Bevételével lekövette a tavalyi inflációt az Aldi, de sokra nem ment vele, masszív veszteséget könyvelt el friss beszámolója szerint. A Sparnak se volt jó éve, miközben a Tesco és a Lidl tudott örülni.
Akiknek összejött
Nagyjából az inflációval együtt növekedett a Tesco Global Áruházak Zrt. bevétele is, 624,5 milliárd-ról 723,3 milliárd forintra, ez 15,82 százalékos növekedést jelentett.
Adózott eredménye így 19,6 milliárd forint lett, ki is vettek 19,7 milliárd forint osztalékot.
Nagyot hasított a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. is, 973,5 milliárd forintos árbevétel mellett az adózott eredménye 25,2 milliárd forint lett 53,5 millió forintos adófizetési kötelezettség mellett. Osztalékot itt nem vettek ki.
A Lidl hatalmasat nőtt, valószínűleg az egyetlen Bt. az országban, ami 1000 milliárd körüli forgalmat tud magáénak.
És akiknek nem
A Spar Magyarország Kft. 888,7 milliárd forintos árbevétel mellett is 18,2 milliárdos veszteséget könyvelt el tavaly. Az árbevétel növekedése nem tudta kompenzálni a 2023-as évben felmerülő kiskereskedelmi extraprofitadó, valamint a megnövekedett energiaköltségek hatását – írják a beszámolóban. Ez azt megelőző évi 13,1 milliárdos veszteséget is túlszárnyalja.
Az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt.-n az sem segített, hogy a 2022-es évben behozott 417,2 milliárd forintos nettó árbevételét éppen 17,5 százalékkal, 73 milliárd forinttal növelte tavaly. A 490,2 milliárd forintos árbevétellel is 9,5 milliárd forintos veszteséget könyvelt el. Ez az előző évihez képest összesen 15,5 milliárd forintos mínuszt jelent.
A cég ezzel lekövette az inflációt Magyarországon, ami tavaly 17,6 százalék volt. (Ezen belül az élelmiszerek ára nőtt a leginkább, 25,9 százalékkal.)
Adót 23,8 milliárdot fizetett ki a cég, miközben rövid lejáratú kötelezettségeit 52,8 milliárdra csökkentette 8,2 milliárd forinttal.
Ahogy azt mi is megírtuk, januártól jelentősen növelte a dolgozók bérét az Aldi a csoport mintegy 6000 munkavállalójára vonatkozóan, országosan, szinte minden pozícióban. Az értékesítés és a logisztika területén, valamint az irodai munkakörökben is egységesen 12 százalékos béremelésben részesülnek.
De már 2023-ban is nőtt a személyi jellegű ráfordítások mértéke 8,5 milliárddal 40,9 milliárd forintra.
Szektorszinten jól látszik, hogy profitszámokat milyen brutálisan visszavágta vagy egyenesen veszteségbe fordította a kormány által a forgalom arányában kivetett, mégis extraprofitról elnevezett különadó. A bevétel arányában sem igazán beszélhetünk a szektorban extraprofitról.
A beszámoló elkészítésében a Forbes újságíróját a Credit Online támogatta