Print

Kiderült, hogy mégis finom a borsófőzelék

G. Tóth Ilda
2020. november 03. 7 perc olvasás

Tojás Világnapját ünnepelték egy októberi pénteken az AKG Kiscelli úti általános iskolájának alagsorában. Megkóstoltak pár tojásos ételt – például tojáslevest, frittatát, tízóraira tojásos szendvicset –, és a nagyobbak például megtanulták azt is, hogy mit jelentenek a tojásra pecsételt betűk és számok, sőt a felelős állattartásról is meséltek nekik videóról a YouTyúk Kft. termelői, akik a menzára a kapirgálós tyúkok tojásait beszállítják.


Amikor az Alternatív Közgazdasági Gimnázium 1–6. osztályos tagiskolája 2018 őszén elindult, az iskola vezetése olyan büfé- és ebédszolgáltatót keresett, amelyik integrált része lehet az iskola mindennapjainak. „Rengeteg szemléletformáló programunk van, például a különböző népek konyhájából is igyekszünk ízelítőt adni, a zsidó újévkor maceszgombócos erőlevest és mézes sült almát kínáltunk, a kínai újévkor tavaszi tekercset készítettünk” – mondja Zsófi.


Interjú közben párszor elszalad, hogy segítsen a tízóraijukért az étkezőbe zarándokló kicsiknek, akik a társaiknak is felviszik a müzlit és a joghurtot. Szinte mind a 350 gyereket névről ismeri, sőt azt mondja, az ő számát tudja mindenki, így a szülők is bármikor felhívhatják, kérdezhetnek, visszajelezhetnek. Utóbbi, vagyis a gyerekek véleménye annyira fontos a Meznának, hogy minden ebéd után „leszavaztatják” őket az aznapi ebédről, méghozzá meglehetősen egyszerű és gyerekbarát módon: a használt papírszalvétát két vödörbe dobhatja, aki végzett, az egyikre az van írva, hogy Ízlett, a másikra az, hogy Nem ízlett.

A fűszeres joghurt receptje
Zsófi is az AKG-ban végzett, és húsz évig televíziós show-kat (többek között főzőműsorokat) készített, nyári gyerektábort szervezett. Egy időben lakáséttermet is működtetett Zeibig Mártonnal, aki a Meznát üzemeltető menzacégben, a Zéró Moslék Kft.-ben is alapítótársa lett a vendéglátásból érkező Kautezky Dávid mellett. Tudatosan nem a közétkeztetésből, hanem egy pesti étteremből csábították magukhoz konyhafőnöknek Katona Balázst, helyettesnek Terék Milánt. „Nem úgy tekintettünk a feladatra, amikor elvállaltuk, mint egy közétkeztetési projektre, inkább személyre szabott vendéglátásra vállalkoztunk” – mondja Zsófi.


Az étlapot mindig egy hónapra előre összeállítják. A háromfajta menüből – az egyik mindig vegetáriánus – előre, minden egyes napra külön-külön ki kell választaniuk a családoknak, hogy melyiket kéri majd a gyermek, aki így a kártyája vonalkódjának leolvasásával kapja meg a preferált menüt. A Meznán arra törekednek, hogy minél inkább használjanak szezonális alapanyagokat – így például novemberben lesz sütőtök, meg persze Márton-napon liba is a terítéken. „Igyekszünk segíteni a pedagógusoknak, az órákra témákat adunk.” Voltak már együtt szüretelni, gyümölcsöt szedni is, és Zsófi ötlete volt az is, hogy az egyes osztályok egy héten át méricskéljék az ebédmaradékukat. „Az elsősök és a másodikosok boldogok voltak, hogy ki tudták számolni, mekkora része maradt meg az ennivalónak, de a felsősök már azt is kikalkulálták, ez egy évben mennyi pazarlást jelent. Arra is tanítjuk őket, hogy először keveset vegyenek, aztán repetázhatnak, de csak annyit, amennyit biztosan megesznek.”

Szó sincs újragondolásról, egyszerűen csak beleteszik a szükséges alapanyag-mennyiséget, vagyis a borsófőzelékben több a zöldség, mint a rántás.


A cég a Kiscelli utcai konyhából még vagy féltucat iskolába és óvodába szállít ebédet, az AKG-hoz hasonló, szintén nem állami intézményekbe. Zsófi tapasztalatai szerint ezekben az átlagnál egészségtudatosabbak a szülők, ami azért is előny, mert nem állnak értetlenül a háromfogásos ebéd 1290 forintos ára előtt. A kft. így is veszteséges, pedig tavaly már 67,8 millió forint volt az árbevétele. „Az állami iskolákban persze a költségekbe nem számítják bele például az energiaköltségeket, és mi igyekszünk jó minőségű alapanyagokat is használni, így szinte csak kistermelőktől vásárolunk. A 90-es években, amikor én jártam az AKG-ba, még nagyon új volt a magániskola is, talán hamarosan azt sem kérdőjelezik meg, hogy a minőségi oktatás mellett a minőségi étkezésért is fizethetnek. Sokan lebecsülik a gyerekeket, hogy csak az üres tésztát szeretik, pedig igencsak fontos, hogy 8–12 éven át mit esznek minden délben.”


Zsófi szerint néha energiát és időt igényel, hogy egy-egy ízt megszeressenek a gyerekek. „Fontos a közeg, és hogy legyen rá idő. Mi nem erőltetünk semmit” – teszi hozzá. Például a teljesen egyszerű, fűszeres joghurtba mártott zöldségek elnevezésű előételből először csak a répát voltak hajlandók megenni, a második alkalommal páran megkóstolták az uborkát vagy a zellert, harmadszorra pedig óvatosan belemártották a joghurtba. „Ma már sorra kérik a szülők a fűszeres joghurt receptjét” – nevet. A főzelékek is teljesen hagyományosak, szó sincs újragondolásról, egyszerűen csak beleteszik a szükséges alapanyag-mennyiséget, vagyis több bennük a zöldség, mint a rántás – ellentétben az átlagos menzai gyakorlattal. „Kiderült, hogy mégis finom!” – így reagált a zöldborsófőzelékre egy harmadikos kisfiú, amikor repetáért ment.


Van élet a paradicsomos tésztán túl
Persze igyekeznek a szülőket is megnyerni maguknak – naná, hogy a hasukon át. Hagyományosan évente egyszer minden osztály szülői közössége náluk vacsorázik a szülői értekezlet után, hogy ne csak a padokban szorongva tudják megbeszélni a gyerekeik ügyes-bajos dolgait, ráadásul megkóstolják, hogy mit esznek nap mint nap a gyermekeik. „Amikor még nem volt járvány, a szülők bejöhettek az iskolába, és mi szándékosan többet főztünk, hogy ők is megebédelhessenek nálunk. A karantén idején hetente kétszer dolgoztak a Meznán, és több napra való ételt lehetett tőlük rendelni. (Emellett szállítottak a kórházakba is az Etesd a dokit! kezdeményezés keretében.) Sokan már csak azért is náluk vették meg az ebédet, hogy támogassák a céget.


Hétfőnként húsmentes napot tartanak, már csak azért is, hogy a gyerekek lássák: a paradicsomos tésztán kívül más húsmentes kaják is léteznek. Csínján bánnak a fűszerekkel is, miközben kimondottan igyekeznek a gyerekekkel megismertetni a különféle fűszereket, így az adventi kalendáriumban például nem csokit rejtenek el, hanem mindennap más fűszert. „A mustármagnál tavaly különösen csodálkoztak a gyerekek, hogy abból készül a mustár, nem a flakonban terem. És azért akadt, aki várta, hogy melyik nap jön a vegeta, mint fűszer” – meséli Zsófi nevetve.