A vagyon jelentősége
Csilla és Gábor számára a vagyon felelősséget jelent, de mindemellett lehetőséget is — hogy
megőrizzék, fejlesszék, és új tartalmat adjanak neki a következő generációk számára. A vagyon
megőrzése alapelvárás, annak egyben kell maradnia, nem lehet felaprózni. Ennek érdekében
bizalmi vagyonkezelőt hoztak létre és írják családi alkotmányukat, melynek alapvető célja a
vagyon védelme.
A vagyon megőrzése stabilitást ad, a növelése viszont fejlődést hoz — a kettő egyensúlya biztosítja a jövőt.
A vagyonos létre való felkészítés
Csilla és Gábor számára a legfontosabb az értékrend és céltudatosság, amit szüleiktől kaptak.
Soha nem járt ingyen semmi. A célok mindig megvoltak és mindig tenni is kellett az elérésük
érdekében. Jó példa, hogy Gábornak volt utoljára mobiltelefonja az osztályban, mert még nem volt
meg a német nyelvvizsgája… Szüleik nem a vagyonról, hanem az értékteremtésről tanítottak nekik
– arról, hogy amit kaptak, azt nemcsak megtartani kell, hanem fejleszteni és arról hosszú távon
gondoskodni.
Mindketten úgy gondolják, hogyn a gyermekeiknek „életkezdés” gyanánt csak alap juttatási csomag jár, ami egy átlagos lakást, pénzbeli juttatást és egy autót jelent, semmiképpen sem kényelmet biztosító, demotiváltságot előidéző luxusfeltételeket. Fontosnak tartják, hogy gyermekeik is saját tapasztalat útján ismerjék meg a munka és az értékteremtés folyamatát. Ennek szakaszai a családi alkotmányukban
szabályozva is vannak: a következő generáció 18 éves kortól a családi tanács és az igazgatóság
ülésein tanácskozási joggal rendelkezik, de minimum 27 éves életkor, 5 éves felsővezetői
tapasztalat, illetve pénzügyi vagy közgazdasági végzettség a feltétele, hogy az igazgatóságba is
bekerülhessenek.
A családi vagyon szerkezete, kezelése
Az operatív cég továbbra is meghatározó a vagyont tekintve (≈70%), hiszen ez a működés alapja.
Mindemellett ingatlanos- (≈15%) és pénzügyi befektetéseik (≈15%) is tudatosan bővülnek…
Csilla kezeli a családi pénzügyi befektetéseket, az eredményekről pedig a családi tanács ülésein
számol be negyedévente a többieknek. Mind az ingatlanportfóliónál, mind pedig a tőkepiaci
befektetéseknél fontosnak tartják a szakmai partnerségeket, döntéseiket külső szakértői tudással
is szívesen megtámogatják.
A család jótékonykodásának irányát meghatározza, hogy lokálpatrióták, továbbá cégükkel az
egészségtudatos élelmiszerfogyasztást képviselik. Így olyan kezdeményezéseket támogatnak, amelyek helyben teremtenek értéket — helyi kórházakat, oktatási és sportegyesületeket, fiatalok lehetőségeit —, mert így érzik leginkább, hogy vállalati küldetésükkel az egészségmegőrzés területén tudnak hatást elérni.
Generációk közötti hasonlóságok és különbségek
A Fülöp családnál egybeesett a vállalkozás exponenciális növekedése, a generációváltás és a
környezet változásának gyorsulása. Csilla és Gábor meglepődtek azon, szüleik mennyire nyitottak
voltak a változtatásokra. Mind egyetértettek a kockázatmegosztás fontosságában, hogy
diverzifikálni kell a tevékenységi köröket és el kell kezdeni a cégen kívüli vagyon felhalmozását.
A generációs különbségek kapcsán Csilla és Gábor hangsúlyozza, hogy más a kiindulási pont:
szüleik a nulláról építkeztek, ők pedig már egy erős alapra léphetnek. Figyelnek arra, hogy a
családi és vállalati értékeket megőrizzék, de fontosnak tartják a hagyományok mellett az
innovációt is. A cégvezetés kapcsán Gábor megjegyzi, hogy míg korábban a szüleik hoztak meg
minden lényeges döntést, ők a bizalmat integrálták saját vezetési szemléletükbe, és több döntést
delegálnak alsóbb szintekre is a kollégáknak. Csilla pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy
befektetési döntései között bizony vannak olyanok, hogyha a családtagok napi szinten követnék,
azokat túl volatilisnek tartanák. Viszont ezzel komfortosan együtt tud élni, a negyedéves
beszámolási időszakok pedig elég távol vannak ahhoz, hogy közben csendesedjen a tőkepiaci
zaj… (X)
