Papírhalmok helyett a személyre szabott, célalapú tanácsadásé a jövő, a pénzügyi edukáció azonban megkerülhetetlen – mondják a hazai vagyonkezelési szektor egyik legdinamikusabban fejlődő szereplőjének számító Diófa Alapkezelő Zrt. szakértői.
Képzelje el, hogy elmegy vérvételre, ahol kap egy bonyolult laboreredményt. Egy héten át egyedül marad a kérdéseivel és aggodalmaival, ám miután eljut végre a háziorvosához, a doktor egyből megnyugtatja, hogy minden rendben. Egy évtizeddel a válság után meglehetősen hasonló a helyzet a pénzügyi szolgáltatók világában, miután tavaly életbe lépett az unióban az a szabályozás, amely a 10 évvel ezelőtti hiányosságokat hivatott orvosolni. „A szabályozók abból indultak ki, hogy az ügyfelek nem tudták, mit vesznek. Ezt most úgy próbálják kezelni, hogy a lehető legtöbb információval kell ellátni őket, és egy egyszerűbb tranzakció is 200 oldalas, nehezen érthető dokumentációk átadásával jár – csak éppen itt nincs háziorvos a rendszerben, aki segít az értelmezésben” – mutat rá Pallos Noémi, a termékeivel több Privát Bankár-díjat elnyerő Diófa Alapkezelő vezérigazgató-helyettese. Nem csoda, hogy sok ügyfél megrémül a papírrengetegtől, és inkább a szürke szektort választja, ahol egyszerűbbnek tűnnek a folyamatok, vagy a hosszú távú érdekei ellen dolgozó, esetleg a céljaihoz nem illeszkedő termékeket választ.
Pallos Noémi, a Diófa Alapkezelő vezérigazgató-helyettese
A kutatások szerint a pénzügyi edukációs programok eredményeképp az emberek többet tesznek félre és kevesebb adósságot halmoznak fel, ám arra már nincs hatásuk, hogy a félretett összegből milyen befektetési döntéseket hoznak. Erre kínál választ a célalapú pénzügyi tanácsadás (goal-based investing), amelynek során az ügyfelek információkkal való elárasztása helyett az igényekre fókuszálnak. „Definiáljuk a fő megtakarítási célokat, a szükséges összeget és az időtávot, majd ezen dimenziókhoz rendeljük a megtakarítási portfóliót az ügyfelek elképzelései mentén” – magyarázza Pallos Noémi. A szolgáltató a szerződéskötéssel átveszi a befektetési döntések felelősségét is, és ideális esetben a Diófa Alapkezelőhöz hasonlóan széles termékkört kínál, hiszen így lehet összeállítani a legjobb portfóliót.
Hosszú távon minél több lakossági ügyfél számára szeretnék elérhetővé tenni az ilyen típusú, egyénre szabott megoldásokat. Mindebben óriási támogatást nyújthatnak a fintech fejlesztések: jelentős adminisztrációs terhet vehetnek le a szolgáltatók válláról, emellett egyszerűbbé, gyorsabbá és érthetőbbé tehetik a pénzügyeket. A személyes tanácsadás ugyanakkor nem veszít fontosságából. „Ahhoz, hogy az ügyfelek jó döntéseket hozhassanak, őszinteségre és bizalomra van szükség. Nélkülözhetetlen az emberi tényező, hiszen valójában bizalmat adunk el” – hangsúlyozza Biró Gergely, a Diófa Alapkezelő vezérigazgatója.
Biró Gergely, a Diófa Alapkezelő vezérigazgatója
A kedvező pénzügyi megoldások megtalálásához járul hozzá a viselkedési közgazdaságtan új vívmányainak beépítése is az ügyfélkezelésbe. Nemcsak összegekről és időtávról esik már szó az igények feltérképezésekor, hanem játékos helyzetgyakorlatokkal mérik fel az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságát, megkérdezik például, hogy visz-e magával esernyőt, ha esőre áll, vagy megáll-e az első benzinkútnál, ha kigyullad a lámpa.
Edukációra azonban továbbra is óriási szükség van. Magyarországon az elmúlt 40–50 évben több nemzedéknek kimaradt a pénzügyi alapismeretek elsajátítása: nem készítenek családi költségvetést, nem képeznek tartalékokat, és számos esetben azt sem látják át, egyáltalán mire kellene félretenniük. Az ingyenes felsőoktatásban felnőtt generáció tagjai például nem feltétlenül gondolják, hogy erre érdemes gyűjteni, holott a legfontosabb megtakarítási célt a nyugdíj mellett ma már a gyerekek egyetemi tanulmányai jelentik. „A magyarok megszokták, hogy az állam elrendezi az életüket. Hiányzik az a tudás, hogy hosszú távra kell tervezni és felelősséget kell vállalni magamért. Kritikus lenne tehát, hogy a fiatalabb generáció minél előbb tanulhasson gazdasági-pénzügyi alapismereteket, és a diákok fel tudják ismerni, van-e érdekközösség a szolgáltatóval, ők is jól járnak-e egy termékkel, vagy csak a szolgáltató nyer. Nincs ingyenebéd – ha valaki túl szépet ígér, ott biztosan van valami turpisság” – hívja fel a figyelmet Biró Gergely.