„Persze, írja csak meg a projekt tervet, de nehogy rábízzuk a lemenedzselést. Ahhoz túl fiatal.” / „Láttad, ki az apja? Nehogy már őt vegyük fel!” / „Kedves, hogy próbálkozik, de hát csaj.” Sokaknak talán felszaladt a szemöldöke ezeket a meglehetősen erős (valós helyzeteken alapuló) kijelentéseket olvasva, de van egy rossz hírünk: mindenkinek vannak előítéletei, csak nem biztos, hogy tudatos szinten. Viszont van egy jó hírünk is: a Magyar Telekom frissen indított „Tudattalan előítéletek tudatosítása” című online tananyagának köszönhetően mostantól bárki felismerheti és kezelheti ezeket a rossz berögződéseket.
Berögződés. Nyugodtan használhatjuk ezt a szót, hiszen az, hogy előítéletekkel rendelkezünk, nem a mi hibánk, nem mi tehetünk róla (a legtöbb esetben), hanem a kultúránk, a múltunk, neveltetésünk lenyomata, maradéka a tudatalattinkban. Ahogy a Telekom által összerakott tananyagból is kiderül, vannak élethelyzetek, amikor kifejezetten hasznosak ezek a prekoncepciók, de amikor ezek skatulyaként működnek, például egy vállalati munkakörnyezetben, az diszkriminációhoz vezethet. A Magyar Telekom nyitott, sokszínű vállalat, a „Tudattalan előítéletek tudatosítása” tananyag létrehozásával nem krízishelyzetet kellett megoldaniuk, csupán felelősséget szerettek volna vállalni. A projekt részleteiről Szomolányi Katalinnal, a Magyar Telekom vállalati fenntarthatósági központ vezetőjével, Zanin Évával, a Telekom esélyegyenlőségi referensével és Szabó Simon, színész, rendezővel beszélgettünk.
Miért érezték szükségét egy ilyen tananyag összeállításának?
Szomolányi Katalin: A Magyar Telekom jelenlegi 5 évre szóló fenntarthatósági stratégiájának fő feladatkörei a klímavédelem, a digitálisan képessé tett fenntarthatóság és az edukáció. 2018-ban ez a három célkitűzés bővült ki a sokszínűség és esélyegyenlőség előmozdításának céljaival. Valójában a #meetoo kampány adta meg a kezdő lökést – rámutatott, hogy végre lehet és igenis kell ezekről a témákról beszélni.
Zanin Éva: A tudattalan előítéletek részei az emberi döntéshozási folyamatoknak és ez alól senki sem kivétel. A startégiánk előkészítése előtt a munkatársainkhoz fordultunk és egy anonim sokszínűségi kérdőív segítségével mértük fel a vállalati kultúra állapotát. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a politikáink és irányelveink esélyegyenlőségi célkitűzései mennyire vannak jelen a vállalat mindennapjaiban. A visszajelzések összességében azt mutatták, hogy noha a Telekom munkavállalói közösségének nyitottsága, sokszínűségre való igénye és befogadó mivolta a társadalmi átlag feletti, mégis kimutatható nálunk bizonyos mértékű hátrányos megkülönböztetés, ami a sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozó munkavállalóink biztonságérzetének sérüléséhez vezethet. Sokszínűségi koncepciónk alapvető célja, hogy segítse egy nyitottabb, befogadóbb és mindenki számára biztonságos munkakörnyezet kialakítását.
Mi volt a legnagyobb kihívás, illetve eredmény az online tananyag kapcsán?
Éva: Fontos célunk volt, hogy a tananyag nekünk szóljon, de minden más hazai vállalat is használni tudja majd. A hasonló képzések viszont angol nyelvűek, angolszász, illetve globális kulturális kontextusból hoznak példákat. Ahhoz, hogy elérjük a célunkat, egy magyar nyelvű tananyagot kellett összeállítanunk, ami rólunk és nekünk szól. Egyszerű, a hazai vállalati kultúrára jellemző példákat kellett hoznunk, amivel könnyen azonosulni tudnak a munkavállalók.
Katalin: Az előzőekben említett felmérés legnagyobb eredménye számunka, hogy felszínre kerültek fontos, megoldandó problémák, amelyek egy részén a tudattalan előítéleteink felismerésével már elkezdhettünk változtatni. Munkatársaink 92%-a végezte el a képzést, és közben rengeteg pozitív visszajelzés és „AHA!” élmény érkezett, vagyis tényleg működik. Már olyat is hallottunk, hogy rászólnak egymásra: Figyelj oda, mert ez is egy tudatalatti előítélet volt!
Simon: Nekünk is jó kis kihívás volt a példák videós bemutatása, hiszen nem egy átlagos reklámfilmet, vagy branded kontentet forgattunk. Arról nem is beszélve, hogy bizony mi is megéltünk jó néhány „AHA!” élményt a forgatókönyvek olvasása közben. De pont ez volt a cél: segíteni a munkavállalókat abban, hogy a kisfilmeknek köszönhetően belehelyezkedjenek a diszkriminatív szituációkba és tudatosan kezeljék előítéleteiket, akár olyan mindennapi helyzetekben, mint hogy cigány mellé nem ülnek le a metrón, vagy, hogy nem attól a büfés fiútól vesznek kávét, aki egy kicsit lányosan viselkedik…
Mi lesz a folytatás?
Éva: A tananyag már része a vállalat onboarding folyamatának, minden új munkavállalónk elvégzi. Emellett külön vezetői workshopokat hoztunk létre, ahol különböző szinteken és területeken dolgozó vezetők cserélhetnek tapasztalatot. Ezek alapján dolgozunk a diszkrimináció-ellenes gyakorlatok vállalati kiterjesztésén.
Katalin: Következő nagy projektünk a kismamák huzamos távollétének kérdésköre. Mindemellett örülnénk, ha Telekomon kívül is minél többen elvégeznék a képzést, hiszen ez mikro és makro szinten is segítheti a mindennapjainkat.
A tananyag linkje itt érhető el: https://www.telekom.hu/rolunk/fenntarthatosag/sokszinuseg-eselyegyenloseg/sokszinu-es-nyitott-vallalati-kulturaert
