„A nők szavazhatnak, dolgozhatnak, vezethetnek – mi lehet még a probléma?” – még mindig meglehetősen gyakori reakció, amikor a nemek közötti egyenlőségről esik szó. A számok azonban nem egyenlő képet mutatnak: ma Magyarországon a bérszakadék még mindig 17,5 százalék. Az Amnesty International Magyarország szerint épp ez a „már nincs is probléma” hozzáállás az egyik legnagyobb akadálya a valódi változásnak. Az Európai Unió új irányelve 2027-től teszi kötelezővé a nagyobb vállalatok számára a nemek közötti bérkülönbségek nyilvánosságra hozatalát, de az Amnesty szerint érdemes már most elkezdeni a felkészülést és nem csak egy újabb adminisztratív teherként tekinteni rá, hanem mint fejlődési lehetőségre.
„Egy elterjedt elképzelés ezzel kapcsolatban, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség problémája már nem létezik, egy megoldódott dolog. Ez az, amit modern szexizmusnak nevezünk” – magyarázza Dr. Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője.
Van egy erős társadalmi igény arra, hogy legitimáljuk a fennálló egyenlőtlenségeket. Evolúciós és történelmi okokkal magyarázzák, hogy miért csak a nők dolga a gyerekekről gondoskodni, vagy miért a férfiak dolga a pénzkeresés.”
A probléma rendszerszintű jellegét jól mutatják az EU-s összehasonlító adatok. Magyarország következetesen sereghajtó az Európai Unió Gender Equality Indexében, amely több területen – munkaerőpiac, döntéshozatal, időgazdálkodás, oktatás – vizsgálja a nemek közötti egyenlőség megvalósulását. A szakadék a vezetői pozíciókban az egyik legszembetűnőbb: míg az EU-ban átlagosan 33 százalék a női vezetők aránya a nagyobb cégeknél, Magyarországon ez mindössze 11 százalék. Miközben Európa-szerte egyre több vállalat ismeri fel a nemek közötti egyenlőség üzleti jelentőségét, itthon a legtöbben csak most állnak neki a változások előkészítésének.
Az átláthatóság az első lépés a változás felé
Az Európai Unió új irányelve 2027-től teszi kötelezővé a nagyobb vállalatok számára a nemek közötti bérkülönbségek nyilvánosságra hozatalát. A szabályozás értelmében a legalább 150 főt foglalkoztató cégeknek 2027 júniusában kell először jelentést készíteniük a 2026-os évre vonatkozó béradataikról, 2031-től pedig már a 100 főnél nagyobb vállalatok is kötelesek lesznek erre.
„A bértranszparencia nem varázsütésre oldja meg az összes problémát, de lehetővé teszi, hogy egyáltalán beszéljünk róluk” – magyarázza Dr. Csernus. Az Amnesty már 2020 óta kampányol a bérek átláthatóságáért, jóval az EU-s szabályozás elfogadása előtt. Tapasztalataik azt mutatják, hogy ahol nyíltan beszélnek a bérekről, ott könnyebb azonosítani és kezelni az esetleges egyenlőtlenségeket.
Az által, hogy láthatóvá válik a különbség, és 5 százalékos eltérés esetén bérértékelést kell végezni, valamint cselekvési tervet kell kidolgozni, végre szembe kell nézni a problémával. Az irányelv részletes útmutatást ad a bérkülönbségek számítására is. A díjazás fogalmát széles körben kell értelmezni” – részletezi a szakértő. „Ide tartozik minden alapbér és további juttatás, legyen az pénzbeli vagy természetbeni. Ráadásul külön ki kell majd számolni, hogy milyen arányban részesülnek férfiak és nők ezekből a béren felüli juttatásokból.”
Útmutató a változáshoz
Az Amnesty International Magyarország az Egyenlő Díjazás Napján megjelent útmutatója öt fő területen nyújt segítséget a vállalatoknak. A jelentéstétel módszertana meghatározza az adatgyűjtés és közzététel módját – az Amnesty javaslata szerint ezt a cégek honlapján, jól látható helyen érdemes megtenni. A tájékoztatás során fontos, hogy ne csak egy év végi apróbetűs értesítés legyen, hanem olyan kommunikáció, ami átfogó információt tartalmaz és valóban eljut a munkavállalókhoz. A jogorvoslati fejezet a munkáltatóknak nyújt útmutatást, míg a képzési pillér három célcsoportra (munkáltatók, munkavállalói képviselők, munkavállalók) fókuszál. Az ötödik elem a stratégia, amely a felvételi folyamatoktól az előléptetési rendszereken át a sztereotípiák lebontásáig és a munka-magánélet egyensúlyáig terjed.
„A jelentéstételnél nem csak az a fontos, hogy milyen adatokat kell gyűjteni, hanem az is, hogyan tegyük ezeket elérhetővé” – magyarázza Dr. Csernus Fanni. „Mi azt javasoljuk, hogy a cégek a honlapjukon tegyék közzé az adatokat, és aktívan tájékoztassák a munkavállalókat erről és a jogaikról is. Arról, hogy hogyan fordulhatnak a bírósághoz, hogy képviselő is képviselheti őket, és hogy mi számít egyenlő munkának, egyenlő bérnek.”
A láthatatlan akadályok
A bérszakadék ugyanis összetett jelenség. „Van, amikor azonos pozícióban eltérő bérezést kapnak a munkavállalók nemük alapján – ez a klasszikus bérdiszkrimináció” – magyarázza Csernus Fanni. „De része a problémának az is, hogy a nők felülreprezentáltak az alulfizetett szektorokban, nehezebben érnek el vezető pozíciókat, illetve hogy a gyermekgondozási feladatok egyenlőtlen elosztása miatt gyakran kiesnek a munkaerőpiacról.”
A szakértő szerint gyakran a láthatatlan munka is szerepet játszik ebben, mivel sokszor a nők végzik azokat a háttérmunkákat, amik nem szerepelnek a munkaköri leírásban – például a karácsonyi parti szervezését vagy a bizottsági üléseken való részvételt. Ez időt vesz el a „hivatalos” feladataiktól, ami aztán kihat a teljesítményértékelésükre és az előléptetési lehetőségeikre.
Képzésekkel a szemléletváltásért
Az Amnesty Magyarország képzési programjai három szinten célozzák meg a változást. „2021-ben kezdtük el fejleszteni a Lépéselőny tréninget, ami csapatvezetőknek segít abban, hogy hogyan tudják támogatni a nemek közötti munkahelyi egyenlőség megvalósulását, a nemi sztereotípiák lebontását . Az online képzési platform viszont azt is lehetővé teszi, hogy akár több száz munkavállaló is egyszerre részesüljön a szemléletformáló képzésben. A legjobb eredményt akkor látjuk, amikor a két képzés szimultán történik egy szervezetben” – mondja a szakértő.
A vállalatok több kihívással is szembesülnek a béregyenlőség megteremtése során. „Az egyik legnagyobb kihívás a különböző kompenzációs elemek értelmezése és számítása” – magyarázza Csernus. „Emellett sokan tartanak attól, hogyan kommunikálják majd a bérkülönbségeket a munkavállalók felé. A harmadik nagy kihívás pedig az előléptetési rendszer átalakítása, hogy több nő kerülhessen vezetői pozícióba.”
Az Amnesty Magyarországhoz bátran fordulhatnak a vállalatok segítségért a folyamat lebonyolításához. „Konzultációkat biztosítunk, ahol átnézzük a cégek stratégiáját, és konkrét javaslatokat teszünk a változtatásokra” – mondja a szakértő. “Segítünk a monitoring rendszerek kialakításában is, mert nagyon fontos, hogy először pontosan felmérjük a munkavállalók tapasztalatait.”
Kis lépésekkel a nagy változásért
Bár az új szabályozás egyelőre csak a nagyobb vállalatokat érinti, a kisebbek is sokat tehetnek az egyenlőségért. Az Amnesty Magyarország „Egy Lépéssel Közelebb” kampányához már több mint 40 szervezet csatlakozott, a multinacionális vállalatoktól kezdve az önkormányzatokon át egészen a kis kávézókig. „Van, akinek csak öt munkavállalója van, mégis fontosnak tartja, hogy kiálljon az ügy mellett” – mondja Csernus Fanni.
Ez mutatja, hogy a változáshoz nem feltétlenül kellenek nagy erőforrások, csak elkötelezettség és nyitottság.”
A szakértő szerint a legfontosabb az őszinte szembenézés a problémával. „Lehetetlen, hogy egy cég mentes legyen a társadalomban jelen lévő sztereotípiáktól. Ha egy cég felismeri a problémát és tudatosan kezeliz, az már az első lépés a változás felé. És ha minden cég, mérettől függetlenül, megteszi ezeket a kis lépéseket, az összeadódva már jelentős változást eredményezhet.”
Jövőkép
Az előttünk álló két év kritikus időszak lesz a magyarországi vállalatok számára. „Most van itt az ideje a felkészülésnek” – hangsúlyozza a szakér. „Ha egy vállalat 2027-ben szeretne megfelelő adatokat publikálni, akkor már 2025-ben el kell kezdenie a felkészülést. És minél előbb kezd bele egy vállalat ebbe a folyamatba, annál több ideje lesz a valódi, strukturális változtatások végrehajtására.”
Az Amnesty Magyarország tapasztalatai szerint azok a vállalatok a legsikeresebbek ebben a folyamatban, amelyek időben elkezdik a felkészülést és bevonják a munkavállalókat is. „Amikor egy szervezet nyíltan és őszintén beszél a bérekről, az első reakció gyakran a meglepetés vagy akár az ellenállás. De hosszú távon ez az őszinteség építi a bizalmat és teremti meg a változás lehetőségét” – fejezi be Dr. Csernus Fanni.
Az Amnesty International Magyarország honlapján további információk találhatók a képzésekről és a felkészülési lehetőségekről. A szervezet rendszeresen tart workshopokat és előadásokat is a témában, legközelebb tavasszal várható nagyobb rendezvény a vállalatok számára.
