A maga bájos építészeti örökségén és rohamos fejlődésén kívül Budapest azért is egy elképesztően inspiráló európai nagyváros, mert ha az ember nem figyel oda, egyszer csak a NASA asztrobiológusába vagy a világ egyik legismertebb jövőkutatójába botlik. A két meglepő találkozás között pedig olyan előadásokat hallgathat, amelyek után egyből kedve támad megváltani a világot. A HB Reavis ingatlanfejlesztő csoport által inspirált Talks című konferenciáján jártunk, ahol nemcsak szakmáztak, hanem még a csillagokat is lehozták nekünk az égről.
Érdemes megemlíteni azt is, hogy az egyébként 2021-ig zárva tartó Iparművészeti Múzeum mindig döbbenetesen lenyűgöző – ezúttal magenta színben úszó – csarnokában gyűltünk össze az eseményre, amit meglepő módon egy ingatlanfejlesztő szervezett.
A HB Reavisnál ugyanis nemrég összeültek az Európa-szerte működő leányvállalatok vezetői, hogy megvitassák, ki hogyan képzeli el a cég márkájának felfrissítését. „Szerencsések vagyunk, hiszen rengeteg érdekes és inspiráló emberrel dolgozhattunk és dolgozunk a mai napig sok országban. Mi lenne, ha összehoznánk a partnereinket, akik között ráadásul sokan profi előadók is, így rendhagyó módon, egy-egy izgalmas előadás formájában is bemutatnánk őket egymásnak és ügyfeleinknek?” – magyarázza Peter Terpak, a HB Reavis kommunikációs és marketing igazgatója.
A cél az volt, hogy ne egy újabb unalmas konferencia szülessen, amelyből tucatnyi létezik már, hanem olyan, amely a partnereiket és ügyfeleiket magánemberként is inspirálhatja. “Egy olyan izgalmas ismeretterjesztő konferencia képe körvonalazódott, ahol nem mi beszélünk és oktatunk, hanem teret biztosítunk a munkánk során megismert szakértőknek. Így született meg a Talks ötlete – innovatív fejlesztéseik mentén inspiráló előadásokkal. Valamire rátapinthattak, hiszen Budapesten már a másodikat rendezték meg, de tartottak már Talksot Pozsonyban, Varsóban és Prágában is, és most készülnek elindítani a londoni sorozatot is. „A nem hétköznapi témák a legnépszerűbbek, ezért is figyelünk arra, hogy az előadások többsége mutasson túl a tevékenységünk területén”. Muszáj lelőni a poént: ez most Budapesten is sikerült.
Az eredmény már nem az íróasztalnál töltött órák számán múlik
Elsőként a közösségi irodatereket megalkotó Gensler vezető tanácsadója, Philip Tidd rázta fel egy picit azokat, akik esetleg még mindig a 20. században keringenének, ha az irodai terekről és munkahelyekről van szó. Rendkívül szórakoztató módon végigvezetett minket a ma már első blikkre talán túl nyomasztónak és monumentálisnak ható, 1904-ben Frank Llloyd Wright által megálmodott Larkin Buildingtől a Shanghai Towerig. Amelyek bár szépek és izgalmasak, egy szempontból már biztosan túlhaladt rajtuk az idő: ma már nem vagyunk időhöz és helyhez kötve. Vagyis az eredményesség már nem attól függ, hogy mennyi időt töltünk az íróasztalnál.
Philip Tidd cégének 240 ezer ember körében végzett kutatásából az derült ki 2008 és 2016 között, hogy a munkahely, mint olyan, nem nagyon működik a legtöbb embernél. Nem is beszélve arról, hogy a legújabb, a hashtagek és a social media világában felnövő generáció már egyáltalán nem érti, miért akarják még mindig egy irodai székbe passzírozni. Ma már az a kihívás, „hogyan engedhetjük meg az embereinknek, hogy bárhol, bármikor dolgozhassanak” – fogalmazott. Elmondása szerint ugyanis a siker kulcsa a szabadság mértéke: az embereknek autonómiára és választási lehetőségre van szükségük, ilyen egyszerű.
Ma már fontos, hogy a vezetők is elérhetőek legyenek a dolgozók számára
Bár mindez jól hangzik, lássuk be, a valóság azért sokszor eltér ettől. Fel is tettük a kérdést Philipnek, vajon maga is teljesen megvan-e győződve arról, hogy minden vezető képes lenne ennyire elengedni a gyeplőt. „Nyilván magam is érzékeltem már, hogy ez nem egy egyszerű kihívás” – mondta a Forbes-nak a szakember –, „de szerintem nem is annyira a CEO-szinten van ezzel gond, hanem eggyel lejjebb. Természetesen nem az jelent problémát, hogy megértsék, mennyire fontos a humántőke minőségének szempontjából a jó közérzet, az elégedettség és a boldogság. Inkább az a kihívás, hogy átlássák, milyen összefüggés van a munkavégzés fizikai körülményeinek megváltoztatása és a vállalat eredményessége között”.
Philip szerint nagyon sok vállalatnál még csak most kezdik felfogni, hogy nem feltétlenül az képviseli a vállalat érdekét, ha a vezetőség a legfelső szinten, a legjobb panorámával rendelkező irodában ül szinte elbarikádozva. „Ma már egyre fontosabb, hogy a vezetők is láthatóvá és elérhetővé váljanak a dolgozók számára” – magyarázza. Fontos az is, hogy segítsük a munkatársakat, és megtanítsuk őket, hogyan éljenek felelősségteljesen a szabad munkavégzés lehetőségével. „Kihívás elérni, hogy megváltozzon az embereid hozzáállása, az eredmény azonban hamar szemmel láthatóvá válik. Méghozzá a cég eredményességében.”
Hajléktalanul Los Angelesben, a NASA gyakornokaként
Hasonlóan izgalmas területekre evezhettünk Michaela Musilovával, aki a NASA 2014-es szimulációjában a sivatagi Mars kutatóállomás asztrobiológusaként dolgozott, és már 8 évesen űrhajós akart lenni. Igaz, hogy a Szlovák Űrkutatási Intézet munkatársaként tulajdonképpen megvalósította az álmát, de azért ez nem volt ilyen egyszerű. A tanulmányai alatt az ösztöndíja függvényében, félévről félévre dőlt el, hogy maradhat-e az iskolában. „Hétről-hétre másnál couchsurfingeltem, gyakorlatilag hajléktalan voltam Los Angelesben, de mégiscsak a NASA-nál dolgozhattam gyakornokként, ami azért elég menő volt” – mesélte.
Michaela aztán olyan mikróbákat vizsgált, amelyek mindenhol megtalálhatók, a legextrémebb körülmények között is megélnek, a sarkokon, a sivatagokban, vagy akár a tisztítószereinkben. Ezek az apró organizmusok nem csak magukat képesek táplálni, hanem a körülöttük lévő ökoszisztémát is. Kiválóan alkalmasak lehetnek tehát arra, hogy segítsenek majd megteremteni a földi körülményeket a Marson!
Kutatási területe és eredményei miatt kerülhetett végül Michaela az egyik amerikai sivatagban szimulált Mars-expedíció csapatába, ahol a lehető legpontosabban reprodukálták a várható körülményeket: mostoha szállás, kevés víz, nehéz szkafander, űrhajósételek, össze- és bezártság.
Azt is elmondta, hogy az éppen születőben lévő technológiák óriási szerepet játszanak majd a Mars meghódításában. A 3D-nyomtatás segítségével például a távoli bolygón található anyagokból az előreküldött robotok már elő tudják állítani az első bázishoz és épületekhez szükséges eszközöket és építőelemeket. „A lényeg csupán annyi, hogy higgyünk az álmainkban. Így egy nap akár a Marsra is eljuthatunk!”
Veszélyben a jövő emberi kapcsolatai?
A Mars után egy nem kevésbé izgalmas téma, a folyamatosan változó világ és az ezzel együtt átalakuló kapcsolatok kerültek terítékre Trevor Hardy, a jövőtanácsadással foglalkozó londoni Future Laboratory vezérigazgatójának tolmácsolásában. Rémisztő képet vázolt fel arról, milyen lehet a jövő, amikor már minden virtuális lesz. A modernkori hatások következtében emberi kapcsolataink, és így a család, az intimitás és az identitásunk természete is átalakul. Elég csak arra gondolnunk, hogy a BRIC országok ezredfordulós fiataljainak majdnem fele például a barátait tekinti a családjának. Hasonló folyamatok zajlanak a világ más részein is, csak mondjuk itt hamarosan nem a barátaink, hanem a robotok lépnek be a családtagjaink közé. 2020-ra egy átlagos ember többet fog beszélgetni és interakcióba lépni különböző botokkal, mint emberekkel. Sok kapcsolat születik majd mélység nélkül. Ahogy a social media világában a mai gyerekek is valódi barátok nélkül nőnek fel” – fogalmazott.
Ez azt a kérdést is felveti persze, hogy kik lesznek a valódi fogyasztók és vásárlók? Kit célozzanak meg a cégek? Mi a valós? Ami a LinkedIn-en van? Vagy ami az Instán? Vagy máshol? Ma már a család egy sokkal nyitottabb intézmény, mint bármikor korábban, a magánéletünk szinte nyilvános lett – sokkal könnyebben osztjuk meg a személyes adatainkat, mint valaha. Miközben mi, emberek egyre több mesterséges identitást húzunk magunkra, addig a robotok egyre természetesebbek, egyre emberibbek lesznek. „Hamarosan a cégednek is összetett személyiséget kell adnod. A cég értékeit eddig is meghatározták, de most már mindenki a személyiségre kíváncsi. A céged robotverzióját kell megalkotnod, akivel majd interakcióba léphetnek a fogyasztóid.”
A következő Talks konferencia: 2018. május 15.
Kapcsolat: [email protected]
