Aki valaha járt már a debreceni MODEM-ben, az tudja, hogy az intézmény jóval több mint múzeum – egy olyan interdiszciplináris műhely, ahol a kreativitás és a technológia párbeszédet folytat. Kísérletező, a művészet klasszikus kereteit feszegető kulturális műhely ez, az egyik oldalon helyi gyökerekkel és értékekkel, a másik oldalon globális horizonttal és trendekkel. A MODEM a legjobb bizonyíték arra, hogyan képes egy regionális kulturális tér világszínvonalú innovációt teremteni, miközben élő kapcsolatot tart fenn helyi közösségekkel és oktatási intézményekkel. Az elmúlt 18 év alatt a vidéki intézmény példátlan utat járt be és nemzetközi művészeti központtá nőtte ki magát, 2023-ban pedig hivatalosan is múzeumi rangra emelkedett.
A debreceni MODEM nem csupán egy vidéki múzeum – a 18 éves intézmény mára olyan nemzetközi művészeti központtá nőtte ki magát, amely egyedülálló módon ötvözi a helyi értékeket a globális művészeti trendekkel. 2023-ban hivatalosan is múzeumi rangra emelkedett, ami új lehetőségeket nyitott meg az intézmény előtt.
Eljutni a közönséghez
„A MODEM azért tudott és tud progresszív lenni, mert nagyon erős fókusz van a kortárs műfajokon” – magyarázza Vizi Katalin, a múzeum igazgatója. „Alapvetően nem lokális, hanem globális témákat dolgozunk fel, miközben hangsúlyosan megjelenik a helyi értékek képviselete.”
Az intézmény víziója, hogy formabontó módon újraértelmezze a múzeum szerepét a 21. században. A Falakon túl koncepciója megmutatkozik az egyetemi oktatástól kezdve a pop-up kiállításokon át a virtuális térben való jelenlétükig.
2024-ben már nem működik az a gyakorlat, hogy a közönség csak akkor ismeri meg a tartalmainkat, ha belép az ajtónkon. Nekünk is meg kell mozdulnunk, és elmennünk a közönségünkhöz.”
Vizi Katalin
Süli-Zakar Szabolcs művészeti vezető és Vizi Katalin, a MODEM igazgatója // Fotózási helyszín: Rampart – Millenium Gardens Kantin
Nemzetközi projektek
A MODEM nyitottsága Süli-Zakar Szabolcs művészeti vezető szerint a nemzetközi kapcsolatok építésében is megmutatkozik: „Országhatárok mellett vagyunk, egy regionális centrumban, amit igyekszünk kihasználni. Hisszük, hogy Debrecen gazdasági és társadalmi dinamikus változásának sikeres integrációját a kortárs kultúra, így többek között a MODEM intézménye segítheti igazán. A jelenünkkel, a művészet nyelvén, szimbolikusan foglalkozó kortárs alkotások, kiállítások és ehhez kapcsolódó programok, összekötő kapcsok lehetnek a változó közösségek, de az egyének és a cégek tekintetében is. Az aktuális kiállításunk, a „Tanulni a természettől? – Botanika” című tárlat hazai és nemzetközi művészei például a Debreceni Nemzetközi Művésztelepen, egy intenzív, tíznapos ittlét során debreceni intézmények és a helyi természeti értékek kincseit felkutatva reflektálnak a tágabb értelemben vett régió, sőt globális kérdésekre is. A kiállítás a természet és a művészet határterületein mozog, új perspektívákat kínálva a természettel való kapcsolatunk mélyebb megértéséhez” – meséli a művészeti vezető. A projekt interdiszciplináris megközelítését mutatja az is, hogy együttműködnek a Református Kollégiummal, a Déri Múzeummal, a Debreceni Botanikus Kerttel, etnológusokkal és régi könyvek kutatóival is.
A nemzetközi jelenlét másik kiemelkedő példája volt a nyáron megrendezett Refik Anadol kiállítás. A török származású, Los Angelesben élő művész, aki az egyik kortárs csúcsintézményben, a New York-i MoMA-ban mutatta be egy művét sok százezer néző előtt a debreceni bemutatkozást megelőzően, az adatvizualizáció területén számít nemzetközi szupersztárnak. A tárlat nemcsak szakmai sikert hozott a MODEM-nek, de két jelentős szponzor, a Yapí Merkezi és a Synergy támogatását is elnyerte az intézmény számára.
A kortárs művészet támogatása nemcsak kulturális misszió, hanem üzleti szempontból is releváns befektetés egy progresszív, jövőbe tekintő brand építésébe.”
Vizi Katalin
A MODEM egyik legfontosabb törekvése a fiatal művészek támogatása. „A Modem-díj megalapítása 2018-ban történt, ami egyik évben fiatal pályakezdő művészek számára kerül kiírásra, a következő évben pedig fiatal kurátorok számára,” – mondja Süli-Zakar Szabolcs. „Egy pályakezdő művésznek bekerülni egy közgyűjteménybe nem csak presztízs, hanem annak a művészeti háttérnek a megalapozása, amiből később máshol tudnak profitálni.”
„Ráadásul különösen fontos, hogy a fiatalokkal szoros párbeszédet folytassunk” – emeli ki Vizi Katalin. Ezt a célt szolgálja többek között a MODEM kurzus is, amit a Debreceni Egyetemen indítottak el, és ami már a Szegedi BTK-n is elérhető. A kurzus különlegessége, hogy a múzeum teljes stábja részt vesz az oktatásban, a kommunikációs szakemberektől a kurátorokig, így a hallgatók átfogó képet kapnak egy kortárs művészeti intézmény működéséről.
A múzeum a technológiai innovációban is úttörő szerepet vállal. A Sonart projekt a művészet és technológia találkozásának egyik példája: a gyűjtemény műtárgyainak hangképét alakítja ki, új dimenzióba helyezve a vizuális alkotásokat. Emellett rendszeresen szerveznek konferenciákat a művészet és technológia kapcsolatáról, ahol olyan témákat járnak körül, mint az NFT-k, a generatív művészet vagy a transzhumanizmus.
Az ilyen kezdeményezések is mutatják, hogy a MODEM valóban egy olyan kortárs művészeti központ, amely új múzeumi koncepciót teremt: nemcsak fizikai terében, de szemléletében is túllép a hagyományos kereteken, folyamatosan keresve az innovatív utakat a művészet, tudomány és társadalom párbeszédének elősegítésére.
