Print

Nem úgy van, mint régen, hogy a takarítónőnek másolunk egy kulcsot

Melis Dóra
2020. június 02. 10 perc olvasás

Emlékszem, kiskoromban mennyire kibuktam, mikor a nagymamámnál állandóan oda kellett slattyogni a debella méretű televízióhoz, hogy a három csatorna közül elkapcsoljak. A nagyi tévéjéhez még nem osztottak távirányítót, így ha elegem volt az aktuális kínálatból, a készülékbe helyezett csattogós pöcökkel kellett váltanom. Akkor még nem sejtettem, hogy huszon-évek-kel később már lazán, az otthonomtól akár kilométerekre, előre fel tudom melegíteni a lakásomat, vagy egy gombnyomással elintézem az összes benti fényt.

„Ha az otthoni villanyokat fel tudom kapcsolni a mobilommal, az addig menő és fenszi, amíg jön egy baráti társaság, és meg tudom nekik mutatni. De ez nem egy hasznos funkció, mivel ezt a kapcsolókkal is meg tudnám csinálni. Az viszont más, mikor van öt-hat különböző világítási rendszerem, és nem szeretném, hogy öt-hat különböző kapcsoló legyen hozzájuk” – mondja -Szarvas- Péter, a Chameleon okosotthon-rendszer alapító-tulajdonosa. (A Chameleon cégsztoriját 2017 márciusában a forbes.hu-n megírtuk.)

Az emberek fejében még mindig kavarognak az okosotthonnal kapcsolatos fogalmak. Erre rásegít, hogy az ingatlanpiac is mézesmadzagként húzogatja el az értékesíteni kívánt lakásoknál, mint hívószót. „Az okos-otthon kifejezés a lakáspiacon kétségtelenül trendszetter lett pár évvel ezelőtt. Ennek megfelelően a most épülő lakások közül több százat is okosotthonként árulnak. Az viszont teljesen eltérő lehet, hogy melyik otthon mennyire okos. Nincs ugyanis egységes szabványa vagy specifikációja, hogy mettől meddig terjed az okosotthonok spektruma, és annak sem, hogy valójában mi számít annak” – mondja Balogh László, az ingatlan.com szakértője.

Az okosotthonokat több szempont alapján szokták csoportosítani, attól függően, hogy milyen szerepet töltenek be a vásárló életében. A legfontosabb a kényelem, amit a biztonság és az energiamegtakarítás követ. A komfortot nem is kell túlmagyarázni, a biztonság azonban már jóval összetettebb. A rendszer a klasszikus őrző-védő funkció mellett olyan galibákra is képes felkészülni, mint mondjuk a váratlan nyári eső: az esőérzékelő hatására automatikusan becsukja a tetőtéri ablakot, hogy megvédje a padlót a teljes elázástól.

„Világítás, fűtés és redőnyök. Ezek azok az alapfunkciók, amit nem érdemes kihagyni, ha valaki okosotthont szeretne”

– mondja Szarvas Péter. Extrának a kulcsnélküli zárat javasolja, amire jogosultságokat is lehet adni. „Nem úgy van, mint régen, hogy jön a takarítónő, másolunk neki egy kulcsot, és ha felszívódik, aggódunk, hogy mi lesz, cseréljünk-e zárat.”

A rendszerfüggetlenség lehet a megoldás

Amazon, Google, Apple – a legnagyobb tech cégek jelentek meg az okosotthonbizniszben. Mindegyiknek megvan az előnye és a hátránya, egy dolog azonban közös: a hozzájuk kapcsolható hardvereket csak külsős eszközként lehet beszerezni, ezek a gyártók nem készítenek hozzájuk vezérlő eszközöket. Ezek a nyitott rendszerek csak a felületet és a programot adják. 

A többi nagyobb okosotthongyártó többnyire nem kompatibilis egymással, hiszen érdekük, hogy a vásárlók a rendszerükből válasszanak új funkciókat. Ezeknek a főként zárt rendszereknek az a lényegük, hogy minden funkciót megoldjanak saját eszközzel és vezérlőfelülettel (például egy okostelefonnal vagy számítógéppel). Így viszont az ügyfél lepaktál a választott okosotthongyártóval, amivel később csúnyán megütheti a bokáját. 

Ha a vásárló konkrét márkát választ, azt később már szinte lehetetlen kicserélnie (mivel darabjaira kellene szétszedni a házat). Az iparág a technológiával kézen fogva gyorsan fejlődik. Ha valamelyik gyártó nem tud lépést tartani, öt–tíz év múlva teljes okosotthonrendszerek avulhatnak el, a vevő pedig a hajára kenheti az egykor menőnek számító szolgáltatást. Hiába keres új szolgáltatót, ha a lakásába beépített eszközök és szoftverek nem kompatibilisek az új rendszerrel.

„Sok rendszer van a piacon, de akkor lesz igazán okosotthon-érzésed, ha ezekből a rendszerekből mazsolázni tudsz, és ki tudod venni azokat az értékeket, amik neked kellenek. Egy nagy és zárt gyártó nehezen tudja ezt megadni, mert elmegy egy adott fejlesztési irányba” – mondja Péter, aki éppen ebben látta meg a piaci rést. Hat évvel ezelőtt építtette fel a családi házát, és okosotthont akart bele telepíteni. Frusztrálta, hogy egy rendszer mellett kell letennie a voksát, ráadásul a legtöbb áráért akár egy új autót is vehetett volna. Megalapította a Chameleont, ami fordít a különböző márkák okoseszközei között: a ház működése függetlenné válhat az adott gyártók logikájától és fizikai beavatkozóitól.

A saját szoftveres felület mellett ők inkább a gyártók bevált megoldásaira építkeztek, fejlesztésük Apple Homekit, Google Home, Amazon Alexa és még sok más rendszerhez is kapcsolódik. A Chameleon a maga felületén és vezérlésén kívül ezek között is közvetít, és esetükben lehetséges az is, hogy egy rendszerben több szolgáltató is fusson. A kivitelezésnél az erősáramú kábelekkel együtt végighúznak egy vékony adatkábelt is a falban, a központi reléket pedig a konnektor vagy kapcsoló mögé rejtett helyi eszközök váltják fel. 

Nem mindegy, mennyire okos

A Chameleonnál az alapcsomag (amiben van fűtés-, redőny- és világításvezérlés, esetleg riasztó) egy száz négyzetméteres családi-ház esetében másfél, kétmillió forint körül mozog. Azt, hogy mennyire dobja meg a lakás árát általánosságban, ha az „okosítva” van, nehéz megmondani. Balogh László szerint különbség van a között, ha a fűtési rendszer figyelembe veszi az ott élők szokásait, vagy épp a locsolórendszer az időjáráshoz és csapadékhoz igazítja a locsolási programját, illetve, ha csak azokban a helyiségekben égnek a villanyok, ahol az ott élők valóban tartózkodnak. 

Ezekkel a példákkal ugyanis az okosotthonok lakói akár több ezer forintot tudnak spórolni a számlákból, amik az évek során összeadva jelentős megtakarításokat eredményezhetnek. Ennél fogva az ilyen típusú okosrendszerek jelentősen megnövelhetik az ingatlan értékét. „Az olyan funkciók, mint hogy beállíthatjuk a lámpák színét vagy a redőny állapotát, inkább a kényelmi funkciókat erősítik, aminek szintén lehet szerényebb mértékű értéknövelő hatása is” – mondja Balogh.

A szolgáltatások mennyiségét a végtelenségig lehet bővíteni, a határ a csillagos ég. A rendszert viszont már az építkezéskor érdemes bekalkulálni, hiszen itt a falakban futó hálózatokról és kábelekről van szó. A kiépítés összetett folyamat: mivel az okosotthonrendszer sok mindent érint, sok szakággal kell folyamatosan konzultálni. A vízvezetékszerelővel a megfelelő csőrendszert szükséges leegyeztetni, míg a villanyszerelőnél kardinális kérdés, hogy milyen kábelt és hova rak be a falba. „Fillérekből nem lehet okosotthont tervezni, mert ha valamit kihagysz, nem lesz jó a rendszer” – mondja Péter. Alaposan le kell mindent egyeztetni, mert már egy rendszerbe nem illő redőnyön is súlyos összegeket lehet bukni.

A szakember szerint az okos-otthonnal igazán azok járnak jól, akik új lakásba költöznek, mert utólag már macerás a beépítés. „Ha okosotthont szeretnél, azt muszáj megtervezni. Nem úgy működik, hogy van egy otthonod, és abba majd utólag beleraksz dolgokat, mert az sosem lesz ugyanolyan. Ez nem a UPC. Vagy nem lesz benne a lakásodban, vagy hendikeppes lesz.” A vezeték nélküli megoldások ugyan alternatívaként szolgálnának, ezek nagy része azonban elemes, amit idővel cserélgetni kell. 

„Az egy gyakori aggodalom az emberek fejében, hogy az okos-otthont távolról meghekkelik” – mondja Péter, mikor a biztonság kerül szóba. Az általuk kiépített rendszerek a bankokhoz hasonló titkosítási rendszerrel működnek, és a vállalati rendszerhez hasonlóan itt is vannak biztonsági lépések (jelszó, ujjlenyomat). Áramszünetekre szünetmentes áramforrást adnak, de felkészültek arra is, hogy hagyományos megoldásokkal támogassák az esetleges problémákat.

A vevőknek még nem releváns

„Ma nem az van, hogy az ingatlanfejlesztő már az átadás előtt eladja a lakást. Növekednek az igények, így valamit fel kell mutatniuk. Az okosotthon kiépítése kézenfekvő, hívószó tud lenni. A gond megint ott van, hogy melyik márkát vegyék meg” – mondja Péter. 

„A döntések legfőbb dilemmáját a jövőbeni tulajdonosok és beruházók részéről is leginkább az jelenti, hogy egységes szabványok hiányában milyen okosotthonrendszer mellett köteleződjenek el. Az ingatlanok élettartama több évtizedig kitart, a technikai fejlődés viszont sokszor már egy-két év alatt új szabványokat és sztenderdeket eredményez, amik kompatibilitási kérdéseket vethetnek fel a jövőben. Éppen ezért sem a tulajdonosok, sem a beruházók nem szívesen »okosítják túl« ezeket az új otthonokat” – mondja Balogh László.

Az ingatlanszakértő szerint azok körében, akik mégis befektetnek az okosotthonba, legfőképp az automatizált, energia- és költséghatékony lakásüzemeltetési megoldások (fűtés, hűtés, biztonság) és a tulajdonosok kényelmét szolgáló funkciók összehangolt lehetőségeit szokták hangsúlyozni (fény- és energiaszabályozás, szórakoztatóelektronika, öntözés). 

Az elmúlt három–öt évben történt technológiai fejlődés, digitalizáció és miniatürizácó azért mindenképp hatással van az új építésű ingatlanok kialakítására. Az elmúlt években tehát nőtt az okosotthon iránti kereslet, de ez a szám még mindig elenyésző. Balogh szerint a magyarországi vevőknek még mindig az ingatlan ára és lokációja az elsődleges keresési szempont. Nagyon kevesen vannak, akiknél az okosotthon lenne a fő motiváció a vásárlásnál.