A mostani szezonban a Paksi FC telelt a bajnokság élén, a kupadöntőben pedig hosszabbításban verték meg a Ferencvárost. Nézzük, miből és hogyan gazdálkodtak.
A bajnoki szezon ősztől tavaszig tart, az üzleti évek pedig december 31-jével zárulnak. Vagyis pontosan nem tudjuk megmondani, hogy egy-egy bajnoki szereplés hogyan csapódik le a fociklubok mögötti cégeknél, de a mérlegek alapján így is van lehetőségünk összehasonlítani, mekkora a különbség két klub között.
A Paksi FC a 2019/20-as szezonban erős hajrával tudta csak elkerülni, hogy kiessen az élvonalból. Azóta viszont a felső házban ragadt, az Európa-bajnokság előtt záruló szezonjuk pedig történelmi sikereket hozott.
A bajnokság első felét az élen zárták, hosszú évek után taszították le a Fradit az őszi bajnoki trónról. A két csapat lehetőségei között nagyságrendi a különbség (lásd lejjebb), hosszú távon ki is jött, hogy a Fradi padja hosszabb, jobb játékosokat tudnak igazolni.
A Paks ugyanakkor jól viselte a kettős terhelést: a bajnokságban ezüstérmet szereztek végül, miközben bejutottak a Magyar Kupa döntőjébe. Itt két év után újra a Fradi volt az ellenfelük, hatalmas küzdéssel a hosszabbításban harcolták ki a megérdemelt győzelmet. Története egyik legjobb évét tudhatja így magáénak a klub.
A paksi modell egyedülálló.
„A magyar csapat” – így hirdetik magukat, hiszen nem foglalkoztatnak légiósokat, ügyes játékospolitikát folytatnak és bátran nyúlnak az utánpótlásukhoz. Az előző szezonban az OTP Bank Ligában 40 százalék volt a légiósok aránya, ez régiós szinten is magasnak számít.
De nézzük a számokat.
Bevétel tekintetében kiemelkedik az FTC, amelynek a teljes költségvetése ennek a duplája, hiszen egyéb bevételként még 8,4 milliárdot könyvelt le a Credit Online adatai szerint. Ezen belül a legnagyobb tétel a tulajdonos egyesülettől kapott támogatás, ami elmarad az előző évitől – a növekvő kiadások és az árfolyamveszteség együttesen már negatívba fordította a labdarúgó csapatot működtető cég eredményét.
Míg az FTC-nél 9,5 milliárd ment fizetésekre, addig a Paksnál csak 1,5 milliárd (ebben a klub minden alkalmazottja benne van, de nagy része a játékosok fizetése). A Paksnál az 1,4 milliárd forintos bevételből mindössze 47,6 millió forint van feltüntetve hirdetési és szponzorbevételeknél, a jegyárbevétel pedig valamivel több mint 40 millió forint volt – a csapat stadionja 6150 főt képes befogadni, a legdrágább jegy tavaly 2500 forint volt.
A bevétel nagy része, 1,2 milliárd forint, a „Kereskedelmi bevételek – MLSZ központi bevételek” soron van elszámolva. A magyar klubok kereskedelmi bevételeinek döntő részét ugyanis az adja, hogy az
MLSZ által kezelt és központilag értékesített vagyoni értékű jogokból a szövetség visszaoszt valamennyit a kluboknak.
Ide tartozik a bajnokság névszponzorációjából származó bevétel (OTP), a fogadási jogok értékesítéséből származó bevétel (pl. az állami Szerencsejáték Zrt.-től), de ide tartozik a közvetítési jogokból befolyó összeg (ezt a szintén állami MTVA fizeti).
Ez utóbbi tétel pedig igencsak magas. 2021-ben derült ki, hogy szezononként közel 10 milliárdot fizet az MTVA a magyar bajnokik közvetítési jogáért, ami jóval több, mint amit például 3 évre a top foci csúcsát jelentő Bajnokok Ligája közvetítéséért fizetett.
Bevételben a Paks ugyan meg sem közelíti a legjobban feltőkésített hármast (Fehérvár-Puskás-FTC), de a klub mögötti cég üzleti beszámolójából az derül ki, hogy közvetve és arányaiban komoly állami pénz áramlott a Pakshoz is. Ez igaz szinte valamennyi magyar klubra.
A magyar fociklubok beszámolóiban mindig izgalmas tétel az egyéb bevétel sor, így van ez a Paks esetében is. Ez több mint 240 millióval nőtt egy év alatt, és tavaly átlépte az 1 milliárdot (1,16 milliárd bevétel jött innen). Majdhogynem duplázták éves alapon a vissza nem térítendő támogatásokat, innen 730 millió jött be.
A játékospolitikát dicséri ugyanakkor az értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök nyeresége soron elkönyvelt 390 milliós bevétel, a hazai klubok jellemzően itt számolják el a játékoseladásból származó bevételeiket.
A Paks a tavalyi üzleti évét 5,6 milliós profittal zárta. Az elmúlt években a forgalmát több mint megduplázta a Paksi FC Kft., miközben egyszer sem zárt veszteséges évet, igaz, a legmagasabb profitja is csupán 8,4 millió forint volt.
Fehérvári összeomlás
A fenti ábrán látható az is, hogy a kiemelt csapatok közül a Fehérvár FC szenvedte el a legnagyobb veszteséget.
Az ő mérlegükön egyértelműen meglátszott a Mol, mint főszponzor kiválása. A 444 összesítése szerint nemcsak a Mol, de több más NER-cég is kivált a csapat mögül, amelynek korábbi, közel 9 milliárdos költségvetés tavaly a harmadára, 3 milliárd forintra esett össze.
A “FEHÉRVÁR F.C.” Kft. üzleti eredményei. Forrás: Credit Online
Az olajmulti, amely a Magyar Kupa névadó szponzora is egyben, végül nem támogatóként, hanem tulajdonosként szállt vissza az első osztályba, felvásárolták az Újpestet. A klub nemrég jelentette be, hogy Fehérvárról átcsábította Bartosz Grzelak vezetőedzőt, akit több játékosa is követhet és aki tavaly nem sokkal maradt le a bajnoki bronzról.
A Paks és az előző szezonban ezüstérmes Kecskemét kiemelkedése azt mutatja, hogy az NB I-ben a siker nem feltétlenül függ a pénztől. Intő jel lehet a Paksnak, hogy a 2022/23-as kiírásban csodaszezont futó Kecskemét idén hatodikként zárt. A tartós jó eredményekre azonban ekkora költségvetés nem elég, oda már egy elkötelezett főszponzor is kell, ezt a szerepet a NER-cégek vállalják magukra sokszor.
Megfelelő szakmai háttér nélkül azonban ez sem ér sokat (ezt mutatja a Honvéd helyzete vagy épp a Fehérvár néhány viszontagságos szezonja, még Grzelak érkezése előtt). A tartós nemzetközi eredményhez ugyanakkor már egy tőkeerős főszponzor szükséges – ilyet keres jelenleg a Ferencváros, ahol eddig a Gazprom érkezéséről pletykáltak.
A beszámoló elkészítésében a Forbes újságíróját a Credit Online támogatta
