A kétezres évek meglehetősen barátságtalan kinézetű mopedautói, és a mindössze néhány tucat kilométert megtenni képes, nem ritkán megbízhatatlan járművek korszaka után úgy tűnik, az új évezred második évtizedében végre megérkeztünk a jövőbe. Oda, ahol az elektromos autó is izgalmas, erős, gyors, hatékony. Valódi must-have. Az új korszak beköszöntét mi sem erősítheti jobban, mint az, hogy a Mercedes is letette az aszfaltra a maga megoldásait. Ezzel pedig rögtön újradefiniálta a műfajt.
10 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban még mindössze 70 ezer körüli akkumulátoros autó futott az utakon, ráadásul ezek jó része nem tisztán elektromos, hanem hibrid üzemű volt. Hogy ez a szám elég lassan emelkedett abban komoly szerepet játszott az is, hogy a régi ólomsavas akkumulátorokkal futó járművek kis túlzással alig léptek túl a dodzsem léptéken. Ráadásul a megtehető távolság is inkább csak a városi közelekedésre tette alkalmassá őket. Jellemző, hogy az első sorozatban gyártott elektormos autó egy indiai mopedautó volt, amelyet 26 országban forgalmaztak, de a legtöbb helyen még csak nem is tekintették személygépkocsinak. Egyszerűen négykerekű motorkerékpárként könyvelték el.
Nem tett jót az elektromos autók ügyének a Better Place nevű startuphoz hasonló kezdeményezések sora sem. A Better Place a világ egyik legnagyobb kipukkadt lufijaként vonult be a történelemkönyvekbe, ugyanakkor rámutatott néhány infrastrukturális kihívásra a jövő autóival kapcsolatban. Az izraeli vállalatot az SAP korábbi második embere, Shay Agassi alapította rendkívül nagyratörő vízióval és álmokkal. A fél világ az ötlet csodájára járt, még egy nagysikerű TED-előadást is tartott erről. Hatalmas lendülettel, egymilliárd dollárnyi (!) befektetői vagyonnal indult a nagy léptékű álmodozás, amely hihetetlenül rövid idő alatt 100 ezer elektromos autót képzelt el az izraeli utakra úgy, hogy az egész országot ellátják hipermodern, egyenként 2 millió dollárba kerülő feltöltőállomásokkal. A történet végül – az át nem gondolt pénzügyi gazdálkodás és néhány egyéb jelentős tényező miatt – nem valósult meg.
A világ nagymúltú, mondhatni rutinosabb autógyártói bár lassabb mértékben, de előrelátóbban és hosszabb távra építve kezdtek el belépni az elektromos járművek piacára. A folyamat igazán a 2010-es években gyorsult fel. Részben a technológiai fejlődésnek is köszönhetően. Elég csak arra gondolni, hogy megjelentek a lítiumion-akkumulátorok is, amely sokkal nagyobb hatótávolságot és nagyobb teljesítményt tett lehetővé. Ráadásul egyre nagyobb tempóban kezdtek el terjedni a speciális gyorstöltők az utak mentén, illetve már az otthoni hálózatról történő töltés is egy ésszerű alternatívává vált, vagyis nem kell már aggódni a gigászi áramszámla miatt sem. Így válhattak végre tényezővé az elektromos autók is. Csak Németországban az elmúlt 4 évben 40 ezer elektromos járművet adtak el, míg 2015-ben világszerte már több mint 1,2 millió elektromos autó futott az utakon. A számokból látszik, hogy egyelőre még nem veszélyeztetik komolyan hagyományos meghajtású autók piacát, ám az is észrevehető, hogy egy gyorsuló folyamatról van szó.
Fontos lépés az is, hogy egyre több ország támogatja az elektormos járművek terjedését. Norvégiában 2025-től már csak alternatív meghajtású autókat lehet forgalomba helyezni. Magyarországon a zöld rendszámtáblával ellátott autók után nem kell parkolási díjat fizetni Budapesten és több megyeszékhelyen sem. Ráadásul a magyar kormány is bejelentette, hogy idén 2, jövőre pedig 3 milliárd forint támogatást ad a tisztán elektromos hajtású járművek vásárlásához. A bruttó vételár 21 százalékát, legfeljebb 1,5 millió forintnyi támogatást lehet igényelni. Sőt, 2020-ig 3 ezer nyilvános töltőállomást fognak üzembe helyezni Magyarországon.
A technológiai és törvényi háttér megteremtése mellett természetesen a nagy nevek megjelenése tud még a legtöbbet lendíteni az elektromos autók piacán. Az pedig egy erőteljes jelzés az egész iparágnak, hogy most már a Mercedes-Benz is közéjük tartozik.
A német autóóriás a BlueTEC és Plug-in hibrid-meghajtású modellek után kihozta a B 250 e-t, amely már teljesen elektromos. Ráadásul azon kevesek közé tartozik, ahol kompromisszumokat sem kötöttek. Komoly visszatartó erőnek számított az, hogy bár korábban környezetkímélő járművekről volt szó, a megjelenésük mégsem kecsegtetett sok jóval. A Mercedes sem a külső dizájn, sem a belső kialakítás tekintetében nem mondott le az eddigi értékeiről. Elég csak arra gondolni, hogy a nulla károsanyag-kibocsátás mellett a 132 kW teljesítményű, 340 Nm nyomatékú motorral alig 8 másodperc alatt 100 km/h-ra gyorsul az autó, sőt, egy töltéssel 230 kilométer megtételére képes. Egyébként pedig simán bedughatjuk a konnektorba – vagyis 230 V-ról is tölthető, de 400 V-os aljaztról másfél óra alatt felszív 100 km-nyi energiát.
Az autót pedig szokás szerint telepakolták minden földi jóval. kezdve a radarral támogatott balesetmegelőző rendszertól egészen az okostelefonon elérhető appig, amelyen keresztül könnyen hozzáférhetünk az autónkhoz, követhetjük a töltöttséget, vagy mondjuk megtudhatjuk azt, hogy hol van a legközelebbi töltőállomás.
A Mercedes azonban finoman szólva is hamarosan jelentősen felpörgeti és felrázza az elektromos autók piacát. Nem csak a személyautóival kíván nagyot lépni. Már tudni lehet, hogy rövidesen megjelennek elektromos kisbuszai, haszongépjárműi és teherautói, amelyekhez a teljes hardver és szoftver hátteret is biztosítják, illetve szabadidőautók között is emelik a tétet: egy 500 km megtételére képes SUV-val.
A Mercedes lépéseinek köszönhetően szinte észre sem vesszük és pillanatokon belül egészen kellemetlenné válik, ha nem elektromos autóval közlekedünk. Vagyis a jövő mindössze néhány éven belül egyszerűen és elegánsan belül a mindennapi életünkbe.
