is teszi, immáron 30 éve.
