Ha a légiközlekedésről van szó, a koronavírus nem válogat: a repülőtereket, a légitársaságokat és a szektor szinte valamennyi szereplőjét drasztikusan sújtja a járvány. Van azonban Budapesten egy olyan szegmens, amely a járvány alatt is teljes fordulatszámon, stratégiai jelentőségű szereplőként működik: Kelet-Közép-Európa légikapuja, a BUD Cargo City január és augusztus között több mint 84 500 tonna légi teherárut kezelt, szinte meg sem érezve az iparágban tapasztalható leállást.
Míg a Budapest Airport utasforgalma a koronavírus-járvány miatt 2020 márciusától jelentősen, átlagosan 90 százalékkal csökkent, addig a dedikált cargo járatok száma 18 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Nem kis teljesítmény ez a világ más repülőtereihez viszonyítva: míg egyes légikikötők áruforgalma majdnem teljesen leállt, a magyar főváros repülőtere e téren mindössze 3,3 százalékos csökkenést regisztrált. Az egészségügyi szállítmányoknak köszönhetően az export-import arány 40-60 százalékra változott a korábbi 50-50 százalékról, és a forgalom is átrendeződött: a hosszú távú, szélestörzsű utasszállító járatok „elmaradásával” azok alsófedélzeti légiáruszállító kapacitása eltűnt, így jelenleg elsősorban a dedikált áruszállító járatok szolgálják ki a piaci igényeket.
A BUD Cargo City üzemelése nemcsak a repülőtér számára fontos: a légiáru-szállítás zavartalan működése a nemzetgazdaság szempontjából is kritikus jelentőséggel bír. Ez a szállítási mód gyorsaságából és hatékonyságából adódóan kulcsszerepet játszik a járvány elleni küzdelemben: a „normál” légi szállítmányok mellett a koronavírus-járvány kezeléséhez szükséges orvosi eszközök is a BUD Cargo Citybe érkeznek, és valószínű, hogy a majdani vakcinaszállításra is a légiközlekedés jelenti majd a megoldást.
A légiárukezelő komplexumot idén januárban, a lehető legjobbkor helyezte forgalomba a Budapest Airport: a BUD Cargo City gyorsan a budapesti légiszállítás – egyúttal a térség – légikapujává vált, és ma a koronavírus-járvány elleni küzdelem egyik bástyájaként üzemel.
